Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-10-13 / 41. szám

nem mondható*) ; mindamellett a mi tiszáninneni egyházkerületünk nem fog kétségbe esni, ha maga marad is, annál kevésbbé, mert a történetből világos, miszerint nem egyszer és nem fény nélkül volt többször egyedül, s most is a nyolc osztályt vallotta magáénak bizottmányában, mely terv, mint előre is megmondható, a közgyűlés által is szíves örömest elfogadtatott, inegerösittetett. A népiskolai választmány tudósítása az egyházmegyékből nem volt kielégítő. Az emberek, ugylátszik, másról inkább gondolkoznak, mint erről. — Az egyházmegyéket talán a restauratio eszméje foglalta el. Meglehet, miután ezt valami nagy haladási lépésnek kanonizálják némelyek. Nagyobb előlépés azonban nem lehet, mint a népnevelés által; mindamellett mindössze is két megye mutatá be népiskola körül tett munkálatai eredményét. Nagyon kevés, mert az egyházmegyék száma nyolc. Mi a kerületi gyűlést illeti, sept. 29-én ünnepélyes rend és csend alatt vonult be a megjelent egyházkerületi képviselőség a szántai ref. egyházba minden rendű s rangú hallgatóság álial környezve. Egyházi beszédet Futó Dániel, szikszói lelkész monda ékesen, utána Zsarnay Lajos, superintendens egy elmélkedést a fölszentelendő, vagy inkább felavatandó ilju lelkészekhez irányozva, alaposan. A felavat andók száma tizenkettő volt. Fölavattatott még két esperes: Szabó András, csicseri lelkész, ungi, Szentpétery Sámuel, pelsöczi lelkész, gömöri esperesek. Alig végződöU el az ünnepély, a superintendens mármár befejezé végimáját, midőn a hallgatóságban egyszerre moraj támad: tüz van! lassú hang kíséretében. A roppant szárazság, felülről fuvó északi szél! meghűlt az emberben a vér, hogy hamunál egyéb nem marad a városból. — Mindenki, lakos vagy vendég, arról kezde gondoskodni, hogyan meneküljön, mit mentsen. Valósággal igen nagy volt a veszedelem. Egymásután borultak lángba a szalmás házak; de nem a cserép födelüek, és ez tartotta meg a város déli részét. Elhamvadt azonban több mint ötven épület, lakházakban, istállók és csűrökben. Másnap rendes folyását vevé a gyűlés a templomban. Egyes belügyi tárgyakon kivül nevezetes volt a gymnasiumi tervezet felolvasása. E tervezet lulajdonkép a két tiszai egyházkerület megbízásából készült, alapul szolgálván reá mind a két kerület küldötteinek mult aug. 3—4 napjain Erdöbényén tartott értekezlete, melyre a tiszántulról megjelentek Kovács János tanár és Révész Imre lelkész, inneriröl Árvay József tanár és Hegedűs László esperes. E dolgozat újra átnázetvén, a tiszáninneni egyházkerület speciális szükségeihez képest módosíttatott, Pásztor Dániel, miskolczi gymn. igazgató tanár, mint választmányi jegyző által a közgyűlés szine előtt, mint mondaték, felolvastatott. A dolgozat talpra esett, alapos, jeles. Az egészet amaz elv vezette, hogy a gymnasium tudós iskola; s mint ilyennek az egyetemes műveltségi tudományos célt kell szem *) A tiszántúli egyh.-ker. e hó első napjaiban tartott közgyűlésében szinte a hat osztályú gymn. mellett lett a közmegállapodás. Szerk. előtt tartania. De a dolgozat eléggé terjedelmes is, mégis meglepő volt a figyelem, melylyel szakadatlanul kisértetett. Nem tudni: a dolgozat van-e megdicsérve ez által, vagy a hallgatóság. Ugy hiszem: mind a kettő; mert ritkaság, hogy ily, egyenesen az értelemhez szóló, magában nem igen mulattató előadás oly kellő csendet, s a kellő csendben folytonos figyelmet, nem pusztán szakértő közönség részéről, ki tudjon érdemelni. E felolvasás és figyelem sok jót hagy gondolni a tiszáninneni kerület dignitásáról és értelmiségéről. A gymnasiumi tervezet csak egyes pontokban talált némi ellenvetésre, p. hogy a görög nyelv helyett inkább francia és angol nyelv tanittassék. Ez ellenvetés világi részről cáfoltatott. Egyébiránt francia nyelvmester hozásáról is lön gondoskodva hatszáz forintfizetéssel, miért tartozik minden nap egy nyilvános órát tanítani azok kedveért, a kiknek nincs módjukban magánleckét venni, minden osztályból vegyesen. Van rendelkezés téve a jogi akadémia újonnan felállításáról ; továbbá történelmi és nyelvészeti tanszékekről az akadémiában. A főgondnoki felhívásra, mely mult december 23-án kelt, körülbelül 40 ezer uj frt gyűlt ezekre a meglevő alapokhoz, minők a Teleki-Szeremlei alap, szentes-és óvári hagyaték; s a jövő iskolai évre, miután e pénzek rendezve, rendes kamatozásnak indítva s biztosítva lesznek, három vagy négy tanszék fog beállittatni az akadémiába, illetőleg a bölcsészeti, jogi karba. Némi kevés vitára szolgált alkalmul az abauji egyházmegye fölterjesztése, illetőleg indítványa, hogy ö restaurál. Az egyházkerület távol attól, hogy ezt indítványnak vette volna, elfogadta ténynek; s miután tömeges lemondás jővén közbe, tudatik, hogy az egyházmegyének nincsenek hivatalnokai, oda utasíttatott, hogy a hivatali ürességben levő helyeket töltse be. Ide ment ki az egész, pedig némelyek többet vártak tőle. Azonban ez eszme nem fog elveszni, csakhogy egészen másképen alakulni. Épen e napokban olvastuk a solti esperesség ide vágó indítványát Szász Károly föesperes és Végh Ferenc aljegyző aláírásával. Mindazon ok, a melyet ők evangyéliomból, észből, történetből előhoznak, hatalmas ok, ha volna ki és mi ellen, ki és mi mellett. Ha azon okok érvényesek az örökös esperesség vagy egyházi hivatalok ellen, bizony nem szólnak a három éves mellett. Az örökös is csak 3 —10—15 esztendő, m^t «D

t lenét tenni, abból ki lehet halni j ue csak három évig is tűrni valakinek lenhéjázását, ez semmi ajánlatos körülmény, sőt rendesen az első hivatali években kevély a kevély, boszuálló a boszuálló ; azután alább hagy vele : hanem, ha igazi evangyéliomi értelemben, az emberi gyarlóságnak nem hízelkedve akartok indulni: semmi restauratio három évenként, hanem örökös folytonos restauratio gyűlésről gyűlésre, mint Skótiában, hol „a zsinat elnöke zsinatról zsinatra választatik, esperesi és superintendensi hivatal pedig a közlelkészek közül kiválva nincsen is." A szántai gyűlésnek fontos rendelkezése, a sárospataki főiskola kebelében fölmerült zavaros viszonyok iránt, )(