Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1861-10-13 / 41. szám
PROTESTÁNS f r SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal: A lipót és szerb-utca szögletén földszint. ELOFIZETESI DIJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt. 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. SUCCESSIO ES KÉPVISELET AZ ERDÉLYI EVANG. REF. SUPERINTENDENTIÁBAN. (Folytatás.) 5. §. A széki egyházvidék 1844. évi mart. 27-én M. Déésen tartatott részletes zsinatának actáiból Jegyzőkönyvi kivonat. Két rendben, t. i. 1836-ban martius 22-röl és 1842. mártius 15-röl megtalálta volt részletes zsinatunk a főtiszt, generális sz. synodust az iránti alázatos felterjesztésével, hogy az 1829-dik évben S. Sz. Györgyön tartatott gen. sz. synodus határozása által a kerületi papságnak a maga jegyzőire és espereseire nézve törvény szerint mindaddig gyakorlott szabad választási jogában lett nagy megszorítása megszüntettetvén, fenálló törvényeink továbbra is erejűkben megliagyattassanak, kinyilatkoztatván mindkét alkalommal, hogy szabad választási jogunk tetemes sérelmének eleven érzése mellett is, a mélyen tisztelt felhozott gen. sz. synodus és azt jóvá hagyó m. föconsistorium határozatával szembe tettlegesen fellépni, sem az illendőséggel sem a törvényes függésnek és tiszteletnek tartozó kötelességével megegyezőnek nem találta, kénytelenek voltunk mindkét rendben az érintett rendszabályok szerint tenni. Vidéki jegyzőnknek nem választását, mely azok által a kerületi papság kezéből merőben kivétetett, hanem csak kijelölését, candidatioját, várván és remélvén a haladó időnek lekétől, hogy a hosszas álomban szunyadozó papság elnyomatott jogainak érzésére lassanként felébredve, a sérelmek felterjesztésének utján is, törvényes jogainak gyakorlásához a szabad választásnak árnyékától a valósághoz visszatérhetni eljövend az időnek teljessége. — Mely Ket rendbeli alázatos felterjesztéseink a tartozó engedelmességgel páros mély tiszteletnek s törvényeinkbe vetett rendithetlen bizalomnak minél tisztább érzéséből eredtenek, annál szomoritóbb az a kedvetlen körülmény, hogy a jegyzői megerősítésen és felesketésen kivül mindkét említett alázatos fölirataink válaszra, vagy csak figyelemre sem méltattanak. Ugyanazért mindkét érdeklett feliratainkat jegyzőkönyvi kivonatban idemellékelve, alázatos tisztelettel kérjük a főtiszt. gen. szt. synodust, méltóztasson figyelmét egyházvidékünknek érdeklett felirataira s más akármikor e tárgyban — mindenkor tisztelettel teendő felterjesztéseinkre és kérésünkre annyival is inkább kiterjeszteni és azokat válasz nélkül el nem utasítani, mivel azt nem csak testületek, de egyes személyek is magán kérelmeikre nézve joggal követelhetik. Egyszersmind bátorkodunk a notariusi successio és választás iránt nézeteinket ezúttal bővebben is alázatos tisztelettel felterjeszteni a következendőkben : Anyaszentegyházunk történetei bizonyítják, hogy a 86. és 90. canonok, melyek az espereseket és püspököket választatni rendelik, valamint az Apr. Cons. I. R. I. Tit. 9. Art. is, mely hasonlólag püspökválasztásról szól, valóságos élő törvények voltanak és azok szerint történt mind az espereseknek, mind a püspököknek egyenes és szabad választásük, és pedig: 1-ször. A püspökök a szerint választódtak az 1726-dik esztendeig, a mikor a mlgos föconsistorium bizonyos követjei által arra kérte a gener. szt. synodust, hogy a nehéz időkre nézve ennekutánna olyan gener. nótáriust igyekezzen választani, hogy mikor aztán a püspökség változik, akkor minden választás nélkül a püspökségbe beállittathassék. Mely javaslását a föconsistoriumnak a gener. synodus helybenhagyta és a jelenvaló időre nézve (1726-ban) igen helyesnek Ítélte Azt pedig hozzátette, hogy a mostani gener. nótárius, változván a püspökség, kezdje a successiot. Ha pedig Isten jobb időket ád érni, akkor a régi mód és szokás a püspökválasztásban helyreállittassék és megtartassák. Smirnai Polycarpus pag. 169—170. A nehéz idők mind tartottak a 18-dik századnak utolsó tizedéig, sőt nehezedtek annyira, hogy a synodusnak tartása is különös királyi pnfffiítelem Jiiz-aró/eo n^lL.ü.1 najn PJlffedtetett meg. Az egyházi igazgatás a papság kezéből egészen kivétetett, és az egyházi törvények csaknem árnyékká lettek, mig az 1791-beli 32-dik törvényezikk által minden vallásos felekezetek törvényes itélö-székei és tiszthatóságai magok régi törvényes és diplomaticai állásukba országosan visszahelyeztetődnek. És hogy ez a most nevezett törvé^fé|