Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-10-06 / 40. szám

Hulapliarcz keletkezett a tárgy felett, melyben az Erdélyi Híradó különösen a százados gyakorlatot conser*válni akaró egyházi két fötestiiletet, a Mult és Jelen pedig a torvény és haladás tisztelőit s védőit képviselte *). Tétettek felírások az egyházmegyéktől részint a in. fő consistoriumhoz, részint a gen. synodushoz. Ezek között terjedelmes ismertetést érdemel a széki egyházmegye felirata 1844. mart. 27-röJ, mely ugyan a többi tractusokkal is közöltetni intéztetett, de különösön csakhamar a Déésen tartatott gener. synodus eleibe terjesztetett. Mi volt e kérés és micsoda törvényekkel s erősségekkel támogatva, leghívebben előadja maga a felirat mely szóról szóra itt következik : (Folytatjuk). A TISZTÚJÍTÁS ÜGYÉBEN. Talán szerén ytelenked és vádja nélkül elmondhatom magam felől, hogy harminckét éves papi pályámon, ennek kezdetétől fogva, mikor még annyi elhordani való omla volt az egyház útjában, — korunkig, mely az Entwurf torlaszán áll, mindig az egyházi reformok élén álltam, doboltam — mint rólam mondják — mindig rohanva. És hogy egyházunk nem ment falnak, mutatja jelen állásunk, hová annyi nehéz küzdés után felvergődtünk. r En vezér nem voltam, nem vagyok. A vezérszerep nem ilyen véralkatú embernek való, a milyen én is vagyok: de a helyről, a hol most állunk, ha más tekintetből nem is, csak ugy mint veteránnak, nekem is szabad nézni előre, hátra, szabad constatirozni, és talán nem lesz szükség fölötti elmondani aggodalmaimat. — Tisztelem én a regeneratio minden ujabb müvét, melyet a presbyteriumok, egyházmegyék és kerületek megalakulásán láttunk a közelebb mult évben, — bárha egyházunk jelen uj alakzataiban *) Az Al.-Csernátonban tartatott gen. synodusról megjelenvén egy tudósítás a Műit és Jelen 57, 58. számaiban 1843. csakhamar követték az Észrevételek ugyanazon évi 61. szám alatt egy külön toldalékban. Ezen észrevételek nemcsak a kézdi egyházvidék fenforgott választási lényére, hanem a gener. synodusnak is e tárgyat illető eljárására s különösen a successio mellett felhozni szokott erősségekre bő világot derítenek és egyszersmind feleletül szolgálnak az erdélyi Híradó ugyanazon évi 60. számában az a.-csernátoni ev. ref. egyházi közgyűlésről megjelent tudósításra. az Entwurf idegen szelleme lengését és lemmáit nem látnom és ezen nem aggódnom lehetetlen volt. — Egy volt ezek közül a presbyteriumok cikornyás választása, és ennek rostaforgató restauratioja. Es hogy ezt a porontyot, ezt a lelencet az Entwurf hagyta egyházunk ajtajában, ezt* gondolom, nincs, ki tagadná. Es meglett, a mitől tartottam. Egyházunk nem is nézve, hogy a talált gyermek vonásai kire ütöttek, feledve azt, hogy a visszapironkodó Entwurf magyarhoni kínjában szülte ezt, el, ölébe vette, fogadott neki száraz dajkát, és most a magyar tejen, legelső kiáltása: a megyei restauratio!; még makacsabb lesz második kiáltása a • váltott gyermeknek : kerületi restauratio! Hogy már az Entwurf világra jötte előtt is volt szó, 1840 előtt és után, az egyházi tisztujitásról, azt tudom. Én ugyan akkor sem voltam barátja • de tiszteltem, mint a magyar vármegyei élet fő tényezőjét : de azt sem többé most, mikor már á régi vármegyék helyén a nép képviselet áll. Ugyanis szabad legyen ebbeli meggyőződésemet divinálnom, mely ez: hogy a szélesebb népképviselet a megyei életben is elébb utóbb kitúrja magából azt a hajdan mulhatlan sziikségességii tisztújítást. E paradoxonnak tetsző állításomat vagy jóslatomat, jelenleg nem motiválhatom, ezzel adós maradok: azonban megvédeni bárki ellenében késznek nyilatkozom. A mitől hát nagyon tartottam, meglett; a presbyteriumok restauratioja meghozta az e.megyék restauratioját. a megyéké meghozza a kerületekét, még pedig in capite et membris ; és ha ezen irányban tovább nem mehet: a solti egyh.-megye, és a solti egyh.-megye angyalának rosz vakolatú okoskodásait halomba döntve, visszacsap a gyülekezetekre, ott a paplak kéményén beütve, mindent felborogat, az Íróasztalt a irtellette álló régi karos székkel együtt, azzal mit sem gondolva, hogy a marasztások megszűnte után más pihenő helye nem volt az agg protestáns papnak. — Talál-e majd a solti egyh.-megye mennykőháritót ? és a solti egyh.megye angyala ledelejezheti-e a villámokat? ember lesz-e talpán, mint hajdan Franklin ? nem tudom, de kétkednem szabad. Gyönyörűséges dolog az a theoria! Szép látni a solti visiók elméleti távcsőjén, miként