Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-09-22 / 38. szám

krajczárban egyik közügy-igazgató t. Losonczi Mózes úrtól kezéhez vette. 1854-ben junius 7-én s következő napjain a kelementelki ekklézsia következvén a Partialist tartani, — noha fel volt szólítva rá, nem vitte ki, — hanem épen önnön maga G. L. neje betegségével mentegetődzve, a 100 frtot személyesen befizette, és a két első nap gazdai minőségben M.-Vásárhelyt a közebédben is résztvett — s a válóperek díjából tüzhely-pénz név alatt a gazdát illető egy részt is kezéhez vette másik közügy-igazgató t. Szász János úrtól. 1860-ban máj. 30-án s következő napjain M.-Vásárhelyt a karácsonfalvi ekklézsia költségén tartatott p. synoduson mint egy válóperes t. M. K. személyese jelent meg és úgy is ágált — mégis mint pap a közebédben résztvett. Vagy tán ezeket feledte? Helyén találjuk utasítani Idvezítönk Mat. 7 : 3. 4. 5. szavai megolvasására, és még Péld. 12: 18. 19.—5. 26. 24. sem árt megpillantania. 3-dik pontban helyesen ismeri el, mit „ismertetésében" tagadott, a 4-dik Partialis törvényességét — mi pedig fenébb kimutattuk, mikép P.-tartási rendszeren nem történt változtatás, csak a mód a hivatalra nézve engedtetett meg az illetőknek, ha kívántak az eddiginél könnyebb utat választani. — Valamint arról is meggyőződhetett e lapok terén eddig elmondottak, ugy fenebbi kimutatásaink után kiki, miszerint 100 ft. egy P.-tartásra sem a tagok számához, sem a kebelben tartottak költségeihez mérve nem sok — itt csupán annyit teszünk hozzá, miszerint 4 Partialis még eddigelÖ csak hét évben tartatott közköltségen, azelőtt csak három, söt 1851 és 1852-ben annyi sem, és igy nem minden évben kelt el e célra 400 ft. És e gazdálkodás nem is múlja fölül a Partialist hasonló alapon tartó erdélyi több egyházmegyék hason cimü költségeit. Ugyanis Hiteles adatokkal szolgálhatunk, miszerint a szomszéd görgényi egyházmegyében egy P.-tartás kerül az illető ekldézsiának 60—70—80 ft.-ba papjával s isk.-tanitójával együtt. A marosi egyházmegyében van 67 rendes, 4 segédlelkész, 77 rendes, 4 segéd isk.-tanitó, kik a p. synodusnak mind constituens tagjai, — a lelkészek mindennemű közügyekben döntő-peresekben, a három évenként ujra választatni szokott ülnökökön kivül, tanácskozó, — az isk.tanitók egyik mint másikban tanácskozó szavazattal — 65 anya-, 43 leányegyház 43,465 lélek. A Görgényi egyházmegyében 33 rendes, 1 segédlelkész, 37 isk.-tanitó, — 34 anya-, 26 leányegyház, 17,671 lélek. Mivel volt költségesebb a marosi egyházmegye rendesen 4-ed napig tartó 100 ftos központi gyűlése a görgényi egyházmegye rendesen 2 nap tartó szinte csak félolyan népességű gyűlésénél ? — Azon más szomszédmegye régibb gyakorlatát pedig, hol a P. tagjai tarisznyákkal terhelten voltak kénytelenek megjelenni, s útfélen szekereiken, magán- vagy közházaknál, ki hol alkalmasb helyet találhatott, teritették ki s fogyatták el tartalmát, — a mi, a görgényi s más számosabb hasonló gyakorlatot követő egyházmegyék rendre közköltségen, közasztalnál tartott étkezéseinél sem elönyösbnek, sem jutányosbnak, sem humanusabbnak teljességgel nem tartjuk — söt az érintett egyházmegye sem tartja, mert néhány év óta közegyetértéssel a miénkhez hasonló alapra fektette P. tartását. Jelesleg az állal, — hogy „többször politikai tárgyak hiánya miatt csak is ülnökök hivattak volna meg — egyszer sem marasztaltatott, mert ily szűk körű összehívás rendes közköltségen tartott p. synodusra egyszer sem történt. A felesleg marasztás alapja az olykor közbejött alkalmatlan időn kivül egyedül a takarékosság volt. — Központban az egész költség a legolcsóbb reggeli és szerény közebédre terjeszkedett. Vacsora, szállás, cseléd, lótartásra, melyekről kebelben gondoskodni szoktak az ekklézsiák, senki semmit sem kapott. Az olykor megmaradt feleslegből , hozzáadatván még a papok és isk.-tanítók által közutiköltség, hasonlókép az ekklézsiák által közutiköltség, agentia, ügyvédfizetés, közigazgatási költség cim alatt régi gyakorlat és m. föconsistoriumi rendelet szerint meghatározott mennyiségbeu fizettetni szokott pénzek maradéka is, — melyek 1851 óta épen jelen egyházi hivatalnokaink indítványára nem számitatlan mennek az officiolátus szebéba, hanem a p. synodus ellenörsége mellett kezeltetnek, s rendes gyűlésben utalványoztatik esetenként a szükséges útiköltség p. o. a zilahi gener. ynodusra $0 frt., a közel eső onyhaira 10 frt. stb. Fizettettek részint szegény ekklézsiák segedelmezésére, részint az ekklézsiák cassái könnyítésével közcélra : 1. 1851-dik évben a csikfalvi ekklézsiának segedelem 13 ft. 20 kr. 2. 1852. ugyan a csikfalvi ekklézsia segedelmére 5 ,, — ,, 3. ,, Az ihlandi ekklészia segedelmére. 10 „ — „ 4. 1853. Az egyházmegye levéltára rendezési költsége pótlásába 21 ,, 38 „ 5. 1854. A mltgos föconsistorium által leküldött tabellák árába 8 ,, — „ 6. A püspöki levéltár thékája, a föt. püspök ur Vásárhelyről Kolozsvárra költözvén az egyházmegye részére megválttaott 20 ,, — ,, 7. 185%-185% —185%-1857

/8

— 185% évekre a kolozsvári isk.-tanitó-képezdébe az egyházmegye stipendiátusa részére évenként 60—60 ft. 300 „ — „ 8. 1857-dik évben a főtiszt, gen. synodus jegyzökönyvére csak 4 ftot fizetvén az illető ekklézsiák, pótoltatott 2 „ 24 „ 9. Az 1859. közzsinat tartása alkalmával 500 ftot kölcsönözvén egyházmegyénk, ebből 100 ftot hét évben a papok és isk.-tanítók jövedelmeik arányában befizettek, 50 ft. Gr. Teleki Domokos fögondnok ur ö nga kegyes adományával fedeztetett — a többi 1860. és 1861. években innen tisztáztatott le 350 „ — „ Összesen 730 ft. 22 kr. Ezeket tudnia kell vala t. G. L. nak, legalább még alaposan végére nem járt a p. synodus jegyzőkönyvi nyilatkozatát kétségbe vonnia nem kell vala; mert a p. tartási váltságdíj, közutiköltség s egyéb címek alatt be-