Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-09-22 / 38. szám

népszerűen tanittassék. Ezzel, ugy vélem, nem volna megsértve az egyházegyetemnek ez ügyben is rendelkezési joga; vagy ha csalódnám e nézetemben, vegyék a főtiszt, urak szerény indítványomat jegyzékbe s pendítsék meg annak idejében és helyén, hogy e mulhatlanul szükséges tantárgyat iskoláink ne nélkülözzék sokáig. Egy nehézség állhatna tán indítványomnak, legalább jövő tanévi végrehajtásának útjában. Azon törvények, melyekben egyházunk sarkalatos jogai foglaltatnak, latinul vannak megírva, a mostani tanitó urak nagy része pedig latinul nem igen tud, igy azon törvényekből népszerű kivonatot készíteni nem képes. E nehézség azonban most már nem is nehézség, mióta az említett országos törvények főtiszt. Székács József püspök ur által magyarra fordítva egy drágább (mert az eredeti latinon kivül németül is adott) és egy olcsóbb (csupán magyar, 6 kros) kiadásban könnyen megszerezhetők, e szerint belölök népszerű kivonatot készíteni a latinul nem tudó tanítónak is nem lesz nehéz feladat. G—y. KÖNYVISMERTETÉS Magyarország történelme. Tankönyvül irta Dierntr Endre. Újra szerkeszté Hanthó Lajos. Harmadik kiadás. Egy réznyomatu származati lappal. Pest, 1861. Kilián György tulajdona. Ara 60 kr. TudvaléVÖ körülmény az, hogy Magyarhon történelmének nyilvános tanítása alsóbb ugy, mint felsőbb iskoláinkban, a negyvenes években felsőbb helyen féltett tárgy volt. Ez okért nagyobbára kéziratok nyomán taníttatott e fontos tárgy s nagy szerencséről regélhetett azon honi történet szerzője, kinek sikerüli a jó kedvében talált censorrali folytonos alkudozások után mégis közelismerésre méltó munkát sajtó alá bocsáthatni. Ily dolgozat vala Dierner Endre ,,Magyarhoni történetek" cimü munkája, mely — mint szerző személyes közléseiből tudom — nemesen megvívta a censorrali lélekfárasztó harcot s e tisztító tűzből kimenekülve, mégis három rövid év alatt két kiadást ért, 1842- és 45-ben, használtatván e tankönyv számos nyilvános és magán-tanodában. A sajtó szabadabb mozgása szülé ez év elején e munka 3-ik, Hanthó Lajos által a honi történetírás fejlettségéhez méltó, teljesen átdolgozott kiadását. A szabadelvű szellem és paedagogiai elrendezés a boldog emlékezetű eredeti szerzőé. Az átdolgozónak tulajdonítandó azon tiszta, világos nyelvezet, mely a jelen fejlett irodalomba illeszti e régibb művet. Uj benne a bevezetés, mely az ős Magyarországot földrajzi és egyetemes történelmi adatok segélyével irja le. Bővült a Rákóey-mozgalom eddig censura okozta hiányos előadása. Uj benne az 1848 és 1849-ik év leírása és a 12 évi időköz rövid jellemzése egész a m. é. octoberi diploma kiadásáig. Legnagyobb részt ujak e kiadásban a nevezetes korszakok mívelődési rajzai. Uj hozzáadás szintén a betűrendes leltár, mely a könyvben előforduló történeti helyek, személyek és eseményekre utal. Jellemzi és ajánlatossá teszi e könyvecskét azon célszerű elrendezés, hogy egyes nevezetes korszakok bezártával, tüzetes mívelődési rajzok kellemes nézpontokat nyújtanak a haza beléletébe, melyek ismét világot vetnek a külesemények fejlődésére. Jó lélekkel ajánljuk e könyvecskét az illető tanítók figyelmébe. • Láng Adolf, a kecskeméti ev. iskolajárás körlelkésze. VA nemzeti mivelödés alapjaIrta Karcsanyéki G., Szeged, Burger Zsigmond tulajdona. 1861. 8-ad rét, 244 lap. Nemzeti nevelés és közoktatás. (Folytatása a 27. számban megszakadt ismertetésnek.) Volt azonban egyéb ok is, melly a szitogatott real buzgalmat másrészt hütögette,—és a gymnasiumi tantermeketa kiürüléstől megóvta.Méga német nyelv által vetött akadálynál is nyomasztóbb valami nehezült a reáltanodai ösvényre, — mit különösen az anyai érzéköny kebel vesz zokon. Az ettől tartózkodás kezdé ismét némileg fejleszteni, vagy tán inkább kényteleniteni a vonzalmakat olly pályák felé, mellyekre a gymnasium szolgál küszöbül. Igy jelentköztek lassankint a lelkészi pályára kivánkozók is sűrűbben; holott az erre vállalkozás előbb már felötlőleg gyérült volt. Mindemellett szükségösnek látták a belátóbbak töb b izben szót emelni a szellemképző tanok mellett. A Pesti-Naplónak köszönhető leginkább az ellenőrködés. Több példájából tudjuk, milly hatást tőnek különösen Gönczy Pá I tájékozó cikkei. Már ha fölszint tekintjük a lefolyt tüneményeket: nem látszik ugyan, mintha nálunk a realismus ttílsűlyra vergődött volna, — hisz nem egy gondolkodó kevesli még a magyar reál-iskolák számát; söt mi magunk is jónak látnók, ha nagyobb számmal volnának;—mert utóvégre is több iparos, kereskedő s t e. szükségös az országban, mint társodalmi vezérszerepvivő :—és mégis a figyelmesebb vizsgáló kénytelen belátni, miképp a csupán szellemképző tanok iránti őszinte hajlam köztünk nagy mérvben megfogyatkozott. A külföld jeles tudósai azon szemrehányást teszik a rea lismus embereinek,hogy ők nem eléglik tanaik illetékös jogosítása mellett küzdeni: hanem csakhamar a humanismus ócsárlására mennek át, s annak irányzatát túlságosan bee smérölgetik. Hazánkon kivül valóban tanúi voltunk több illy éles megrovást érdemlő jelenségnek, még pedig hírneves tanintézetekben. — S az efféle tünemények, mellyek persze csak félszeg tudománytól telhetnek, vesztögetik hitelét a reálirányzatnak. Nálunk is kezdött már berzenködni ezen Szellem fuvalma. A humaniórák bizonyára már érzik csökkentő hatását. Nagy része a gymnasiumokba fanyalodott ifjúságnak inkább unalmas tehernek tekinté azoknak előkelőbb tárgyait, semmint valódi szellemi tápnak, semmint teljesebb kiképez)(