Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-09-15 / 37. szám

Ha Trója ismét létre merülne fel, Ismét ama gyász sorsa kerülne rá: A győzve pusztító had élén Zeusz neje s húga magam leendvén. Háromszor álljon bár fel erős fala, — Phoebus javaltán: dőljön el annyiszor Argívim által, — s a fogoly nő Gyermeki s férje után zokogjon. Nem játszi lanthoz illenek ily komoly Dolgok! Hová törsz Múzsa ? Miért csevegsz Te istenek beszédit ? E nagy Tárgy pici mérveiden silány lesz. Tatai András. A GYMNASIUMOKNAK AZ ÁG. EGYETEMES GYŰLÉS ÁLTAL MEGÁLLAPÍTOTT SZERVEZETE. Szoros egyenlőség s merev egyformaság a mi gymnasiumainkban nem óhajtalik: mindazáltal mind általában egyházunk, mind különösen a tanuló ifjúság érdekében szükséges a helyi körülményeken és különös érdekeken felülemelkedő, szerves egyetemességet felállítani, mely az egyes intézeteknek szabályzatul és követendő zsinórmértékül szolgáljon. Ez okból a következő határvzmányok állapittatnak meg : 1) Teljes gymnasium azon iskola, mely a növendékeket mind alakilag mind tartalmilag a magasabb, tudományos képzettségre, vagyis az akadémiai és egyetemi tanfolyamokra teljesen előkészíti, ugy hogy abból közvetlenül az akadémiára vagy egyetemre mehessenek s a theologiai, jogi, orvosi stb. tanfolyamokat megkezdhessék. Az ily teljes gymnasium nyolcévi tanfolyamból s ugyancsak nyolc külön osztályból áll. A létező tanodák megtarthatják históriai nevezetöket, de kell, hogy az illető gymnasiumi osztályokat a megállapított tervezet szerint rendezzék be. A mely létező vagy ezentúl felállítandó iskolában a teljes gymnasiumra megkívántató nyolc külön osztály nincsen meg, az szorítkozzék azon osztályokra, melyeket fentartani képes, s azon tantárgyak tanítására, melyek az illető osztályokra nézve elŐszabvák, miszerint minden gymnasiumban az egyes osztályok fokozata és értéke egy és ugyanaz legyen. Az alsó négy osztály együttvéve algymnasiumot képez. 2) Miután a gymnasiumok lényegét tevő classicus tanulmányok mellett az úgynevezett reáltudományokra is kiváló tekintettel kell lennünk; s miután egyfelől az ifjúságot rendes munkához szoktatni és elegendöleg foglalkoztatni, másfelöl pedig a tulterheltetéstöl is megóvni kell: azért a hetenkénti kötelezett tanórák számának minimuma és maximuma az egyes osztályokban következőleg határoztatik meg: az I. es II. osztályokban 20—22 ; a III., IV., V., és VI. osztályokban 22—24 ; a VI], és VIII. osztályokban 24—26 óra. 3) Miután tehát az alsóosztályokban hetenként 20— 22, a felsöosztályokban 22—24 óránál kevesebb nem lehet, a tanár pedig, hogy az előadásra kellőleg előkészülhessen s munkáját lelkiismeretesen végezhesse, az algymnasiumban legfeljebb 20, s a felgymnasiumban legfeljebb 18 órai tanításra köteleztethető: azért algymnasiumban 5, teljes gymnasiumban pedig 11 tanár szükséges; s okvetlenül megkívántatik, hogy az algymnasiumban legalább 4, a felgymnasiumban pedig 8, vagyis ugyanannyi rendes tanár legyen, a hány osztály van; s több osztályt nem is szabad megnyitni, mint a mennyi rendes tanár van, mivel az csak az ifjúság kárával és szellemi hátramaradásával történhetnék meg. 4) Nem kívánatos, hogy a gymnasiumok száma szükségen tul növekedjék s minden anyagi és szellemi erő csak uj gymnasiumok felállítására fordíttassák, mig az elemi és polgári iskolák ügye sok helyütt elhanyagoltatik. Ezért határoz tátik, hogy ezentúl egyes község csak akkor állithasson gymnasiumi osztályokat, ha már kellőleg berendezett s elegendő tanerőkkel fölszerelt elemi iskolája, s egyszersmind biztos kilátás van, hogy a megnyitandó gymnasiumi osztályokat képes lesz a tervezet szerint berendezni s fentartani. A mely község tehát gymnasiumi osztályokat életbeléptelni akar, jelentse be az illető esperességnek vagy kerületnek, hogy ez a körülményeket előlegesen megvizsgálhassa s a tervezett uj gymnasium iránt határozhasson. 5) Az úgynevezett érettségi vagyis akadémiai képességi vizsgálat megtartatik, de kell, hogy ezt egyházunk autonom létege, tehát az illető superintendens elnöklete mellett szabadon választott kerületi bizottmány vezérelje. 6) Az ezentúl alkalmazandó tanárok kötelesek hivatalképességi vizsgálatot letenni, még pedig szintén egyházunk autonom létege, vagyis oly bizottmány előtt, melynek elnöke az egyetemes főfelügyelő, természetes tagjai a kerületek elnökei, választolt tagjai tanárok s egyéb szakférfiak. 7) A növendékek osztályozására nézve öt fokozat állapittatik meg, melyek a következők : kitűnő, dicséretes, kielégítő, aligkielégitö, elégtelen; s melyek a következő jegyekkel fejeztetnek ki: E. Ie. I. Iu. 2. vagy pedig K. D. I,. In- 2. 8) Át nem helyezett tanulót más intézet föl nem vehet felsőbb osztályba; de az ily tanuló azon intézetben, melyben a lefolyt évet töltötte, uj javitó vizsgálatot tehet. 9) A váltakozó igazgatóság javasoltatván, határoztatik, hogy a patronatus vagyis az illető iskolai gyűlés az igazgatót három évről három évre válaszsza meg. 10) Az élő nyelvek tanítására nézve határoztatik, hogy a magyarnyelv minden gymnasiumban kellő alapossággal és kiterjedésben tanittassék, a többi élő nyelvek tanításában pedig tekintet legyen a helybeli körülményekre. 11) A megállapított tantárgyak osztályok és órák szerinti beosztását a következő rovatos táblázat mutatja ki; megjegyeztetvén, hogy ezen beosztásnál az órák minimuma vétetett föl s ezen okból a vallástanitásra is csak két óra szabatott. Az 1861-iki tanári javaslatban ajánlott tan- és olvasókönyvek általában véve most is ajánltatnak, mignem célszerűbb könyvek készülnek. *