Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-09-01 / 35. szám

sabban kijelölé az ily felügyelő jogkörét. Rövid beszéde után, az elválasztott egyetemes felügyelő úrhoz azon kérdést intézé : hajlandó-e az egyetemes egyház bizodalma által reá ruházott egyetemes felügyelői hivatalt elvállalni, s az azzal járó kötelességeknek hű teljesítésére magát esküvel kötelezni ? A nemes báró igennel felelvén, főtisztelendő Székács superintendens ur rövid fohászkodásban kérte Istent, hogy a választottnak esküjét kegyesen fogadja és hallgassa meg. E fohász után főt. Máday superintendens űr, az egyetemes gyűlés által meghatározott eskümintát felolvasván, azt a választott utánmondá. Végül a fölavató legidösb superintendens űr Isten áldásáért könyörögvén, ezen ünnepélyt a választottnak s az egész gyülekezetnek megáldásával fejezé be. Ekkor a fölavató superintendens úr a főfelügyelővé felavatott nemes bárót, az egyház elöljáróitól környezve és kisérve, a templomban levő elnöki székhez vezette s annak elfoglalására fölhivá. Elfoglalván székét, a kerületi felügyelők részéről először is Szentiványi Márton ö méltósága üdvözlé rövid szavakban főfelügyelő úr ö méltóságát. Erre a nemes báró egyházunk helyzetét festő s a gyűlés által sokszoros éljenzéssel félbeszakított beszéddel foglalá el elnöki székét. (Jeles beszédét egész kiterjedésében adjuk). Főtisztelendő Székács József először is elhunyt főtisztelendő Sztromszky Sámuel superintendens úr erényeit, ki az egyházért élt, küzdött és sokat szenvedett, jegyzőkönyvbe igtatandónak, s nejének is az egyházegyetem részéről részvétét kinyilatkoztatandónak indítványozza. Azután üdvözölvén a helyébe választott superintendens főtisztelendő Geduly Lajos urat, indítványozza azt is, hogy ő helyébe, ki egyetemes egyházi jegyző volt, ideiglenesen a gyűlésre jegyző neveztessék ki. Jegyzőül nt. Torkos Károly úr neveztetett ki, a rendes jegyző megválasztására nézve pedig az egyházak szavazatra fognak felszólíttatni. Az egyház törvénytelen állapotában szükségből felállott középponti bizottmány, mely az egyetemes gyűlés teendőit végezte, most szükségtelennek találtatván, jegyzőkönyvileg feloszlattatni rendeltetett. A múlt évi egyetemes gyűlés jegyzökönyve olvastatván, ez alkalomra vonatkozólag e következő nevezetesebb ügyek tárgyaltattak: Főtiszt. Geduly Lajos superintendens ur fölelevenité azon eseményt, hogy tavaly egyházegyetemünk ö felségéhez folyamodott az egyházunkon elkövetett törvénytelenségek megszüntetéseért, hanem e folyamodásra semmi válasz sem érkezett. — Nagyrészben e sérelmek hazánk alkotmányos viszonyainak némi tekintetben történt visszaállítása következtében megszűntek ugyan,de egy törvénytelenség, az úgynevezett patentális egyházak, habár azok már csak kevés számmal (mindössze hatan) vannak, még most is léteznek. E sérelem elintézésére nézve az egyházegyetemet intézkedésre hivja fel. Ennek nyomán főt. Székács József superintendens ur a bányai kerület részéről is felhozta a mai számunkban már leirt Kuzmányi, Podhradszky-féle törvénytelen eljárást az egyetemi gyűlés elé. E sérelmek tüzetesebb vitatásra adtak alkalmat, melyben Radlvánszky Antal, Szentiványi Márton főispán, és ZsedényiEde urak ö mtgaik, főtisztelendő Máday superintendens, nt. Zelenka föesperes, nt. Bauhoffer lelkész urak s többen jeles s tárgyavatott szónoklatok által vettek részt. A különösen figyelmet ébresztett vitatkozás eredménye azon határozat lön, hogy a magyar k. helytartó-tanács minden egyházunkban létező törvénytelenségek megszüntetésére fog felkéretni. Ez ügy elintézése után a fenforgó peres ügyek elintézése végett egyetemes egyházi törvényszék neveztessék ki. Majd Zsedényi Ede ö mltga a tavalyi egyetemes gyűlésből az egyes egyházakhoz véleményadás végett leküldött tanári tanácskozmány tantervét, végmegálapitás végett annyival inkább kívánja a gyűlés elein tárgyalás alá vétetni, mejt nem sokára kezdetét vévén a tanév, az iskoláknak tantervre szükségük leend. Erre nézve kineveztetett egy bizottmány, mely a különkeriiletek véleményéből, melyek a tanárok tantervére érkeztek, egyetlen véleményt készitend, s az megállapítás végett az egyetemi gyűlés eleibe fog terjesztetni. Batizfalvi István. POZSONY. Főtisztelendő GEDULY LAJOS urnák felavattatása Pozsonyban egyike volt az ünnepeknek, melyek tanúságot tesznek a felöl, hogy nem hiányozik az egyházban buzgóság és részvét az egyházi ügyek iránt és hogy oly férfiak számosan vannak az egyházban, kik mind a hazának díszére és javára vannak. Ugy hiszem, nem lesz érdektelen a felavatási ünnepélyt megelőző gyászistentiszteletet, rnely boldog emlékezetű SZTROMSZKY SÁMUEL FERENC emlékezetére rendeltetett, körülményesen leírni, annál inkább is, mivel az egész magyarhoni prot. egyház kesergi halálát. Aug. 20-kán délutáni 4 órakor conferentia tartatott, melyben a felavatás körüli eljárás és a superintendensnek adandó utasítás lett megvitatva és megállapítva, annál könnyebben, miután az összegyűltek az ügy felett tisztában voltak, sokszor levén az magán körökben a beszéd tárgya. Aug. 21-dikén tartatott a gyászünnepély. A számosan egybegyűlt hivek német énekkel kezdették meg azt, mi alatt nagytiszteletü Raabe Károly Ágoston pozsonyvárosi esperes ur az oltár elé lépett s egy lelkes imádságot mondott. Ezután a kar Egressy gyönyörű gyászdalát zengette érzéssel el, s főtisztelendő Székács József\ bányakerületi superintendens ur lépett a szószékre. Beszédének alapja Galat. 5, 1. ,,A szabadságban azért, melylyel minket a Krisztus megszabadított, álljatok meg és ne kötelezzétek meg ismét magatokat szolgálatnak igájával." Először megmagyarázta a szabadságot, másodszor kérte a híveket, hogy abban álljanak meg. Az első részt illetőleg a keresztyén szabadságot, mint a bűn és külső törvényszerűség ellentétét emelte ki. Ki*