Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1861-09-01 / 35. szám
lati életből kifejtett okoknál fogva ; a tanácskozmány eredménye az lön, hogy egyházunkban a szabad adakozás, kellőleg alkalmaztatva , mindig eredményesebbnek mutatkozott a kényszerített megadóztatásnál, minélfogva egyházkerületünk a jövőre nézve az előbbi mellett kiván megmaradni. Élénk vita fejlődött ki a jegyzökönyvek szerkesztése tekintetében is. Voltak esperességek, a kik a jegyzökönyveknek az eredeti magyarból tótra és németre fordítását is sürgelék, hogy az ilyen egyházak tagjai is megérthessék. A méltányos kívánat ellen nem is volt észrevétel, abban a közgyűlés egyhangúlag megegyezett, de a vita a körül forgott, hogy minő tót nyelvre fordíttassák le tehát a jegyzőkönyv, miután a zólyomi, nógrádi, bánsági és egyéb esperességek mindenik a maga dialektusán óhajtaná olvasni, s eddig is egyéb közléseknél, kivált íöpásztori leveleknél, mindig nagy bajba került az illető tót nyelv használata, mert a mi egy vidéknek tetszett, arra a másik anathémát mondott. E vita közben Sárkány J. kis-kőrösi lelkész ur a tót mellé a magyar eredetit is oda csatolandónak kívánja; „mert az ö tótjai nem fogják tótul, hanem magyarul érteni." Miután superintendensí meghagyás következtében némely lelkészek az adó befizetésére serkenték híveiket, inegjegyeztetett, hogy jövendőben a lelkész urak világi ügyek szorgalmazásától tartózkodjanak. Nagy érdeket és közmegütközést költött Podhradszky a pesti ág. patentális tót egyház lelkészének e gyűlésen felmerült ügye. Ennek ugyanis neje meghalálozván, előbbi nejének testvérét akarja nőül venni, de erre superintendensí dispensatio kívántatik. Ezen nevezett űr ki akarván főtiszt. Székács törvényes superintendens űr hatóságát kerülni , Bécsben lakó Kuzinányi patentalis és törvénytelen superintendenshez folyamodott, hogy egyházát az ő palentalis superintendentiájába kebelezze s neki ilyen dispensatiót adjon. Kuzmányi, a törvénytelen superintendens, kapvakapott az alkalmon s mint a kir. magyar helytartótanácsnak is írja, a bekebelezést ő Felsége tudomásul vette (?), Énnek folytán Kuzmányi kéri a kir. magyar helytartótanácsot, hogy az ö dispensatióját a magyar törvények értelmében hagyja helyben. Azonban a helytartótanács a törvényesség teréről nem akarván lelépni, véleményadás végett az egész ügyet minden okmányokkal együtt főt. Székács superintendens űr elé terjeszti, ki e tárgyban a kerület véleményét kérte ki. — A kir. helytartótanácsnak tudtára fog adatni, hogy a törvénytelen téren levőket a törvényes térre utasítsa. Olvastatott a közgyűlés előtt a pesti patentális tót egyház 53 tagjainak folyamodása is, melyben esedeznek, hogy a kerület találjon eszközt és módot, hogy a törvényes protestáns egyház kebelébe visszajöhessenek, mert papjok és némely főbbjeik annyira hatalmaskodnak a gyülekezeten, hogy ezt ők végkép nem képesek kieszközölni, s hogy gyűléseik e miatt már is oly botrányosak, hogy azokon testi sértések is fordulnak elő. A patentalis egyházak ügyének elintézése az egyetemes gyűlésre tétetik át. A MAGYARHONI ÁG. HITV. EGYHÁZ EGYETEMES GYÁMINTÉZETI KÖZGGÜLÉSE. Nem lehet állítani, hogy a magyarhoni protestáns egyház saját egyházai és tanodái felsegélésének érdekében nem tett volna épen semmit sem, mert mióta fennáll e hazában, az államtól nem segélyeztetve, a szó legszorosabb értelmében maga tartotta fen magát; — de annyi bizonyos, hogy nem tudott anyagilag oly rendezett és boldog állapotba jönni, hogy minden szükségeit teljesen fedezni tudta volna. E miatt kénytelen vala többször a külföldi, különösen pedig a némethoni Gusztáv-Adolf egylethez folyamodni segítségért. Hanem a protestáns egyház, különösen az utóbbi zaklatások ideje alatt, azt tapasztalá, hogy az ily külhoni kegyeletes adományokhoz is köttethetnek némileg lealázó követelések, másrészről, habár nem nyilt, de elburkolt, azért mégis megérthető, s az egyház függetlenségi elvét sértő szemrehányások: — hogy mindezektől, habár hálával emlékezve a vett jótéteményekért, megszabadulhasson, gondoskodni kezde az egyház módokról és eszközökről, hogy maga lehessen képes a kebelében felmerülő Ínséget elhárítani. Igy alapította meg a mult évben az ág. egyház egyetemes gyűlése a „gyámintézetet.A hivek önkénytes adományai begyűjtetnek az egyes egyházaknál, innét az esperességekhez, majd a kerületekhez, ezektől pedig a középponti bizottsághoz küldetnek, mely azokat a szűkölködő egyházak és iskolák között legjobb belátása szerint kiosztja. Ezen ^egyetemes egyházi intézet épen mai napon (aug. 27.) tartá első évi közgyűlését, mely alkalommal kitűnt, hogy a szent célra bejött összesen 7574 ft. 24% kr. Ennyi forditatott tehát mindjárt első évben az egyházban felmerülő inség és szükség enyhítésére. Tekintve, hogy minden kezdet nehéz, hogy midőn a nép különösebben is fogja látni ez intézet jó voltát, a jövőre nézve fényes sikert lehet ez intézkedéstől reményleni. A feljebb érintett öszszeghez az egyes kerületek következőkép adakoztak : 1. a bányai egyházkerület 2031 ft. 33% kr.; 2. a dunáninneni egyházkerület 1336 ft. 1 kr : 3. a tiszai egyházkerület 602 ft. a 53 kr. dunántúli egyházkerület 2644 ft, 33% krt. Különösjövedelmokbölbejött:960ft.3% kr. —Aközgyülésen felolvastattak a legkisebbb tételek is, melyekből ez összegek kikerültek. Ezután az egyes kerületeknek kelle elöadniok azon egyházak és tanodák névsorát, melyeket leginkább segélyezendőknek ajánlanak. De mielőtt e tárgy bevégeztethetett volnay az eleve kitűzött programúi szerint az egész gyűlés reggel tiz órakor a templomba ment, hol gyámintézeti ünnepély tartatott, mely alkalommal nagytisztelendö Czékus István föesperes s rozsnyói lelkész a szent ügy érdekében remek s buzgó beszédet mondott. Kimenetkor a jelenvolt hivek a „gyámintézet" javára önkénytes adakozást tettek. Az isteni tisztelet végeztével a segélyzendő egyházakat az egyes kerületek megjelölvén, a gyűlés eloszlott. A holnap tartandó egyetemes egyházi gyűlésről és az ujonan megválasztott egyetemes felügyelő beigtatási ünnepélyéről gyorsan tudósitandjuk olvasóinkat. Batizfalvi István.