Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-01-27 / 4. szám

kormány pártfogása mellett, hatalmas erőre vergődhetett volna , s alig nyertük volna vissza ily könnyen vérrel szerzett törvények és békekötések biztositotta legszentebb jogainkat. De a nemzet és törvényesen bevett valamely vallásfelekezet a törvényen alapuló egyes akaratának, a történelem bizonyítása szerint is, mindég oly erkölcsi hatása volt, — mely ellen százezrekre menő fegyvereseknek szuronyai sem győzhetnek, s ha kis időre az erő hatalma le is igázza a törvényes alkotmányosságot, nem lehet ezen leigázásnak állandó alapja, nem tart hat sokáig, s a kártyából épitett ház gyanánt a legcsekélyebb szellő is romba döntheti: Egyébiránt a panslavisticus és más anyagi érdekekből származó némely lelkészek által vezényleti harcokat kivéve, a lelkész elnöklet, mind az egyházi kormányzatnak vitelére, mind jogainak védelmére, jövedelmeinek és kiadásainak kezelésére ámbár a legüdvösségesebb lehet; — de viszont a felügyelők a községi egyházakban, hogy a lelkész szent hivatásánál fogva sokszor kelemetlen végrehajtások által magára ingert, nem vonván, az Isten igéjét, mindég sikerrel hirdethesse ; — gyűlési határozatok végrehajtásának egyedüli eszközök; — a lelkészek, iskolatanitók panaszainak az egyház tagjai ellen, vagy ezeknek amazok ellen, legcélszerűbb módok általi megszüntetőjtik; az egyház és iskola jogainak, szabadalmainak, jövedelmeinek, ugy szintén azon személyeknek, kik azokban hivatalt viselnek, az esperességi gyűlésen védőjök; — a lelkész és iskolatanitó illetőségeinek beszedésében a gondnokot tanácscsal és útmutatással segítőjük; — egyház és lelkész között támadt csekélyebb viszályoknak, hogy esperességi consistorium eleibe ne kerüljenek, szelidséggel elintézőjük; egyházát érdeklő eeperességi végzéseknek érvényesítőjük, csaknem mellőzhetetlen tagjai az egyháznak. Lehetlenség még tudósitó urnák az egyetemes gyűlés e tekintetben hozott határozatát illetéktelennek állitó nyilatkozatára meg nem jegyeznem, miszerint a főt. egyetemes gyűlés határozata akkor lenne törvénytelen és illetéktelen, ha zsinati törvényeink ellenére felügyelői hivatalt állított volna fel, de miután azon törvények a felügyelői hivatalt nemcsak el nem törlötték, de több helyeken emlitésbe is hozzák, az egyetemes gyűlés oct. 11-diki határozatát illetéktelennek mondani nem lehet. Sőt jövő zsinati törvények alkotásáig is az egyetemes gyűlésnek nemcsak jogában, de kötelességében is áll zsinati törvényeinken kivül körébe oly intézkedéseket tenni, hogy vallási alkotmányunknak legszentebb gyöngye és ékszere, a kezdeményezés és önállás önkebeltinkben, különbféle cél felé törekvés, választófal alakítás által, felügyelők hiánya miatt meg ne ingattassék, hanem a helvét vallású testvereinként, vallási alkotmányunk fentartása mellett, megdönthetlen sziklaként őrt álljunk. De az alkotmányosság elvénél fogva is törvényen kivtili intézkedéseket, nemcsak az egyetemes gyűlésnek, de a kerületieknek és esperességieknek is, egyházi hatóságok körében, és egyházi főbb hatóságaik végzéseinek sérelme nélkül alkotni jogukban áll. A tiszai kerületben régen létezik már ezen életbeléptetett határozat, a nélkül, hogy az egyházak, vagy lelkészek részéről legkisebb panaszra vagy nehézségre nyújtott volna alkalmat, s a mint főképen ez évben néhány tévútra vezetett egyházakat tanácsaik által, a rendes kerékvágásba hozták, igenis éreztük ezen intézkedésnek jótékony és üdvös malasztját. Rozsnyó, jan. 5. 1861. Hámos Lajos. EGYHÁZI ÉNEKEINK TÖRTÉNETE, ISMERTETÉSE, ÁTNÉZÉSE. AZ ÉNEK FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA. JAVALLATOK AZ ÉNEKESKÖNYV MEGJOBBITÁSÁRA. (Folytatás). Ezen most elősorolt ének szerzőknek szokásuk volt, hogy ezt is megemlítsem, s feledékenységbe ne menjen az is a mondottakon kivül,—hogy költeményeiknek elejére vagy végére, vagy mind a két helyre az énekeknek, vagy tartalmát tették oda, vagy pedig az eleihez bevezetést, az utoljához conclusiot csatoltak. Ez természetesen nem kis kárára volt a müegységnek, a minek itt nyoma sem található, mert az írók csak irtak, írtak, míg végre mikor azt hitték, elég részletesen ki van fejtve a tárgy, a conclusiot oda tapasztották, a a mely némijterekség formát (ha kerekségnek lehet az ilyet nevezni) kölcsönzött a darabnak, minthogy ez utolsó, a conclusio az exordiumra vergal. Az exordium, és conclusio, ugy veszem észre, csak az ének tartalma hitelesítéséért használtathatott, mert benne mindég ki van téve az illető bibliarész szerzőjének neve, a melytől az alapeszme vétetett. Például álljon ezen két stropha: *