Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-07-14 / 28. szám

Ezen munka első folyama az ahhoz megkívántató ve­zérkönyvvel együtt megjelenik september végére. 3. Magyarország földrajza gymn. és reál tanulók számára, irta Gönczy Pál. Ezen munka folytatása azon föld­rajzi kézikönyvnek, melyet szerző az elemi iskolák szá­mára jelenleg készit. A földrajz megjelenik f. é. november 1-sö napjára. Midőn ez alkalommal könyvkereskedésemet,mely ezen­túl is az iskolai ügynek különös figyelmet fog szentelni, to­vábbi szíves pártfogásukba ajánlanám, maradok hazafiúi tisztelettel az igen tisztelt igazgatóságnak alázatos szolgája Ráth Mór, (Pesten a vastuskóhoz.) BELFÖLD. MÉLTÓSÁGOS SZÉKI GRÓF TELEKI SÁNDOR UR ALAPÍTVÁNYA. Legyen szabad bemutatnom a t. c. közönségnek egy szép áldozatot, mely máramaros-ugocsai egyházmegyénk oltárára tétetett. Az áldozatottevö mlgos Széki gróf Teleki Sándor ur egyházmegyénk köztiszteletben álló segédgond­noka, ki szivjóságáról hazaszerte ismeretes, kit legnemesb büszkeséggel mondunk miénknek. Nem szorult ugyan magasztaltatás végett gyenge tollamra a mlgos gróf érdeme, rég el van az ismerve a két Magyarhaza előtt; de szabadjon mégis szivem sugallatát követ nem, s azon pompás koszorúba, mit a közelismerés nyújt neki, tűznöm a tisztelet egy igénytelen virágát. Szabadjon parányiságomban nekem is; — hiszen a 'jóté­kony szeretet mindenre kihat, mindent örvendeztet, emel, dicsőit, a legnagyobbat szintúgy, mint a legkisebbet; minta nap, mely magas pályáján tündökölve, nemcsak az ég kék kárpitjába szövi sugarai aranyszálait , — nemcsak az Óceán mérhetlen tükrében ragyogtatja dicsőségét: hanem világát aláárasztja a fűszálon rezgő parányi harmatcsöppre is , mely, aranyképét visszatükrözve , fénylőbbé lesz általa. Fölmutatom az áldozatot, közölve a minden ékes­szólásnál hatályosabban szóló , alapitvány-levelet, mely egyházmegyénknek f. év junius 15-dik napján a bökenyi helv. hitv. egyház kebelében tartott tanácsülésében felol­vastatott. „Alól is megirt ifj. gróf Teleki Sándor fájdalommal tapasztalván s érezvén azon szomorú sorsot, melylyel Magyarhon prot. egyházainak, az állam eddigelé mostoha gyermekeinek , szolgálatra tehetetlenné lett lelkészei s iskolatanárai , ugy nem különben azok árvái gyakorta küzdeni kénytelenek, ez okon az egyesült máramaros­ugocsai helv. hitv. egyházmegye gyámoldája ftökéjének nevelésére ezennel ötszáz osztrák ért. forint alapítványt teszek következő föltételek alatt: 1-ör. Maga ezen tőke soha elkölthető ne legyen, hanem annak csak kamatja fordittassék azon segélyezésekre,, melyekre a nevezett egyházmegyei gyámolda jövedelmei rendeltetve vannak. 2-or. Ezen töke akár részletenként száz forintjával, akár Összesen fog kamatra kiadatni, s mint nevemet viselő­alapítvány említtessék meg mindenkor a kölcsönök— mányban. 3-or. Ezen alapítványomnak fent kitett feltételeit tel­jesítenem ha az isteni gondviselés nem engedné, örökö­seimet azoknak teljesítésére ezennel kötelezem, oly világos1 kikötéssel, hogy szabadságunkban álland, ugy nekem, mint' örököseimnek, ezen alapítvány tökéjét úrbéri kárpótlási kötelezvényekben nominális értékben bármikor is kifizetni. Engedje a kegyelem Istene! hogy protestáns egyhá­zunkra mielőbb oly boldog idő derüljön, mely az ilynemű gondoskodást feleslegessé tegye, s hivatalnokainak és azok utódainak nehéz helyzetüket, melylyel jelenben anyagilag nem ritkán küzdeniök kell, örökre elfeledtesse. Kelt Gyömrőn, mart. 29. 1861. Gr. Teleki Sándor s. „Ezen kegyes alapítványban foglalt ötszáz forint töke, folyó hó végéig terjedő 5% kamatjával együtt, és pedig e töke a gyámoldai pénztárnak átadatott f. évi julius 1-től kezdve kamatozó ötszázforintos földtehermentesitési állam­kötelezvényben, folyó hó végéig terjedő kamatja pedig készpénzben, Pataky János ur mint az alapító mlgos gróf megbízottja által mai napon lefizettetvén; a mélyen tisztelt alapító ö nagysága, avagy utódai, ez alapítványra többé semmivel nem tartozik, nem tartoznak. Ezennel mind­ezt hálás köszönettel megismerjük. — Kelt Bökenyben, 1861. jun. 15-kén tartott egyházmegyei tanácsülés alkal­mával. Előttem: Batizi András Gönczy Dániel esperes. gyámpénztárnok." Vegye mlgos gróf nagylelkű alapitványaért, a haza és magyar protestáns egyház szine előtt, egyházmegyénk leg­forróbb köszönetét. A jótékony szive által megvigasztalt és az évek elláthatlan során át megvigasztalandó özvegyek és árvák hálakönyüi tündököljenek örökfényü gyöngyként érdemei koszorújában. Nagy János, verböci lelkész, egyh.-megyei jegyző. Szellemi jótétemény. Méltóságos Széki gróf Teleki Sándor ur a máramaros-ugocsai egyházmegye mélyen tisztelt segédgondnoka az ugocsamegyei helv. hitv. szegé­nyebb egyházak s ezek lelkészei számára a Prot. Egyházi. és Isk. Lapot két példányban járatja saját költségén. Nagy János verböci lelkész. A „Rorunk"-ban, melyből a mult számunkban ast -erdélyi zsinatról szóló utolsó tudósítást is kölcsönöztük, aff ujonan választott unitárius püspök fogadtatásáról Kolozsvá­rott a következőket olvassuk:

Next

/
Thumbnails
Contents