Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-07-07 / 27. szám

c) A nyelvbeni lanitás ne a száraz „nyelvtani fogalmakkal s alapformákkal kezdessék, hanem a mondattal s mondattannal, mely a formák megismertetését is magában foglalja, miért is a pályázásul kitűzött magyar nyelvtan készitésérei programmot hibásnak találja. d) A tanmódszert illetőleg óhajtandónak találja, hogy annak megalapítása csak néhány szakértő tanárra bizassék, kik körülményeinket ugy mint a methodika jelenlegi állását ismerve, az elavultat s célszerűtlent — mint pl. Periodologiát — kerüljék, a nélkül hogy ujitási viszketegböl olyasmit is ajánljanak, minek életbe léptetését a gyakorlat semmivé tenné. e) A gymnastikának, a modern nyelveknek tanítását nagyon szükségesnek véli, ugy mint feleslegesnek azt, hegy az algymnasiumban 4, a felgymnasiumban pedig 8 tanárnál több tanítson. f) A népiskolákat illető javaslatot elégtelennek tartja s nézete az, hogy egy korszerű nép-és polgári-iskolai tanterv kidolgozására 2—3 egyénből álló bizottmány neveztessék ki, azon meghagyással, hogy az ehhez népszerű nyelven irt methodikát is csatoljon. g) A theologiai tanintézeteket illetőleg föóhajtása az, hogy azok valahára olvadjanak egybe s állíttassák fel Pesten a nagyon is szükségelt prot. academia, mely ezek összesitéséből származván, sokkal inkább fog egyházunk szükségeinek megfelelni, mint a jelenlevő három sinlödö theologiai intézet. h) Ugy mint a theologiai intézeteknél, ugy a képezdéknél is óhajtja az egyesülést, reménylvén ugy itt, mint másutt, hogy egyházunk javát ugy itt mint másutt többre becsülendi, mint a helyi és személyes érdeket. 4. Nt. Nagy Mihály föesperes ur törvényesen bekövetkezettnek látván azon időpontot, melyben uj esperesi választásnak kell megtörténni, az év folyama alatt ehhez szükséges lépéseket megtette s a szavazatok felbontása határidejéül a jelen e.-megyei gyűlést kitűzte. A szavazatok felbontatván, közörömre, mint előre is lehetett tudni, nt. Nagy Mihály lelkész jur főesperesül újra megválasztatott, mely örömet azonban a köztiszteletben álló férfiú azon határozott nyilatkozata háborita meg, hogy gyengélkedése tiltja öt e fontos tisztség további viselésében, mire közfelkiáltás utján az egyház ügyében annyira fáradozó, balsorsunkban el nem csüggedő, veszélyben tántoritlan, hivatalos eljárásában apostoli lelkületű férfiúnak az e.-megye háláját jegyzőkönyvileg kifejeztetni határzá s uj választási napokat tüze ki. Nyiri János. A HEGYALJAI EY. EGYH.-MEGYE GYŰLÉSE NYÍREGYHÁZÁN. Az évenként tartatni szokott e.-megyei gyűlés ez idén u. m. tavaly Nyíregyházán ült össze, melynek nagyobb közérdekkel bíró mozzanatait s végzéseit ezennel van szerencsém közölni. 1. A gyűlés nt. Nagy Mihály föesperes ur által buzgó imával megnyittatván, egyházmegyei jelentését terjeszti a gyűlés elébe, melynél fogva édes kötelességének ismeri bevallani, hogy a még csak nem régebben benső viszályok s külcsapások által marcangolt egyházmegye újra virulásnak indul. A szerencsétlen nagy-bányai , nagy-váradi, nyíregyházi egyházakban uj buzgó lelkészek működnek, kik a megháborított békét reménylhetöleg a legközelebbi időben helyre fogják állítani. Fájdalommal szól H.-Vécsröl, mely egyház, ha mentülhamarabb segélyt nem kap, végképen elpusztul. — Kiemeli néhány lelkész urak áldozatkészségét a népiskola irányában, kik tanítói hiányában maguk s többnyire díj nélkül teljesitik a tanítói tisztet. Megemlékezik néhai nt. Komáromy József miskolci lelkész ur érdemeiről s tartalomdűs érdekes előterjesztését azon óhajtással rekeszti be, hogy miképen e.-megyénk uj virulásnak indult, azonképen adja Isten, hogy gazdag gyümölcsöket teremjen. 2. Több csekélyebb érdekű tárgyalások után olvastatott a pesti központi bizottmánynak országgyűlésünk eleibe az egyházmegyék jóváhagyása után terjesztendő törvényjavaslata, melyet a hegyaljai e.-megye maga nézeteivel tökélyesen megegyezőnek vall, kivévén az első pontot, mely szerint superintendenseink számára a felsőházban tanácskozási s szavazati jog kívántatik, miután valamennnyi egyház érdekében áll, hogy fölelkipásztorai inkább lelkészi mint világi s politikai tárgyakkal foglalkozzanak. 3. Olvastatván az á. h. tanárok pesti tanácskozmányi gyűlése által tett ,,iskola- szervezési javaslat," az egyházmegye a nyíregyházi egyház által felterjesztett véleményezést egész terjedelmében egy pont hozzáadásával magáévá teszi, melynek tartalma ugyanis a következő: Minekelőtte az e.-megye a javaslat feletti véleményét elmondaná, kedves kötelességének ismeri m, b. Prónay Gábor urnák, mint a tanári értekezlet elnökének és az egybegyűlt tanároknak köszönetet szavazni, kik bár akkor az absolut rendszer még teljes virágzásban volt, oly javaslatot tőnek, mely az ev. egyház szükségeinek, szellemének hü tolmácsa. Azért is az e.-megye a javaslatot elfogadja következő megjegyzések mellett. a) A gymnasiumokat illető javaslat 4-dik ponját tekintve, az e.-megye véleménye az, hogy az u. n. rendezett polgári vagy felsőbb népiskolákban az „országgazdászat" és állami tudományok alapfogalmainak elöadatása, mint a tanulók mivelési fokát túlszárnyaló tanulmány, egészen maradjon el. b) Annak meghatározása, hogy a gymnasiumoknál, mely nyelv használtassák tanítási nyelvül, az illető patronáius jogában hagyattassék. NYÍREGYHÁZA, junius 27-kén 1861. Nt. szerkesztő ur! A Prot. E. L. első évi száma uj folyamától kezdve az olvasó közönség talán egyetlen egy egyházban előfordult botrányokról sem értesült oly bőven, mint a gonosz kéz által fellázított s alapjából kiforgatott nyíregyházi ev. egyházról. Igaz ugyan, hogy a legutóbbi időben krónikánk nem jutott köztudomásra, nem azért ugyan, mintha feljegyezni s talán nem-helyeselnivaló nélkül szűkölködtünk volna, sőt inkább azért, hogy szerkesztő ur levelezője fentartá magá*