Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-05-19 / 20. szám

népiskolák fontosságát tekintjük, akár azt, hogy jó nevelö­tanitóvá hosszas tanulmányozás és gyakorlat után lehet bárki is; e végett az ifjúnak gyakorlat tekintetéből taná­csosabb az iskolában jó nevelő és tanitó kezek közt tovább maradni, mint készületlenül önállólag vezetni egy iskolát. Ezen nézet azonban nem rekeszti ki azt, hogy segédtani­tókul rendes tanitó mellé egy év bevégzése után is kime­hessenek a praeparandia növendékei, ha negyedik- éves gyakornokok nincsenek, vagy, mig azok nem léteznek. 2. A 6 osztályú gymnasium egy külön egészet ké­pezzen, mit nem csak a tudományoknak különbsége, és különböző és egészen más szempontból való tanítása igé­nyel, mint a bölcsészeti osztályban, hanem a fegyelmezés is; mert igen veszedelmes az fegyelmi tekintetből, ha az ötödik gymnasiumi éretlen gyermek oda érettnek képzeli és követeli magát, hová a nyolcadik, vagy másodéves böl­csész, és oly fegyelmi alkalmazást követel; ezen követe­lést az ötödiktől eltanulja a negyedik, ettől a harmadik, és igy tovább, mi mindenesetre fegyelemtágulást hoz létre. 3. Különálló egészet képez a bölcsészeti osztály azon magas feladatához képest, miszerint itt minden tudo­mányt, még a mathesist is, bölcsészeti szempontból kell tanítani. 4. A praeparandia szinte külön egészet képez, a a mennyiben annak növendékei a negyedik gymnasiumból vetetvén föl, három éven keresztül egészen az intézet fel­adatához képest tanulja azon tudományokat, melyeket ne­kik rendeltetésökhöz képest tudniok kell; tanulják jelesül a tudományokat, methodicával, vagy azon tudománynyal együtt, mely azt adja elö, miként kell nekik a tanulmányo­kat ugy tanitniok, hogy azoknak a lélekfejlésre nézve si­kere legyen. A praeparandia hároméves tanfolyamata párhuzam­ban van a gymnasium V. VI. és Vll-dik osztályával; igy a harmadik osztály, mely gyakorlati év kezd lenni, a gymna­sium hetedik osztályával, vagy inkább az 1-sö-éves böl­csészet- hallgatókkal tanuljon tapasztalati lélektant és gon­dolkodástant. — A tapasztalati lélektant tanulja mint alap­ját a nevelés,- és oktatástannak, s egyszersmind barátkoz­zék meg némely bölcsészeti eszmékkel is; mert vajmi szo­morú dolog, ha a falusi tanitó annak, mit tesz, mivel egész életén keresztül el van foglalva, úgymint a nevelés és okta­tás nagy munkájával, alapját tisztán és teljesen nem fogta fel, s talán csak gépiesen szoktattottbele, átalánvéve pedig a magasabb eszmék és ismeretek köre teljesen el van zárva előtte. — A praeparandia 4-dik éve teljesen gya­korlati, mintegy tanitóképességi vizsgálatra előkészítő, melyet helyben a praeparandiában is tölthet, falun pedig vagy városon töltheti ezen évet a rendes tanítók mellett. — Ezután következzék egyházkerületi vizsgáitatása s kibocsá­tása a rendes tanítói hivatalra. II. Az osztályok tanitásbeli szervezete. AJ Tantárgyak : 1. A 6 éves gymnasiumi osztályok­ban azon tantárgyak, melyeket a f. t. egyházkerület elö­szabott, nagyobb részben meghagyandók, a következő kivételekkel: a) A természetrajz a három alsó osztályban végez­tessék be, és pedig tisztán és kizárólag, szemléletre alapítva. b) A számtan mellett tanittassék a mértan, nézlettan, még pedig nem csak alkalmazásilag az ásványtanra, hanem különállólag is, mint elökészitö a geometriára. c) A IV-dik osztály tanulja röviden a természettant, inkább csak kísérletekre, vagy experimentumokra szo­rítkozván. d) Az V. és Yl-dik osztály rendszeresen tanulja és végezze be a természetrajzot. 2. A praeparandia tantárgyai elég jól el vannak ren­dezve a f. t. egyházkerület mult évi október hónapjában tartott gyűlésének jegyzökönyvében. Ehhez egyéb óhaj­tandó nincs, mint az, hogy a 4-dik évben, miként fentebb me gje gyzök, a praeparandisták Logicát és Psycholo­giát tanulnának, s ennek alapján magasabb nevelési elvek­kel ismerkedjenek meg, mit ha más módon nem lehet, hall­gassanak együtt az 1-sö-éves bölcsészekkel. 3. A bölcsészeti osztályban, miként a lényeg és ne­vezet is mutatja, fötudomány a bölcsészettan. — Ezért a) Az első-éves bölcsészek tanulják a f. t. egyházkerü­let által megállapított tudományokat a következő jegy­zetekkel : a) A Logicához és Psychologiához jön a nézlettan. /?) A természetrajz teljesen elmarad. b) A második- éves bölcsészek szinte tanulják a f. t. egyházkerület által kijelelt tudományokat a következő jegyzetekkel: a) A bölcsészet történetének rövid, de alapos tanítása mellett tanítani kell az alap-bölcsészettant bevezetésül, ezután a bölcsészeti-erkölcs- és jogtant. A vallás böl­csészete a theologiai cursusra maradhat. /?) A természettant teljesen és rendszeresen kell vé­gezni. A természettan rendszeres bevégzése föltételezi azon­physiologiai és geologiai nézeteket, melyek részint az első, részint a másodéves bölcsészek számára rendelvék a f. t. egyházkerület által, a természettanba, mint annak utolsó organicus részébe lehet, sőt mint bölcsészeti szempontból tanítandó természettanba be is kell szőni. B) Tanrendszer, A tanrendszer az osztály,- és szak­rendszer közti választást, egyiknek vagy másiknak ez vagy amaz osztályban levő alkalmazását föltételezi. 1. A gymnasiumokban. Hogy a gymnasiumban, kije­lelten annak négy alsó osztályában, osztályrendszer legyen, vitatni is felesleges; mert a gymnasium még nem pusztán tanitóintézet, hanem nevelő és képező is egyszersmind; tehát ebben az osztályrendszert elmellözni és nem ezt venni foganatba, nemcsak Iegynagyobb szerencsétlenség és jogtalanság a növendékek nevelése ellen, de valóban a legna­gyobb bün. Azonban az egyes tanárra háramlandó órák nagyobb száma miatt, mi semmi esetben sem lehet több hetenként 20 nál, és talán azért, hogyha a természettudo­mányoknak és mathesisnek tanítására nem találkoznának aránylag a több tudományokhoz alkalmas egyének: ily esetben az osztálytanárok mellé még a hatosztályu gymna-

Next

/
Thumbnails
Contents