Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-05-05 / 18. szám

hogy dolgozna ki egy programmot, melynek nyomán azon­nal kezdene Isten nevében a munkához. — Mi történt lé­gyen ezóta, tudva van főtiszt. Székács József E E E gyámintézetielnök urnák a mult évi decemb. 15-kén ki­bocsátott közleményéből. : ^ Az 1860-dik évi oct. 10—12-kén Pesten tartatott egyetemes gyűlés E E E gyámintézetet egyetemileg élet­beléptetvén, alulirt annak programmját a dunántuli egyház­kerület minden gyülekezeteinek megküldötte, s az egyház­megyéket felhivta, megyei gyámintézeti bizottmányok ala­kitására. Minthogy azonban egyházmegyéink azóta espe­rességi gyűléseket még nem tartottak, megyei gyámintézeti bizottmányok még kevés helyeken alakultak. Hogy azon­ban a gyámintézeti ügyet mindenütt lelkesen karolták fel, az a következőkből ki fog tűnni. Megyei gyámintézeti bizottmányok alakultak ez ideig: A kemenesallyi esperességben: elnökök Tóth János esp., Radó Ignác esp. fgyelö; bizottm: tagok : Héring János leik. egyszersmind pénztárnok, és Boda József urak. A veszprémi esperességben : elnök: Kis János ajkai leik; bizottm. tagok: Barcza István, Királyföldi Péter, Fárnek Dénes, Dubovay János; pénztárnok Bélák János lk. A többi egyházmegyékben még ideiglenesen az es­peresség kezeli a gyámintézeti ügyet. Azonban mindnyájan kijelentették, hogy azt tehetségök szerint pártolandják. A városi gyülekezeteket illetőleg: Sopronról, Kő­szegről és Győrről már fölebb elismeréssel nyilatkoztam; szinte teljes elismeréssel kell a rusti és rév-komáromi kir. városi gyülekezeteket is megemlítenem. Ruston egyébb­iránt a gyámintézeti bizottmány elnöke Manhardt Mihály leik. ur, pénztárnok Seiler György; bizottmányi tagok: Kleinrath Károly és Francz Mátyás urak. — Rév- Komárom­ban bizottmányi elnök Nagy Antal ur, tagok az összes presbyterium. A segélygyüjtés tekintetében minden egyház azon módot követi, melyet a helyi viszonyoknál fogva legcél­szerűbbnek tart. Sopronban például 20 egyháztag van a bizottmány által kinevezve, kik évnegyedenként ház­ról házra járnak, az egyháztagoktól a segélypénzeket átveendők; tartatik évenként gyámintézeti szent beszéd is, mely alkalommal, valamint általában mindenkor ki van a gyámintézetiperzsely a templomban téve.Alyceummindegyik osztályában egy tanuló van megbizva, ki hetenként begyűjti a tanulók filléreit.A képezdének szinte van gyámintézeti perzse­lye, mely minden vasárnap kitétetik az intézet ima-termében tartatni szokott isteni tisztelet alkalmával. Győrben s Kősze­gen hasonló eljárás van gyakorlatban. — Ruston a bizott­mányi tagok maguk gyűjtik a segélypénzeket, s a gyám­intézeti perzsely a templomban mindenkor ki van téve. Rév- Komáromban áldozó csütörtökön s a reformátio ünne­pén, tányérok tétetnek ki a templom ajtóba a gyámintézet felsegélésére. A pucénci gyülekezet minden egyes tagja kivétel nélkül kötelezte magát a gyáraintézethez éven­ként legalább egy krajcárral járulni, stb. — Következik aztán a dunántuli gyáraintézet által gyűjtött, kiosztatott és megmaradt összegek táblás kimutatása, melynek fövégered­ménye ez: 1858 — 1859-ben Sopron és Kőszeg rendelkezett 1860 ft. 5 kr. és 18 arany s 20 ftos. államkötelezvényről. 1860-ban kiosztatott 1231 ft. 93% kr. * A kerületi gyámintézeti bizottmány rendelkezése alatt 612 ft. 72 kr. összesen 3704 ft. 70% kr. 18 darab arany s 20 ft. államkötelezvény. Kelt Sop­ronban 1861 márt. 15-kén Pálfy Józs. a dunántuli ev. egy­házkerületi gyámintézet bizottm. elnöke. Határoztatott, hogy ezen jelentés főbb adatai a moz­zanatokban, apróbb részletei az évi tudósításokban közöl­tessenek. 3. Szóba hozatván a különösen csak a Gusztáv-Adolf egylet részére beküldött adakozások, — határoztatott: mi­vel egyes kisebb részleteket, időszakonként külföldre kül­deni sok gonddal jár, az egyházak felszólitandók, hogy az e célra kölönösen szánt adományaikat az EGyintézti középponti pénztárba küldjék be, melyek onnan az egye­temes gyámintézeti gyűlés alkalmával egy öszvegben lesznek kiküldendök. 4. Mivel maholnap bekövetkezik azon idö, melyben a szegény egyházak és iskolák a megalakult EGyintézethez segélyezés végett folyamodandnak — Erre nézve a folya­modók részéről a progr. 9-dik pontja értelmében, e követ­kező kellékek kimutatása szükségesnek találtatott: a) Mutassak ki: hány lélekből áll egyházuk ? b) Minő célra kívánják a segélyt ? c) Mennyivel rendelkeznek magok a kitűzött célra ? d) Mennyi segélyre volna szükségük ? Ha a templom, iskola, pap — meg tanitói-lak épitése végett akarják az intézet segélyét igénybe venni: szüksé­ges, hogy az építési tervet a költségvetéssel együtt (az illető esperessel is közölve, ki a helységet előbb maga is megtekintendi) — folyamodványukhoz csatolják. Ha a lelkészi, vagy tanítói fizetés javítása végett ké­rik az intézet segélyét, ki kell mutalniok ; mennyit képesek maguk előállítani s mennyi kívántatnék meg, hogy lelkészük, vagy tanítójuk tiszteségesen megélhessen. Minden folya­modványnak az illető esperesség, vagy egyházkerület elöl­járósága által kell aláírva s hitelesítve lenni. 5. Az EGyintézeti programm 11-dik pontjának stylusa a jelenvolt bizottmányi tagok által egy kissé homályosnak ta­láltatván—az ekkép változtatott meg: az esperességek, sőt egyes külön esperességet képző gyülekezetek is beküldik az általuk gyűjtött segélypénzeket az illető egyházkerületi bi­zottmányhoz; de szabadságukban áll, azok egy harmadrészé­ről maguknak is intézkedni, kijelelvén az egyházakat és ta­nintézeteket, melyeket segélyezni kívánnak; sőt, ha azt cél­szerűnek tartják—a segélyezést egyenesen az illetők kezé­hez küldhetik; de erről a kerületi bizottmánynak jelentést tesznek ; a másik harmadrész felett a kerületi bizottmány rendelkezik; az esperességeknek azonban szabadságukban áll, a segedelmezésre ajánlatot tenni; a harmadik harmad­rész pedig, a kerületi bizottmány utján a középponti bizott­mány szabad rendelkezése alá bocsáttatik; de a kerületi bi-

Next

/
Thumbnails
Contents