Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-04-21 / 16. szám

megbántani, hanem, ha leendenek terhes és bizonyítható okok. — Az alattomban való kézfogási lakadalmak az isten­félő szülőknek egyező értések nélkül, megtiltva legyenek. II. Az Szűznek félhez menni tizenöt esztendő és az ifjúnak huszonegy esztendő alatt (előtt) megházasodni megtiltva légyen, mivel az házasságban megtölt életnek ideje kívántatik. III. Az vér szerint való rokonságnak grádicsi, az mennyire lehet eltávoztassanak; az házasságok pediglen az negyedik grádicsig avagy izig berekesztve tilalmaz­tassanak, mind az vér szerint való rokonságba, s mind az Sógorságba. IV. Az uj házasok az menyegzönek pompája előtt két héttel a szokás szerint fölhirdettessenek, a könyörgé­sekért és elkárhoztatandó vétkekért; és jöjjenek az val­lástételre (gyónásra) nyolcad nap után, mellyben megvizs­gáltassanak minekelőtte az Ur vacsorájával élnének. V. Az öszveadásnak az fölhirdetés előtt nem kell meg lenni, sem annak éjszakai időkben, hanem az estveli könyörgéseknek óráiban cselekedtessenek meg. VI. Az tilalmas megtörtént együttfekvések az me­nyegző előtt mind az két rendbeli magistratustól közön­séges helyen megbüntessenek, ne szenvedtessenek az kö­zel való helyekben; és illyen vétkekért valahonnét kivettet­teket, senki az mi atyafiságunkba be ne fogadjon. Hatodik rend: Az Tanítóknak és Hallgatóknak Életekről. I. Minden atyafi vigyázzon az ö szomszédjára, és ha megtapasztalándja ötet valamiben vétkezni, atyafiságosan ö maga is az között megintse, hogy megtérjen, se ötet ne gyalázza a közrendbeliek előtt. — Legyen minden vigyázó magára is, hogy másokat tanítson, és nemcsak maga jám­bor légyen, hanem légyen az Híveknek példájok; eltávoz­tasson az állhatatlanságokat, botránykozásokat, kártyák­nak, koczkáknak, tekézéseknek játszását, részegséget. Eph. 5. II. Az Lelkipásztorok az ö hivataljoknak tiszteket cselekedvén, magokat ne egyelitsék másokba, se más kere.skedést ne űzzenek, szekerességet kocsmázást, se a kocsmákon dobzódásokban mulatozván, az közrendbeliek­nek épen magokat barátjokká ne tegyék. III. Senki a Tanítók közül az ö sarlóját másnak ara­tásába ne bocsássa, keresztelvén, összeesketvén, beavat­ván menyasszonyokat vagy gyermek ágyasokat, de ha valaminek meg kell lenni, legyen az rendelt lelkipásztor­nak engedéséből. IV. Vízkereszt napján a lelkipásztorok a keresztvei környül ne járjanak, mivel babonás. — A Lelkipásztorok­nak az ö Hallgatójokkal cselekedni kell azt, hogy azt a mit kell, az Czerimóniák nélkül elvégezzék. — Ez légyen az Soltároknak olvasásáért Nagypénteken V. Az lelkipásztornak az ö nyáját az Esperesnek értése nélkül nem kell elhagyni, ámbár Törvény szerint hi­vattassák. VI. Az hallgatóknak is ne legyen hatalma kivetni az Ekklézsiának lelkipásztorát akármi nem tehetlen (talán terhes) könnyű okokért. De ha Tudománya, avagy az ö nem javalló erkölcsi találtatnak az Esperesnek jelentessék meg, és elégséges kimozditatásnak okai az Gyülekezetben elöhozatassanak. — Ha pedig valakik vakmerőségből a lelkipásztort kitaszitandják, senkinek másnak az ö he­lyébe beállani meg nem engedtetik, hanem ha méltán eszekre térendnek és az Atyafisággal meg egyezendenek. Inkább az hallgatók az ö lelkipásztorokat tiszteletben tartsák, és engedelmességet jelentsenek nekik mindenek­ben, a mellyek az isteniszolgálatot illetik. Math. 10. A ki titeket hallgat, engemet hallgat. Hebr. 13. Engedjetek az Ti előttetek járóitoknak. VII. Szombati napon elhagyván az éjszakai tobzódá­sokat, és üvöltéseket, az hallgatók az isteniszolgálatra készítsék magokat. — Az átkozódások, szitkok és minden gonosz mondások megtiltassanak.—Az engedetlenek az vi­lági Magisztrátustól megbüntettessenek tömlöczczel, veres­séggel, fizetéssel; a Lekiektöl szóval. VIII. Senki az ö dorgáló lelkipásztorának az predi­katió alatt ne feleljen az közönséges helyen, se őket ne gyalázza; Ötet pediglen vétkeset az Esperest és nem az városi Magisztrátus előtt vádolja, a ki könnyű panaszt az lelkipásztor ellen be ne vegyen. IX. Pünkösd napján Királyokat tenni, az embereket az ö utjokban feltartani, és egyéb illetlen dolgok tiltva le­gyenek. X. Az egyházi régenten rendeltetett jövedelmeket, az Tanítóknak táplálásokra szükségesen meg kell adni, és nem az elvettettek, hanem az jobbak hagyatassanak meg az lelkipásztoroknak. Prov. 3, 9. Tiszteljed az Urat, az te marhádból és az egész jövedelmednek első zsengéjéből. Az hallgatóknak is szabad akaratbeli áldozatot, babonás szo­kás nélkül kell felvenniek. — Az jókedvű adakozót szereti az ur Isten 2 Cor. 9. 7. XI. Az jövedelmeket is nem kell az lelkipásztorok­nak megkisebbíteni. Ne találtassanak az egyházi Jóknak lopóinak és az utánnok következők prédáiéinak, kivetésnek büntetése alatt. XII. Minden megelégedjék az parochiának helyével és ne szolgáljon más üres helynek, se az üres Ekklézsiá­nak embereivel meg ne alkudjék, hanem az esperestnek és az atyafiságnak megengedéséből. XII. Az elmenőnek helyébe senki be ne menjen, míglen az elsőnek tisztességesen és teljeségesen megfizet­nek; különben az hivatás semmit nem használ. — Az bé­idéztettek, az egy hívásra eljöjjenek büntetés alatt. Hetedik rend. A gyülekezetről és magistratusról. I. Az esperest hirdetvén közönséges gyűlést két héttel annak előtte elkerülő levele által ki kell hirdetni: az dolgoknak fejeit (ha hasznosnak láttatik) feljegyezze egyesen; és gyors tiszte szerint parancsolja meg, hogy kiki jelen legyen. — Ha valaki pedig vakmerően elmara­dand, három magyar forinttal megbüntettetik. II. Az öszvehivó levelet senki sokáig magánál ne tartsa, de följegyezvén arra az időt, hamarsággal az ő szomszédjához által vönni cselekedje.

Next

/
Thumbnails
Contents