Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-03-31 / 13. szám

akár ágost., akár hely. hitv. tanárok által fog előadatni, közönbös. — Kell pedig: 1. Szentírási tudományokra 2, egyike ma­gyarázza az ó. másika az uj testamentomot; amaz előadhatná még az isagogét, hermeneutikát, emez a biblica archaeologiát. 2. Történeti tudományokra 1. 3. Elméleti hittudományra 2, egy ágost. s egy helv. hitv., mindenike dogmatikát adna elő, de az egyik azonkivül a dogmatoligiát, másika erk ölestudományt. 4. Gyakorlati tudományokra, t. i. catheche­tica, homiletica, liturgica, theol. pastoralisra 1 ki, ha ágost. hitvallású volna, miután a helv. hitvallásuaknál az isteni tisztelet egynémiben különbözik az ágost. hitvallásuakétől, a helv. hitv. isteni tisztelet módjának fejtegetésével, va­lamely e felekezetbeli theol. tanár volna megbi­zandó. Az egyházi jogot a jogi szakbeli tanárok adják elő. Összesen 6. C) Jogtudományi szakban kell: 1. jogi tudományokra 1 *). 2. Országtan, vagy statistikára 1. 3. Politikai tudományokra 1. 4. Államgazdászati s financtudományokra 1. Összesen 4. — Kell tehát: Bölcsészeti szakban 20, theologiaiban 6, jogiban 4 **). Összesen 30 tanár. * E tanárok közöl némelyek rendesek, mások (p. francia, olasz, angol nyelvtanárok) rendkivü­liek; de lehetnek tiszteletbeliek is, kik rendes fizetést a pártfogóságtól nem kapnak, hanem csak tandijakat leendő tanítványaiktól, azonban az illető szakban bármely tudományt ép ugy adhatnak elő, mint rendes vagy rendkívüli taná­rok. Ilynemű tanárok lehetnek egyebek közt zenészeti, festészeti tanár is. Az elébbi vezetné az akad. énekkart, s gyakorolná az ev. theologusokat a liturgikus éneklendökben. — Minden rendes^ vagy rendkívüli tanár egy, vagy több bizonyos szakbeli tudomány előadására hivatik meg és köteleztetik, de azonkivül más szakában vágó V *) Ez alkalmasint kevés, kettő kellend, e szerint e szakban 5 tanár fog megkívántatni. **) 5 a fentebbi jegyzet szerint. S igy összesen 31 tanár, azonban a bölcsészeti, kivált nyelvészeti szakban ke­vesebbel is érhetvén be (p. olasz kimaradhat) a ke­rek szám: 30 továbbra is megállhat. tárgyat is szabadon adhat elő. Minden dijas tanát mindenik félévben legalább egy tudományt (azt, melynek előadására meghivatik) ingyen, minden tandij nélkül kénytelen előadni. A tiszteletbeliek erre nem köteleztetnek. V. Költség. Ez részint egyszeri, melyet az akadémiának életbeléptetése, az akadémiai épületnek megszer­zése vagy építése, az illető tantermeknek kellő padokkal, asztalokkal, a physikai, chemiai s ter­mészetrajzi muezumoknak a szükséges szerekkel ellátása, könyvtárnak megvétele megkíván, vagy folytonos, minden évben ismétlődő és kellő, milyen a tanárok díjazása, tanszerek gyarapítása stb. Részletesen. 1. Egyszeri költséget igényel: a) Az akadémiai épület megszerzése vagy épitése. Szükséges benne: Egy aula, mely magában 4—500 embert foglalhatna Egy könyvtárterem 50—100.000 kötet szá­mára, s e mellett egy olvasó s egy könyvtárnoki szoba. Egy igazgatói hivatal szoba, melyben az iskolai tanács is tartható. Egy pénztárnoki terem. Egy carcer. Tizenöt tanterem, ugy, hogy a tanároknak legalább fele egy-szerre taníthasson. Több azért nem szükséges, mert az előadások, mint külhoni egyetemeken reggeli 6 órától fogva esti 6— 8 óráig tartathatván, ugyanazon teremben felváltva több tanár és több órában taníthat. 30 tanár, ha napjában mindenik 3 órát adnak, 90 órát foglalna el, holott a 15 teremben két annyi óra adható. A termek közöl egy olyan legyen, melyben 100 —150 hallgató fér; egy olyan, hová 80 —100; kettő, hová 60—80; három, hová 40 — 60; négy, hová 30—40 és négy, hová 20—30 fér. — Ezeken ki­vül szükséges egy váróterem a tanárok számára, egy physikai-, mechanikai- és mathematikai szer­tár azon terem mellett építendő, melyben a phy­sika fog előadatni (30—40 növendék számára). Egy chemiai műhely és szertár, hasonlón a chemiai tanterem mellett építendő. Egy természetrajzi: ásvány-, növény- s ál­lattani gyüjteményterem. Egy étterem a tápintézetesek (80—100) számára, melyben a szegényebb fiuk laknának is.

Next

/
Thumbnails
Contents