Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-03-31 / 13. szám

SZERKESZTŐ- ES KIADO-hivatal: Lövészutca, 10. szám. 1. emelet. ELŐFIZETÉSI DIJ: Helyben : házhozhordással félévre 3 frt. 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. PROTESTÁNS KÖLTSÉGVETÉS EGY MAGYARHONI PROTESTÁNS AKADÉMIA FELÁLLÍTÁSÁRA. (Vége). III) Mely tudományok volnának a fenemlített szakokban eloadandók? Kérdjük elébb: kit, vagy kiket fognak e szakok nevelni, s mily tudományok szükségesek leendő növendékeiknek s hallgatóiknak? — A theologiai szak, világos, lelkészeket s hittudományi tanárokat, a jogi, jogászokat, ügyvédeket, államhivatalnokokat s oly világiakat, kik sem ügyvédek, sem hivatalnokok nem lesznek, de maguknak a politikai tudományokban alapos ismereteket fognak akarni megszerezni ; a bölcsészeti leginkább tudós- s főreáltanodai tanárokat, nevelőket s olyanokat fog nevelni, kik a nélkül, hogy a tudományt kenyérkereset módjának néznék, nemes tudvágyból és saját kimivelődésükre többet fognak keresni,mint a mennyit akár a magánnevelés, akár az alsó tudós és reáltanodák nyújtanak és nyújthatnak. Némely tantárgyai e szaknak: elméleti bölcsészet , egyetemes és honi történelem , nemzeti irodalmak és nyelvek, természeti tudományok, közérdekűek lévén, kívánatos, hogy azokat necsak a szorosan vett bölcsészeti szak növendékei, hanem más szakbeli tanulók is hallgassák és tanulják; s hihető, hogy azt, mint külföldi egyetemeken történik, fognák is tenni. E szerint: A. A bölcsészeti szak elöadandói: a) Elméleti bölcsészet, névszerint: logika és metaphysika (Hegel szerint csak logika) psychologia; természet bölcsészete; ethika, jus naturae, privatum et publicum, aesthetika; vallás bölcsészete ; a történet bölcsészete, a bölcsészet története. — A bölcsészeti tudományok Encyclopaediája. b) Természeti tudományok: Physika és mechanika; szerves és szervetlen Chemia; természetrajz, névszerint: ásvány-, növény- és állattan; physiologia, geologia, népszerű orvostan a leendő lelkészek számára, kik a falukon, tudva levő dolog , orvosok hiányában gyakran kénytelenek ezek helyét pótolni. Közönséges gazdászat, miután honunkban, kivéve a nagy városiakat, majdnem minden ember, a tudós ugy, mint nem tudós, gazdasággal foglalkozik. c) Mennyiségtudomány: Közönséges és felső mathesis, elméleti-, gyakorlati-, mérési kísérletekkel. d) Történelem: 0-, közép-és uj kori, egyetemes s magyarhoni történelem; nemkülönben azon országoké, melyekkel Magyarország különös viszonyban volt és van. Osztrák tartományok, Szerbország, Bosznia, Bolgárföld, Havasalföld, Lengyel és Gácsország története. e) Nyelvészeti tudományok: Régibb nyelvekből : a görög, római, héber; ujakból: honiakból a magyar, német, szláv; külföldiekből a francia, angol, olasz, illető irodalmuk történetével, remekírók fejtegetésével, s ha kell, irály-gyakorlatokkal. Irály elmélete (theoria styli). Nyelvek bölcsészete. A magyar, arjai s héber nyelvekhezi rokonságuk miatt tárgyalandók volnának, még a fin, sanskrit, arabs, syr, chalcl nyelvek is. Végre előadandó. f) Neveléstudomány közönséges épugy, mint különösen népneveléstan, előadó, miként kelljen falusi s városi iskolákat szervezni, azokban a