Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1861-03-24 / 12. szám
dányádi egy még- is két egyházat, egy lelkész, egy tanitó, egy templom még is két egyház van ezen községben, két presbyterium külön működik, s az egyet nem értés anyagi és szellemi kárt szül, s nem ritkán a két egyház viszálkodásának játszó labdái az ártatlan belhivataloskodók a pap és tanitó. — Hallottam beszéltetni, hogy volt eset reá, midőn a templomból kijövő lelkészt a cegényi gondnok teljes indignatioval szolitá meg, miért haragszik tiszteletes uram a cégenyiekre ? mely kérdésnek okát csak akkor tudá meg a kérdésre felelni nem tudó lelkész, midőn előtte a gondnok felfejté, hogy predikátio közben 10-er nézett a dányádiakra mig a cégényiekre csak nyolcszor. — Nem kevésbé nevetséges és jellemző egy másik eset, inely ujabban merült fel. — A közös templom újbóli fedezése és meszeltetése szükségeltetvén, az egyik rész elhatározta a fedelzés kijavítását, a másik rész, hogy ne láttassék a másikról tanulni a szükségesebb fedelzés helyett a meszeltetést tétette meg, természetesen csak a maga fele részén, igy aztán a félig bemeszelt, félig újból fedett templom hirdette a hivek szép egyetértését. — A két egyház egyesitése megkisértésére küldöttséget nevezett ki a közgyűlés; — bárcsak siker koronázná a buzgók igyekezetét! s megértvén a cégény-dányádi atyafiak: az egyetértés a kicsinyből nagyot nevel, az egyet nem értés a nagyot is elapasztja, különben is kevés népséggel lévén, szorossan egyesülve alkotnának egy virágzó egyházat. Ezek voltak a négy nap tartott gyűlés nevezetesebb tárgyai. — Jelen tudositásomban legyen szabad záradékul csatolnom azon ajánlatomat egyházmegyénk buzgó elnökeihez, kik ugy látszik, mint reményltük is, szabad tért engednek a vitatkozásoknak, és a szavazatok többsége dönt az ügyekben ; hogy a credentionálisok verificatioja minden gyűlés kezdetén megtörténjék, ekkor minden egyház a törvényhez ragaszkodva, önmaga érdekében is pontosan járand el, nehogy a mulasztás önmagát sújtsa. — A verificatiót egy egyházi, egy világi ülnök és egy segédjegyző a gyűlés megkezdése előtt egy órával mindenkor elvégezhetné. Reménylem ily intézkedés mellett soha sem menne gyűlésre követ credentionális nélkül, sem pedig Aárom, négy, nem állana elő, mint az egyház megbízottja, Jianem csak a lelkész mellett egy, kinek minden közigazgatási ügyekben nem csak szólhatási, hanem szavazati joga is van. AZ ALSÓ-ZEMPLÉNI REF.EGYHÁZMEGYEI GYŰLÉSRŐL. Az alsó-zempléni ref egyházmegye folyó év Martius 12. 13. 14. napjain tartá állandó helyén Sárospatakon -ez évi tavaszi közgyűlését. Azon biztos hídelemben s reményben, hogy ez alkalommal fogja elfoglalni elnöki székét legközelebb osztatlan bizalommal s egyező szavazattal elválasztott segédgondnoka, a jeles köztiszteletű atya nevének s erényeinek örököse ifj. báró Vay Miklós: a gyűlés a nehéz utak dacára is népes volt. De megnyugodtunk a közkedvességü elnök ő méltósága meg nem jelenésén, kit hivatala s a gyermeki kegyelet és tisztelet atyjával, hazánk fegfőbb reményével s gyámolával együtt, e válságos korszakban Bécshez köt. A gyűlés legfőbb idejét az egyházi látogatás jegyzőkönyveinek felolvasása foglalta el; melyek tanúsították mennyire üdvös lehet az egyházlátogatás, mi sok hiányokat orvosolhat, mi üdvös intézkedésekre szolgálhat alkalmul és indokul , ha azt hiven, lelkiismeretesen és céljai szerint teljesitik azok, kik arra kiküldetnek. Oly fontos az, hogy mind kánonilag az esperes uraknak kellene azt teljesíteni. Sajnálandó, hogy az alsó-zempléni esperes ur ezen kötelességét mulasztja; bennünket soha meg nem látogat, a mit tudtunkkal más esperes urak eddig is tettek, most is tesznek. Ha minden évben csak egy járást látogatna is meg: mégis legalább öt év alatt bejárhatná 59 egyházból álló egyházmegyéjét és igen sok jót eszközölhetne. Fájdalom, az egyházlátogatási jegyzőkönyvek szerint a legtöbb panasz az iskolák s a népnevelés ügyében emeltetett. Nagy előny már csak az is, hogy közönségesen érezik és ismerik mindenfelé a bajt, betegséget, e nagy és szent ügyben. Nem lehet elhangzó szó a pusztában, a mit mind a buzgó és hív egyházlátogatók minden egyházközségben, mind maga a lelkes gyűlés, számos egyházi minden rendű és rangú követek előtt, ez ügyben szent buzgalommal kiáltanak. A gyűlés célszerű intézkedéseket is tett, különösen ujabb iskolai látogatások utján, a népnevelés ügye előmozdítására. De mind ez ügyről, mind a gyűlés több tárgyairól, elvárjuk a jegyzői hivataltól a bővebb tudósítást. Szükségesnek látom azonban, hogy ezen gyűlés eljárását egy papválasztás ügyében mind az igazság érdekéből, mind egyházjogi szempontból nyilvánosságra hozzam. Ez ügy a bacskai egyház ügye. Bácskán a lelkész már több mint egy éve meghalt, s az egyház szabadon választhatott lelkészt. El is választotta szinte közakarattal a volt lelkész fiát Keresztúri Józsefet, ki a felső-zempléni esperes segédlelkésze volt. Választását követei által megerősítés végett, épen most egy éve, be is jelentette az egyházmegyei gyűlésnek. De a gyűlés, a helyettes bacskai lelkész azon jelentésére, hogy a választás vesztegetéssel s nem is annak rendje szerint történt, a választást meg nem erősítette: hanem egy négy tagból álló küldöttséget nevezett ki, mely mind a vesztegetést nyomozza, ha volt, mind ujabb rendes szavazást tétessen; oly világos határozattal, hogy a kit e szavazás utján az egyház lelkészének elválaszt: annak a nt. esperes ur a Concessát azonnal adja ki, s az egyház vigye rendes lelkészének. Megjegyzendő, hogy a bacskai anyaegyháznak van egy oly leányegyháza Lelesz, hova a lelkész éven át bizonyos meghatározott díjért hatszor kimegyen az urvacsorája kiszolgáltatása végett: de ezen leányegyház hivei soha a bacskai templomba nem járnak, magoknak levén levitájok, a consistóriumban részt nem vesznek, semmi építkezésekbe be nem folynak. A küldöttség hiven végzé küldetését. Megjelenésének határidejét maga a helyettes lelkész szószékből a megelőző űrnapján kihirdette. Az anyaegyház gondnoka még a lele-