Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-03-24 / 12. szám

jon a tudományok igazán szelidítették-e erkölcseiket? az ész bennök igazán fékezi-e az ösztönöket ? az eszme erősebb-e az anyagnál ? — s ők a tanoda korlátaiból a szabad életbe lépve, tudandnak-e, miként kell, férfiak lenni ? világ lesznek-e, mely másoknak üdvre világol, vagy lidérc, mely követőit posványba vezeti ? Ennyiben is ennyire különbözvén a tudós közép- és fótanodák egymástól: senki sem fog azon csudálkozni, „hogy szerző a magyarhoni evang. tanodák tervezetében e kétnemű tanodáknak egymástól! végképeni elkülönítését, s gymnasiumokon kivül egy külön evang. főtanodának felállítását is merte inditványozni és tervezni." Mit fenidézett sorokban a Tervezet szerzője e kétnemű tanodának elkülönitésére nézve indítványoz, abban sokaknak véleményével és óhajával találkozik. Nem ugyan akadémiának, de legalább külön theologiai szakoknak felállíttatását a magas kormány is indítványozta, midőn gróf Brunszvik rr József és Kanz József egy, 1806. nov. 16-án O Felsége a király nevében kiadott helytartótanácsi rendeletben a prot. superintendentiákat felszólították: „Ut juventus Augustano et Helveticae Confessioni addicta, a molesta et sumtuosa, inque modernis adjunctis, tam moribus, quam et eruditioni parum proficua, ad exteras Academias peregrinatione, pro futuro liberetur, Superintendentiae huic benigno jussu Regio committi: ut quaratione Studium Theologicum, Debrecini quidem, pro Helveticae, Posonii vero pro Augustanae Confessionis Alumnis, rite coordinandum, constituendumque foret? Opinio isthuc depromatur, abhinc altissimo loco transponenda." A protestánsok tudva, hogy bármily gazdagon fogna ily intézet felruháztatni, mivel más szerkezetű nem igen lehetne, mint a többi osztrák tanintézetek, hol már a kellő tanitási szabadság hiánya gátolja a vélemények meggyőződés szerinti kifejezését, s igy a tudománynak szabad kifejlését, — a német szabad szervezetű egyetemeket nehezen pótolná^ — ezektől elszakadni nem akartak, s abbeli jogot, melynél fogva a prot. tanulók a külhoni egyetemeket az 1790—91. 26. t. c. szerint is szabadon látogathatták, azontúl is igénybe vették. Különben is a theologia maga meg nem tette volna és meg nem teszi; hanem bölcsészet is kell, mely józan elveket terjeszt, vezérvilágot nyújt. A theologiai tudományokon kivül tehát a bölcsészeti szakhoz számíttatni szokottakról is kelle gondoskodni, melyek, ha nem is az exprofesso theologusnak, leendő lelkésznek, de igenis annak, ki nevelőnek, tanárnak, vagy átalán tudósnak kívánna kiképeződni szükségesek, — s melyek a külhoni egyetemeken fellelhetők, de hiába keresendette az ember oly intézetben, melynek célja egyedül: „papok képezése" leendett. E szerint sem Debrecenben, sem Pozsonyban a felállíttatni széndéklott cs. kir. „Studium theologicum" nem jött létre, de 1819-ben létesült a „bécsi theologiai intézet," ha nem is a magyar- és erdélyhoni, legalább az örökös tartománybeli prot. theologusok számára. Hogy ez a magyarokat ki nem elégítette , kitetszik abból, hogy kivévén azon éveket, midőn külföldre menni tilos volt, ez intézet növendékeinek száma ritkán érte el az ösztöndíjak számát (30), s még ritkábban multa felül; holott a némethoni egyetemekre ifjaink csoportosan és örömmel jártak!" A nemzeti tudalomnak honunkban ébredtével még nagyobb lett a vágy, egy prot. akadémiát életbeléptetni, hogy a felső tudományok a protestantismus szabad szelléme által ápoltatva nemzeti irányban, legalább hazai légben kifejlődhessenek, s ifjaink a tudományos pályát kezdettől fogva mind végig prot. tanárok vezetése mellett hon futhassák meg. 1840. óta ez irányban uj mozgalmakat láttunk. Aláírások gyűjtettek egy Pesten felállítandó egyesült prot. főtanodára. Nagylelkű alapitványok tétettek e célra, tervek készíttettek, de a kivánt akadémia — leginkább a közbejött 184%. események és következményeik miatt—még nem létesült. A cs. kir. gymn. tanszervezet 1852-ben kihirdettetvén, azt, mert eddigi tanrendszerünktől, legalább az evangélikusokétől nem igen ütött el, viszonyaikhoz alkalmazva, sok prot. iskola is elfogadta. A lyceum- és collegiumbeli felső akad. pályák (t. i. a 7-ik és 8-ik tanfolyam) logika és physika, mint 7-ik és 8-ik osztály a gymnasiumhoz csatoltattak, azonban ugy, hogy az elméleti bölcsészetből csak a logika és psychologia vétettek, (mint philosophiai propedeutika) a gymnasiális tantárgyak közé. Az eddigi lyceumi és