Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-03-24 / 12. szám

PROTESTÁNS ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ES KIADO-hivatal: Lövészutca, 10. szám. 1. emelet. ELOFIZETESI DIJ: Helyben : házhozhordással félévre 3 frt. 50 kr., egész évre 7 forint —- Vidéken: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 Hjkr. KÖLTSÉGVETÉS EGY MAGYARHONI PROTESTÁNS AKADÉMIA FELÁLLÍTÁSÁRA. 1) Koronkénti mozgalmak egy magyarhoni prostáns akadémia felállítása ügyében. A magyarhoni protestánsoknak régi óhajuk, akadémiával birniok, részint nemzet gazdászati szempontból *), hogy annyi pénz ne menjen külföldre, a mennyit ifjaink rendesen minden évben kivisznek, részint, hogy a felső, akadémiai tudományokban itt. hon, olyanok is nyerhessenek oktatást, kik vagy pénz szűke miatt, vagy azért, mivel a kimenetel gyakran a kormány által is tilalmaztatott, a külföldi egy elemeket meg nem látogathatnák. Az ágost. hitvallásnak olyant a 17. század vége felé Eperjesen akartak létesíteni, még külföldön is gyűjtöttek rá pénzt, s 1667-ben létesült ugyanott? 10 osztályú gymnasium, melynek legalsóbb osztályába betűzni, olvasni, irni tanultak a növendékek, de a legfelsőben theologiai s bölcsészeti tudományok is adattak elő. Igazgatójául Pomarius Samu, magdeburgi lelkész hivatott meg. L. Walaszky Consp. reipubl. liter, in Hung. 239 — 249. 1., hol a gymnasium terve is közöltetik. A helvét hitvallásuaknál collegiumok alakultak (Sárospatakon , Debrecenben , Pápán). Ezekben a felső osztályok akadémiai tudományoknak terjesztésére voltak szánva, hol kisebb, hol nagyobb terjedelemben, theologia, bölcsészet s jog is adatván elő; rendes tanárok csak itt működtek, a collegiummal kapcsolatban volt alsó, gymnasiális 6 osztályban idősb tanulók alkalmaztattak a tanitásnál. *) Apácai Csere János Encyclopaediájában. L. az idézett Budapesti Szemle XXIII. Füz. 389. J. A szathmárnémetii békekötés után a protestánsok a gymnasiumokat is alig tarthatták meg, annál kevésbbé gondoskodhattak akadémia felállításáról. Az (1790.) 26. t. c. azonban visszaadván szabadságukat iskoláik elrendezésére, egymásután több gymnasium, lyceum és collegium létesült. Miként a helvét hitvallásuaknál a collegiumoknak, ugy az ágostaiaknál a legújabb korig a lyceumoknak (az eperjesi collegium csak névre különbözik többi társaitól) felső osztályai pótolták az akadémiai pályát, melyekben egy-két tanár bizonyos meghatározott rendben és időben, vagy csak bölcsészeti (Selmecen és Szarvason), vagy bölcsészeti és hittudományi (Pozsonyban, Lőcsén, Sopronyban), vagy ezeken kivül még jogi tudományokat is előadott (Késmárkon és Eperjesen, hol a jogi s hittudományok előadására egy-egy tanár volt alkalmazva). Bármennyit izzad óztak itt az egyes tanárok, oly eredményt a legnagyobb szorgalom mellett sem voltak képesek előidézni, mint a némethoni egyetemek, melyeket e tanintézeteknek pótolniok kellett, mert nem tekintve azt, hogy a tanárok kevesen levén, mindenféle szaku és sok tudományt adva elő, kellőleg egybe sem mélyedhettek, s igy, igaz, rendesen sokat, legalább sokfélét tudtak, de kivéve a kiveendőket, ritkán azon alapossággal, melylyel a külföldi egyetemi tanárok adják elő szaktudományaikat. Sokat, mert csak azért adták elő, mivel a tanrendszer kivánta s valakinek csak kellett előadni, nem is fejtegettek oly kedvvel, mint a milyennel — ha kedvező sikert kivánunk , kellene minden tárgynak előadatnia. A tanulók is egy-két tanárra lévén szorítva, s akár tetszett az előadás,_akár