Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-03-17 / 11. szám

Hála a gondviselésnek, és ej nemzet géniuszának, mely kitartást, türelmet és bátorságot öntött hazánk fiaiba és leányaiba, az önkény és vad erőszak ama 12 éves gyászos korszaka után is élünk s ismét ott állunk, hogy e nemzet önállóan folytassa történetét és birtokába helyezze magát alkotmányos jogainak. Jövőnk alakításának emez ellenkező irányú álláspontján ellenkezőt kell hát tennünk azzal, mit ellenségeink ez előtt tizenkét évvel tettek: tanítsuk iskoláinkban hévvel és buzgósággal a hazai történelmet és földrajzot. Ez azon szent kötelesség, melynek hazai tanintézeteink részéről eszközlendö lelkiismeretes teljesítését a haza érdeke jelenleg parancsolja, s ez azon két tudomány „melyek — mint szerző is előleges értesítésében megjegyzi — ébresztik és szülik a hazaszeretet dicső erényeit, s erősítik meg a bizalmat a hazafiak szivében a nemzet jövőjéhez." Hála Istennek! egy pár történelmi könyvünk eddig is van már, melyet hazai történeteink tanításához kézi könyvül iskoláinkban haszonnal alkalmazhatunk; egy jó és célszerű földrajzi kézi könyv, olyan, mely hazánkat ugy tárgyalja, mint azt apáink ismerték és rendezték s milyennek azt történelmi ős jogaink szentesíttették, mindeddig hiányzott. E szükségen segített Batizfalvi tanár ur fencimzett munkája által, még pedig ugy, hogy müve nemcsak hiányt pótolhat, hanem egy célszerűen és szakavatottan szerkesztett kézi könyv minden kellékeinek meg is felel. A nevelés- és oktatásügy intézőitől s különösen a népiskolák és középtanodák tanítóitól függ tehát, hogy annak már most annyi hasznát is vegyék, a mennyit csak könyvnek venni lehet. Kerekes J. A mult év utolsó napjaiban angolhon vallási-irodalma egy uj müvei gazdagodott, melynek sokat igérö címe: „A HALÁLBÓL ÉLETRE" a nevezetesebb megtérések bibliai sorozata. — A könyv szerzője egy hazánkfia SAPHIR ADOLF, ki még mint 12 éves gyermek kerülvén Angolhonba, ott tanulmányai végzetével pappá lön, s " jelenleg a South Schield, kerületben a Laygate egyháznál szolgál. — Mellőzve azonban azt, hogy az iró hazánk tagja s egyedüli képviselője lévén hazánknak az angol papság közt, méltán tarthat számát részvétünkre, a mü belbecsét tekintve tartjuk szükségesnek a közönség figyelmét ezen érdekes könyvre fölhívni, melyet annyival bátrabban ajánlunk mert bizonyságul az angol lapok kedvező vélemenyére s dicséreteire hivatkozhatunk, melyeket pedig azoknak szigorúbb bírálói ritkán halmoznak oly mértékben bármely műre, mint a jelenire. Szavaink igazolásául s a munka némi ismertetéseül itt közöljük a „Morning Journal" (Glasgow) Dec. 31-iki számának erről szóló cikkeit, előlegesen megjegyezvén, hogy a „North and South" Gazette e szavakkal kezdi hasonló kedvezöleg itélö ismertetését: „Nagy örömünkre szolgál fölhívhatni a figyelmet a Laygate egyházi tehetségdus, közkedvességü lelkészének felette érdekes müvére.'c — A fönebb emiitett cikk igy nyilatkozik: „Valóban enyhítő napjainkban, midőn a vallási irodalom gyermekes és keveset érő müvekkel van elözönlve, oly termékre találhatni mint minő jelenleg asztalunkon fekszik. — Egészséges és mégis mély kegyesség nemes adománya tölti be Saphir ur könyvét a bevezetéstől egész legvégéig. — Nincs benne Íztelen kegyeskedés, de sőt másfelől tiszta apostoli szellem hatja át lapjait. Férfias gondolatokat találunk ezen munkában a nagy, szeretetteljes és lángtermészet világos jellege mellett; sőt többel — valódi ismeretét találjuk a nagy apostoli igazságoknak és tehetséget fölfogni azokat, valamint általános tekintetekben ugy hasonlólag a legkisebb részletekben Ezen és hasonló okokból, melyet szükség esetén szívesen említenénk meg, örömmel üdvözöljük Saph. ur müvét, mint egy fölötte érdekes és figyelemreméltó termékét a jelenkor vallási irodalmának, és szívből kívánjuk annak mindazon sikert, melyre számtalan érdemei méltán tartanak igényt. Az iró azon megragadó eseményeket veszi föl egyenként tárgyul, melyek ama nagy változásokról, a lelki halálból lelki életre a szentiratokban találhatók, — s ekképen szemeink előtt a bibliai megtérések képtári rajzát tárja föl. — A munka egészen az, a minek van címezve, s ez épen nem kevéssé dicsérendő oly időben, midőn szerencsétlen irka-firka címlapok sértik mindenfelől szemeinket. E mellett a műben a legnagyobb változatosság van célozva s egyszersmind kivivé; mert e tárgy végetlen mezején, bár merre forduljunk, minden uj lépésre, frissen nőtt és elő meg előálló újságot találunk. Mint egyik legjobbikát a Saphir ur vázlatainak ajánljuk az elsőt: „Ethiopiai kincsek és Filep evangélista" — és a tizediket: „Az első öt tanítvány története." — Az utolsótól különösen egészen el vagyunk ragadtatva. — Tágas tere van itt az édes rábeszélésnek, az alkotó észnek és a nyelvnek, mely az egész könyvnek kitűnő jelességét kiegészíti, és az eredménye egy rajz, mely minket Schleiermachernek — és ez épen nem kis mértéke a dicséretnek — ezen varázsteljes tárgy fölötti hasonlíthatatlan szépségű beszédeire emlékeztet. A megváltó személyes jelenlétének nagy befolyása, a szeretet azon isteni deleje, mely által ő földi követőinek kisded csapatját oly szorosan csatolta magához, a gyermekes egyszerűség, melylyel azok bámulatos szeretetének kifolyását viszonozták, mindezen legnagyobb érdekű vonások szépen vannak fölvilágosítva szerzőnk tiszta értelmű lapjain. Azon megjegyzésünkhez, hogy Saphir ur modorában és irányában van valami, mi minket Schleiermacherre emlékeztet, sietünk hozzá tenni, hogy a legszőrszálhasogatóbb orthodox sem tudna e mellett a ,,From Death to Life" (ez a mü angol cime) lapjain bármi kis nyomát fölfedezni a nagy német theologus „Broad Churchism" müvének. Ezen tekintetben a munka egészen ment a hibától. Sem heteredoxia, sem tulszabadelvüség nem alaktalanitja el a bibliai rajzokat, melyeket tartalmaz. — Ujdonszerüség Yan benne kétségtelenül, a mint állítottuk volt. — De ezen