Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-03-10 / 10. szám

Hasonlóképen mostanában jelent meg: A B C és olvasókönyv. Ag. hitv. evang. elemi iskolák számára, szerkesztette Rimler Károly. Pest, kiadja Pfeifer Ferdinánd 1860. Ára ? Megvalljuk, mi jobban szeretnők, ha már minden elérni iskolában az úgynevezett irva-olvastatás tanmódja válnék átalános divattá s minden A B C és olvasókönyv e szerint lenne készítve. Az előttünk fekvő A B C és olvasókönyv nem ez alapon van ugyan szerkesztve; azonban elég ügyesen és avatottan arra nézve, hogy jó tanitó kezében célszerűen használható kézikönyv lehessen. Három része van; az elemi rész a betűket és azok ismertetésére egytagú szókat s azokból alkotott mondatokat, majd két-három-négytagú szókat tartalmaz; a második rész szemléleti tárgyakról nyújt olvasmányt; a harmadik pedig a tulajdonképeni olvasmányokat foglalja magában, válogatva azokat az ó-és újszövetségi bibliai történetekből. E harmadik rész ellen, mely különben igen ügyesen van össze szerkesztve s majd prózába majd versbe öntve, azon szerény kifogásunk van, miszerint ez nagyon is hosszú a másodikhoz képest, pedig tán megfordulva kellene lenni, s nagy részök tán még nagyon is abstract dolognak tűnhetik fel az elemiiskola elsö-vagy második osztályában.—Különben, ujolag kifejezzük, a könyv megérdemli az illetők figyelmét k. Az ágost. hitv. evang. konjirmálandók oktatásában használandó vezérfonalam T. Láng. Adolf úr által történt birálatára. Nagy köszönettel tartozunk — tudniillik én és Oszterlamm könyvárus ur T. Láng Adolf tápio-sz. mártoni lelkész urnák vallástani vezérfonalom kedvező bírálatáért, s intéseit (pro futuro) szivünkre veszszük. A figyelmeztetésekre egyébbiránt egy kis észrevételem van, tudniillik: Az angyalokról szóló tant azért hagytam ki, mert ezekről a 44 § magyarázata alkalmával szoktam beszélni, midőn tudniillik a jövő életről, a mennyországról s. a. t. szó van. — Az esküvésnek szentül való megtartása, az Isten iránti engedelmesség kötelességéhez kapcsolható; egyébiránt igaz, hogy ily fontos tárgy csakugyan megérdemli, miszerint vezérfonalakban is külön megemlitessék s kiemeltessék. — A kegyelem eszközökről szóló § vagy a kéziratban hibásan volt irva (az most nincs kezemnél, hogy megnézhetném) vagy hibásan nyomattatott. Annak ugyanis igy kell állani: „ez történik a kegyelem eszközök által, tudniillik : az isten igéje s a szentségek, — továbbá: az imádság, az istenitsztelet s az egyházi rend és hivatalok által." A látható és láthatatlan egyház közti különbségre azt jegyzi meg T. Láng ur hogy „a láthatatlan egyház tagjai egyszersmind a láthatóhoz is tartoznak, személy és hitvallásnál fogva. Ezekért a hitélet mértéke szoros értelemben nem alkalmazható a láthatatlan egyház fogalmára/' Ez nem áll. — A különbség röviden ez: A láthatatlan egyház egy, melynek feje Krisztus; szent és általános, s hozzá tartoznak mindazok, kik a szent lelket vették. Luther szerint ez az anya, kitől születik minden keresztyén, s ki azt a szent ige által vezérli, támogatja, erősíti. „Est societas fidei et Spiritus sancti, in cordibus." Conf. Aug. Eph. 4, 4—5. A látható egyház nem egy, mert meghasonlott, s s több felekezetből áll; nem szent, mert tagjai közt vannak istentelenek is, sőt közülök senki sem bűn nélkül való; nem általános, mert minden részében csak bizonyos száma a keresztyéneknek foglaltatik. Ehhez tartoznak mindnyájan, kik megkereszteltettek ugyan, de a szent lélek által ujjá nem születtek. — Lehet valaki a látható egyház tagja, a nélkül, hogy a láthatatlanhoz tartoznék, például a gonosz ember, ha mindjárt névszerint keresztyén volna is; s lehet valaki a láthatatlannak tagja is a nélkül, hogy a láthatónak tagja volna, de ez utóbhi esetben keresi azt; például oly kegyes, Krisztus szellemétől áthatott pogány, vagy zsidó, ki még meg nem kereszteltetett, s igy külsőleg a látható egyházba fel nem vétetett. — Egyébiránt e hittan oly abstractus, hogy inkább csak philosophusoknak valór mint konfirmálandó gyermekeknek. Ezen észrevételekhez még következőket jegyzem meg : Némely tiszttársaim nyilatkozata szerint, vezérfonalamban igen sok a bibliai mondat. De én azt tartom, hogy biblia nélkül, Krisztust s annak tanítását nem ismerhetjük ; már pedig itt a szó teljes értelmében áll az: „Si Christum nescis, nihil est si cetera discis !u

Minden vallástanitásnál tehát, kivált a népszerűnél, fődolog a biblia. Egyébiránt, a katecheta feladata megítélni: quid valeant humeri; s gyengébb gyermekek számára az alapmondatok fekvő betűkkel vannak kiemelve. Másoknak az nem tetszik, hogy az alapmondatok nincsenek szórul-szóra kinyomatva. Tanuljanak a gyermekek a szentírásban keresni! Ez megint fődolog. Végre azokat, kik a munkát használni, vagy olvasni fogják, kérem , miszerint következő nevezetesb hibákat nem nekem, hanem a sajtónak tulajdonítani szíveskedjenek: Viklef nem 1287-ik, de 1387-ik évben halt meg; Krisztus nem 20, de 30 éves korában lépett fel; s presbytert nem i-vel, de y-nal irják. Stehlo András» BELFÖLD. NYILATKOZAT A VÉRTESALJAI H. H. EGYHÁZMEGYÉBEN KELETKEZETT ÖZVEGY-ÁRVA TAKARÉK MAGTÁRI TERV ÜGYÉBEN. A protestáns papok és tanítóknak kétség kivül legégetőbb szüksége, az ö leendő vagy lehető özvegyeik és árváik sanyarú sorsának enyhítése. A feleséges, gyermekes pap és tanitó e miatt — kevés kivétellel — egész életén át aggódik és busul; s ki tudná leirni azon lelki fájdalmat, melyet egy ily haldokló pap vagy tanitó érez, midőn ott látja maga előtt, maholnap özvegységre jutó feleségét ár-20