Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)
1861-02-24 / 8. szám
óhajtandónak tartom, hogy a jeles Rimaszombat és Osgyán példájára a reform, iskolával olvadjanak egybe. 5. Hátra van még a Nyíregyházán létező tisza ker. tanítóképezde. — A tanitó képezdék létele olyan fontossággal bir, milyennel csak az elemi iskolák birnak, azonban a nevezett intézetről már csak azért sem szólhatok sokat, mert sem kiilviszonyait, sem pedig anyagi állását nem ismerem. Legyen azonban szabad megjegyeznem, hogy a létező képezdék fentartása nagyobb fontossággal bir, mint vidéki jogi tanszékeknek felállítása, s hogy a nyíregyházi tanítóképezde más városban talán jobban helyeztetnék el. E néhány észrevétel a tárgyat ki nem merítette. Nem is akarta azt. Célja csupán ezen ügy megpenditése volt. Szóljunk már egyszer ahoz, mitől annyira fázunk. Ha operatiónak kell történni, történjék mentől hamarább. A felüdülés annál hamarább meg lesz. — Tudom, hogy nem csak egy szellemi mellvértes fog ellenem kikelni. A támadást nyugton bevárom. „Állok eleibe!" „Alea jacta est.'4 Poprádi János. —— KÖNYVISMERTETÉS ,,Sárospataki Füzetek.1 1 Protestáns és tudományos folyóirat. Egyház és nevelés, tudomány és irodalom körében. Kiadják a sárospataki ev. ref. főiskola tanárai, szerkeszti Antalfi János. „Ötödik" évfolyam, I. füzet. Megnyitja e füzetet egy rövid előszó „az olvasóhoz," melyben Erdélyi János és Hegedűs László volt kiadótulajdonos urak örömüket fejezik ki a felett, hogy e folyóirat megindításakor kitűzött céljuk elérve van, midőn az mostantól kezdve a sárospataki főiskola tanári karának tudományos közlönyévé vált. — S midőn már a vállalat megpróbálkozott az idővel, — egyszersmind reményüket fejezik ki, hogy a mit tőlük egyesektől nem tagadott meg a prot. közönség: a bizalmat és részvétet sokkal inkább meg fogja adni a tisztelt tanári karnak. Ezek szerint rajtunk a sor, tisztelt olvasó közönség, e folyóirat megalapítóinak érdemét tényleg elismerni az által, hogy reményüknek megvalósulására teljes erővel közre munkáljunk. — Ezt követi: „Tanúság az idő jelenségeiből az egyház érdekében" cirnü értekezés Homokalfölditöl. — A keresztyén egyháztörténet rövid, de szellemes vázlatából azon eredményt vonja el, miszerint: „sohasem szabad az egyháznak hiveit bármely ismeret vagy rendszerhez kötni, esketni, habár az, azon korban legjobbnak, sőt egyedül jónak látszassék is; mert vallásunk alapelvei szerint is, az ember folytonosan tökélyesedő lény levén, az egyházat, mely rendszer védelme alatt megcsontosult, ott hagyja, s a koreszmék rohanó áradata elsepri azon gátat, mely neki nem irányt adni, a vallás szellemében nemesíteni, hanem feltartóztatni törekszik. Ebből önként következik, hogy az egyháznak sohasem szabad kárhoztatni hiveit, mert azok a kor, vagy nemzet gondolkodása, szükségei szerint gondolkodnak és cselekesznek, hanem csak a mennyiben azon gondolkozás vagy cselekedet Krisztus vallásának parancsaitól eltérő, vagy azzal épen ellenkező." Vezérgondolatok egy jó anyanyelvi olvasókönyv szerkesztéséről a magyar gymnasiumok számára, Szilágyi Istvántól. Érdekes és korszerű értekezés. Sajnáljuk, hogy nem idézhetünk belőle legalább néhány passust, a mit örömest tennénk, ha nem kellene félnünk, hogy a számos fő- és alosztályokból álló müvet ezáltal nagyon halványan és megcsonkítva tüntetnök fel. Az illetőknek komoly elolvasás végett méltán ajánlhatjuk. Szerző utószavát azonban ide iglatjuk: „E müvecskét még 1558-ik évi augusztusban. Mager riagyhirü német pedagóg író ez irányú müvei olvasása közben állítottam, az ő gondolatai nyomán egybe, szokásom szerint félretettem, pihenni, hogy olykor-olykor elövevén, elmélkedjem a dolog felöl s azokról, a mik itt le vannak rakva. Meglettem. S ma sincs más elvem. Erős a hitem, hogy csak e módon alkothatni gymnasiumaink számára alkalmas és jó magyar olvasókönyvet. De ki fog készíteni? Pedig kell is, lehet is!" Ezt tartjuk mi is, s a tárgy valóban megérdemli, hogy róla gondolkozzunk. Kalászat az ó-szövetségi sz. költészet mezőin, Herder szerint. Gonda László. E cim alatt néhány sz. történeti költeménynyel találkozunk a jelen füzetben , melyeknek vallásos és ihletteljes tartalmát s azon csinos és szabatos nyelvet tekintve, melybe azokat fordítónak átönteni sikerült, méltán kívánhatjuk, vajha! egyházi költészetünk még mind ez ideig oly kopár mezeje e nernü termékekkel minél bővebben gyarapodjék. S miután G. L. ur, mint forditó, e néhány miiben oly szépen igazolta hivatottságát e téren, bizton merjük reményleni, hogy tőle e tárgyban még sokat várhatunk. Templomi énekek, Farkas Ferenc átányi ref. lelkésztől. Az egyik hétfőn reggeli, másik szombatesti ének; mindkettő egyszerű, tiszta nyelven és elég költői emelkedettséggel irott mü. Ezek után jő a tárca, következő cikkekkel: A legközelebb mult és hatása. Dr. Heiszler József r; hittanártól. A jelen század legutóbbi kéttizede politikai és vallásos mozgalmainak, tömött, velős és szellemdus rajza, és jellemzése. Egy röviden és csinosan összeállított politico-theologiai essay. Sokkal több van benne elmondva, mint a mennyit 3—4 levélnyi terjedelme után egyelőre várunk. Olvasása épen olyan tanulságos, mint érdekes. Egyháztörténelmi források a debreceni egyházmegye levéltárából. I. II. Révész Imrétől. Vallásügyi tárgyalások az 1839—40. évi országgyűlésen. Bodon Ábrahámtól. Közérdekű történeti közlemény. Közlemény a helv. hitv. dunamelléki egyházkerülethez tartozó egyházmegye jegyzökönyvéből. I. Az 1819-Í& esztendei generális canonica visitatiónak különösen a solti tractust illető része. II. A canonica visitatió tárgyai. Közli Szász Károly. Helyesen jegyzi meg a közlő ur:
