Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-02-17 / 7. szám

magára az utolsó hajlék építését, miszerint fáradhatlan munkásságu papja, jegyzőkönyvileg kötelezte magát, hogy több építésre az egyházat unszolni, kényszeríteni nem fogja. Nem is volt már egyéb hátra, mint egy iskolaház melyet utóda sürgetéseire ezelőtt tiz évvel az egyház elkészíttetett. S ma már minden egyházi építmények jó karban állanak, s ha elemi csapásoktól megvédi az ég, sokáig mentve lesz a megye az építés terheitől. Ily érdemkoszoruzottan szállott le, a sok és terhes akadályokkal megvívott, s mindeniken diadalmaskodott Bartha Lukács 48 évi hivataloskodása után élte 73-dik évében az élet pályájáról, 1852-ben, segédének s utódának, Bartha Lajosnak már azelőtt 15 évvel átadván az egyház kormánygyeplőjét. Porai, engesztelhetlen ellene poraitól mintegy 15 lépésnyire, a templom keritésébeni sírboltban nője, egy fija s unokája társaságában nyugosznak. Díszes emlékkövére következő versek vannak vésve : E sir párév hijján félszázados párnak, Lelkész Bartha Lukács, s szeplőtlen társának Balog Lídiának, s József szülöttjöknek Rejti poraikat, s Vitályos Józsefnek. Nyolcszor kilenc évet számlált az életben. Hatszor nyolcat, mint pap ez iker Megyében. A nő férjénél élt Öttel kevesebbet. Hetet élt a li, s az unoka csak egyet. A szép reményű fi sirba szállt a tizen-Kilencedik század negyedik tizzében, A második évben a halak jegyében. Ennél az unoka husz hóval későbben, Husz évvel az Atya. S a hü nő férjénél Kettővel élt tovább szive szeretténél. # * * Márton László után iskolamester lett Bartha Sándor, de sem be-, sem kilépésének semmi nyoma a jegyzőkönyvben. Ezt követte Molnár vagy Nagy Miklós, ki, a jegyzőkönyvben hivatala kezdetéről emlékezet nem levén, a köztudat szerint 1805-ben választatott iskolamesterré, de csak két évtizeden keresztül folytathatá hivatalát: mert egy szerencsétlen esemény 1826-ban életének véget vetett. Kinek helyébe választatott ma is hivataloskodó iskolamester Csulak László. Miután elősoroltuk az egyéneket, kik kevés hiján két évszázadon keresztül az egyház vezetői voltak, s a történelem fonalán a jelenkorig eljutottunk, önként az a kérdés merül fel: Hát jelenleg minő lábon áll ez ikeregyház ? Van ez egyháznak egy 50 gyermeket befogadható iskolaháza, hol rendesen a téli hónapokban 30—40 gyermek nyer képeztetést: mert nyárban a külső foglalatosságok annyira elfoglalják a szüléket, hogy gyermekeik szellemi fejlődéséről gondoskodni képtelenek. Nem sokára egy szebb jövőt reménylünk derülni ez iskolára. Két évvel ezelőtt jelenlegi bíró, Zsigmond József, és megyebiró Magyarosi József erélyes föllépésük következtében 50 uj forint alapítványt tevén az egyház tagjai, ma már a töke, más mellékforrásokból is szaporodva, négyannyi; mely mindaddig növekedend, mig évi kamatja , egy tanitó díjazására, s a rendes iskolai kellékek megszerzésére elegendő lesz. Ezenkívül a lelkész alapítványából három gyermek kap közvizsgálat alkalmával egy-egy könyv jutalmat. Az enyedí és udvarhelyi tanodákban jelenleg csak 4 tanuló van, de a jelen század kezdete óta mindég többen vagy kevesebben kerestek azokban lelki világosságot. S e parányi egyház több jeles férfiakat adott a honnak, különösen az egyháznak. Enyedi nevelési tanár s iskolamesteri képezdeigazgató, a derék olvasókönyv egyik szerzője t. Gáspár János ur, — Gáspár Albert bodolai, Magyarosi József szentkirályi lelkészek, Nagy Ferenc orosztelki, Nagy János száraz-ajtai, Baló József koinollói iskolatanitók — Porsolt Lajos ügyvédr Porsolt Bénjámin urodalmi praefectus, ugy szintén jelenleg hivataloskodó papja, Bartha Lajos, itt látták meg legelsöbben a szép nap világát. A lakosok rendszerint földmivelésből élnek, de ritka főleg a szegényebb sorsuak között, ki mesterséget is ne űzzön. A legjobb faragó, épitő s tapasztó mesteremberek innen telnek ki. Van a többek között egy természetszülte „ezermester", ki önmagától tanulva, jó kovács, jó ács, jó. asztalos. Magának készített egy patakmalmot, másnak mesterséges szecskavágót, nem régiben egy olyan sóörlömalmot, melyen egy óra alatt egy ember megőrölhet; egy véka búzát. De rajta is betelik a közmondás: ki sokba kap, keveset végez, mindenik mesterségét érti, de egyiket sent folytatja szenvedélylyel, hanem a körülmények szerint, a. kinek ház kell, házat épít, a kinek asztal kell, asztalt készít, a kinek szekér kell, szekeret csinál s meg is vasazza.. Tehát ő egy személyben ács, asztalos, kovács, szekeres, molnár, szóval: kisebb, nagyobb mértékben mindenhez ért,, és ez az ezermester: Fötosi Baló Gáspár. > Vallásukra nézve e két falu lakosai általánosan helv.. hitűek, egy katholika nőn kivül, ki idegen faluból hozatott nőül. Tiszta magyar nyelv, s éles hang tulajdonuk, — minek oka kétségkívül a jó viz, mely a falul három oldalról körülölelő hegyek erein leszivárogva, kutforrásokba vétetik, s minden jószágon egy kut van. Martonostól északkeletre mintegy 200 lépésnyire van egy bŐ vizű finom forrás,, köble nem nagyobb egy négy vedres csebernél; mégis* egy soha el nem száradó, de ki sem áradó patak folydogál; belőle, s több gazda gyümölcsöskertén keresztül csergedezvén, paradicsomkerté varázsolja azokat, s ezen forrás neve: Császárkut. Hát a vallásosság ? Ha a vallásosság csak a külszertartások pontos teljesítésében, s nem az erényes életben állana, e nép vallásos buzgalma néha-néha, jelesen a zivataros időkben, és a nyári munkás napokban kétség alá jöhetne, de ha e nép erényességét tekintjük, vallástalannak korántsem mondhatjuk. Vannak kivételek: mert tudok egy személyt, ki mióta az uj templom épült, soha templomban nem volt, s nem tudja, merre nyilik a templom ajtaja. S bár az Isten látogató kezei megnehezedtek rajta, bár mint Hérodest a térgek elevenen emésztik; mégis mint Farahot a tizcsa*-