Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-07-29 / 30. szám

is adta már annak rövid bár, de hü képét, hanem az ezen ünnepélyre következett e.ker. gyűlés mikénti lefolyásáról még senki sem emlékezett. Igy szokott ez lenni, a szokatlan rendkivüli események megragadják az emberek figyelmét, mig a mindennapiak szembe sem tűnnek. Engedje meg azért t szerkesztő úr bogy a tiszáninneni e. kerület ezen rövid bár, — de határozataira nézve érdekes gyűléséről, egy pár igénytelen szóval emlékezzem meg. — Tartatott e gyűlés az ünnepélyt követő nap,azaz jul. 9. és 10-dik napjain hazaszerte tisztelt főgondnokunk 0 nagyméltósága és köztiszteletben álló superintendensünk elnökletök alatt, kik közül mig az egyik szivhez szóló buzgó imával, a másik egyházunk felett borongott válságos idők jobbra fordulásán való érzéseinket tolmácsoló lelkes beszédével nyitá meg a gyűlést. Két oknál fogva lesz ránk nézve feledhetten e gyűlés: első az, hogy a dunai kél testvérkerület nagyérdemű superintendensei gyűlésünkben résztvettek, sőt ft. Török Pál urnák szavát birjuk, miszerint ha vele gyűléseink határidőit tudatni fogjuk, — bennünket ezután is szerencséltetni fog jelenlétével, másik az, hogy ezen gyűlés, egyháztörténelmünkben páratlan főiskolai ünnepély folytatása gyanánt tekinthető, ugyanazért ezen gyűlés legelső tárgya is az volt, miként lehetne a főiskolai ünnepély emlékét legszebben örökíteni, s átadni a késő maradéknak. Erre nézve a főiskolai igazgatóság megbízatott, hogy oly emlékkönyv szerkesztéséről gondoskodjék, melyben az egész ünnep lefolyásának történeti hü képe, az e célra tartott jeles beszédekkel együtt át legyen adva az olvasó közönségnek. Gyülésünk többi tárgyait tevék, a következők: május 15-én kelt cs. k. legmagasb kézirat tárgyában kelt nyilatkozatunk, melyben mindeneknek előtte buzgó hálánkat fejeztük ki az isteni bölcs gondviselés iránt, hogy Prot. egyházunkat a küzdelmek nehéz óráiban el nem hagyta, sőt a törvényes szabadság révébe kegyelmesen elvezette, egyszersmimd a fejedelem szivét is oda lágyította* miszerint a september 1-söi pátens visszahúzása által a Prot. egyház nemes lelki harcának igazságos voltát tettleg elismerte. — A mennyiben azonban a máj. 15-iki cs. kir. rendelet fejedelmi kegyajándok gyanánt liinteti fel a Prot. egyház sorsa jobbra fordulását, egyház-kerületünk kijelentette, hogy ezt nem kegyadományként tekinti , hanem országos törvényeken , s békekötéseken nyugvó vallásszabadságunk természetes következményének; s mivel szó sincs a tisztelt kéziratban az iskolákról, —. egyház-kerületünk mint az egyháztól elválhatlan intézményekre az iskolákra is kiterjeszti annak értelmét s meghagyta a tanintézetek elöljáróinak, hogy magukat az iskolaügy körül általában az 1848-ik előtti törvényekhez s szabályokhoz alkalmazzák. Túl a tiszai testvér e. kerület indítványa, melyben vélemcnyezi, hogy miután a maj. 15-ki cs. k. rendelet meghozta azon kedvező eredményt, melynek eszközlése végeit az e. kerületek megbízottjaiból egyetemes bizottmány állíttatott fel, ezen bizottmány kiküldetési célja szüntessék meg, s a mennyiben a testvériség fentartására az e. ker. közt továbbra is szükség van, bizassék meg újólag arra, hogy készítsen egy szabatos javaslatot a zsinati előkészületekkel tüzetesen foglalkozandó egyetemes értekezlet tagjainak választására nézve; továbbá készítsen kimerítő emlékiratot azon nagy fontosságú kérdésre nézve, vájjon a célba vett és megalakulandó értekezlet teljhatalommal bírjon-e, vagy nem, ezen indítvány elfogadtatott, azon különbséggel, hogy a túl tiszai e. ^kerület ez utóbbi kérdésre nézve határozottan kimondá, hogy az értekezlet tagjait teljhatalommal felruházni nem kívánja : tiszáninneni e. kerületünk pedig, e tárgybani nyilatkozatát, a convent megalakulásának idejére halasztja. — A ft. Zsarnay Lajos úr, superintendenssé lett választatása által megürült főjegyzőségre beadott szavazatok felbontatván eredménye lett, hogy volt aljegyző Kun Bertalan úr miskolczi lelkész 242 szavazattal főjegyzővé választatott, ki is letévén az esküt hivatalát mint főjegyző azon ünnepélyes Ígérettel foglalta el, hogy mint eddig, úgy ezután is, az egyházi munkásságának főcélja leend, törvényes önkormányzati terén előmozdítani a Prot. egyház érdekeit. A megürüli aljegyzői hivatalra a szavazás elrendeltetett. T. Konyha József R. szombati volt lelkész, a legközelebb lefolyt nehéz időkben lelkészi hivatalától a polgári kormány által megfosztatván, később fejdelmi kegyelem útján hivatalképességét visszanyerte, ugy azonban hogy ezt csak a gömöri egyházmegye körén kivül viselheti, eddigelé azonban sehol alkalmazást nem nyert, most folyamodolt hogy az e. kerület atyáskodó gondját reá terjessze ki. A derék férfiú sorsában részvéttel osztozván e. kerületünk kimondá, hogy miután a máj. 15. rendelet a mull nehéz idők minden következményeinek végetvetett : Konyha József tiszttársunknak a gömöri egyházmegyében leendő alkalmazására nézve, többé semmi nehézség nem forog fen, meghagyatott azért úgy a gömöri, mint más egyházmegyék t. c. espereseinek, hogy nyilás esetében t. Konyha József úr alkalmazásáról gondoskodjanak, s azt előmozdítani legyenek szívesek. Végül t. Csorna Mihály tanár úr, mint az idösbség rendje szerint gymnasialis igazgató hivatalában egyh. kerületileg megerösittetett. Gyűlésünknek több administrationalis tárgyai is voltak, de mint kevésbé közérdeküeknek elsorolásával fárasztani a közfigyelmet nem akarom. Záradékul csak azt említem még fel, hogy gyűlésünkön hangosan nyilatkozott az iránt a közvélemény, miszerint a gymnasiumban a régi osztályrendszerhez kell visszatérnünk, s az akadémiát erősítenünk, hogy ez által tér nyitlassék azon ifjak előtt is, tudományos pályájuk folytatására, kik közhivatalokat viselni nem szándékozván, most a gymnasiumi osztályok bevégzése után, a szülei házhoz térnek igen ifjonta vissza, s mintegy arra vannak kényszerítve, hogy a feltanodai pályán szerzett ismereteikkel elégedjenek meg; holott ezek leginkább protestáns tehetösb családainkhoz tartozván, közülök válandanának jövőben egyházunk oszlopemberei. — Ezen meggyőződés gyakorlati kivitele közel kilátásban van. Jövő őszi közgyűlésünk határideje october 8-ik napjára, helye pedig a felsözempléni e. megye valamelyik