Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-01-27 / 4. szám

a megvetőleg reánk ruházott ó-iskola nevezetet, úgy más részről nem irigyeljük a mintegy dicsekedve hány torgatott új-iskola nevezetet sem, noha mint a fen­tebbiekből világos, ezen új-iskola nevezet, csakúgy illik az ezt kürtölökre, mint a rongyos és hitvány, de új folt­tal kifoltozott ruhára az új ruha nevezet. És ha a foltos hitvány ruha tartós nem lehet, meglássák az új-iskola követői, hogy rendszerök hasonló sorsra ne jusson, vésztjósló szavak legalább reájok nézve Gieseler, volt göttingai tanárnak őket leghívebben, de legigazabban is jellemző szavai: „Zvvei Untugenden macben sich jetzt bemerklich, die wenigstens bei altén Theologen fremd waren. Zuerst ein wunderliches Vornehmthun, welches sich so gebehrdet, als ob die nicbt Einverstandenen, als niedriger orgauisirte Menschen zu betrachten waren. Zweitens nur zu ott stösst inan gerade da, wo deutliche Begrifife am meisten Noth tháteri, auf schwebende Luft­gestalten, die nirgends scharf bestimmt und begranzt sind, und jedes Versuches einer Analyse spotten , statt wahrhaften Gedanken gaukelt eine bunte Phraseologie manichfache Bilder dem Leser vor, und nimmt dabei den Schein einer tieferen Erforschung an, welche die klare Erörterung als Flachheit zurückzuweisen das Recht habe. (Gieseler Rücksicht auf die theologischen Richtun­gen der lezten í'ünfzig Jahre. Götting. 1837. Seite 24). És most kedves liszttárs ur a kérdés és tárgy fe­letti köztünk folytatandó további vitáról ezennel végkép lemondva, s az Ur szölejébeni közös munkálkodásra erőt, kedvet egészséget kivánva, egyszersmind baráti jobbomat nyújtom. Debrecenben, decemb. 27-ikén 1859 Tóth Mihály hittanár, a fődolgokban hittanártársaira Aranyi, István és Menyhárt János befolyásukkal. Az „Erdélyi reformáta anyaszentegyház névkönyve 1860-ra" fekszik előttünk. Szerkesztette Bodola Sámuel helyettes püspök. Ara 24 újkr. Nem lehet eléggé dicsér­nünk a tisztelt szerkesztő jó tapintatát, hogy e név­könyvet bárom erdélyi püspök, Zágoni Aranka György, Dézsi Lázár György és Csernátoni Vajda Péter életrajzával díszesitette s ezáltal egyházi történetünk majdan felállí­tandó épületéhez néhány becses darab követ szolgálta­tott. Az erdélyi püspökök életrajzát megírta Bod Péter „Symrnai polykárpusában" Verestói György 26-dik püs­pökig, ki az i7G0-diki zsinaton választatott püspökké, ezen Polykárpnst folytatta s szaporította a tisztelt h. püspök úr, három fentebb említett püspök életrajzával. Vajha magyarországi hítsorsink is követnék e jó példát s az általuk kiadandó névkönyvekben emlékez­nének meg a régiekről. Hogy azonban ez kivihető lehes­sen, ismerje kötelességének minden igaz prot. hogyha valamely adatnak birtokában van, azt igyekezzék azok kezébe juttatni, kik az ily könyvek szerkesztésével fá­radoznak, mert csak egyesített erővel állíthatunk elő valami nagyszerűt. Említett névkönyv szerint az erdélyi 19 egyház­megyében van 311,142 reformált lélek. A népiskolai tanulók száma 23,245-re megy, ha a nyolc felső tanin­tézetben tanuló növendékek számát is ide veszszük, akkor az erdelyi tanulók összes száma 25,879-re rúg. B. — BELFÖLD. Kézdívásárhely , jan. elején. {Egyházi ren­dezkedés. Újévi ajándékok.) Városi közönségünk nagy részvéttel fogadá kebelében múlt hó 14-én a kézdi evaug. reform, egyházkerület részletes szent zsi­natját, mely helybeli lelkészünk indítványára ed­digi gyiilhelyét, Alcsernátont elhagyva , tanács­kozási gyülhelyéül állandólag városunkat választá, noha városunk püspöki felügyelet alatt levén, nincs szo­ros összeköttetésben az egyházkörrel. A gyűlés kezde­tét vette tíz órakor, mikorra fiúiskolái tantermünk szé­pen megtelt résztvevő közönséggel, mely sietett részvétét kimutatni, ezen, városunkban legelőször tartott ilynemű gyűlésen. Nagytiszteletü Ferenczi János esperes úr alkalom­szerű beszéddel nyitá meg a gyűlést, melyben felfejté annak teendőit. Melyek közöl legyen szabad csak egyet felemlítnem. Ezen egyházkor, algondnoka , Lázár Dávid, Háromszék egykori híres királybirája halálával üres­ségbe jött algondnoki állomás betöltése volt a legfőbb tárgy. A választás titkos szavazat utján megtörténvén, a többséget a megboldogult algondnok fía, Lázár Mihály úr nyerte. Örömmel vette városunk s az egész egyházker. ezen választást, meggyőződve arról, „alma nem esik messze fájától," derék apának, derék fia kell hogy le­gyen. Adná az ég, hogy e kényes időben jeles, önzéste­len, a protestántismushoz buzgón ragaszkodó, s érte ál­dozni tudó, szilárd jellemű honfiak töltsék be az ilyen fontos állomásokat. Városi közönségünk egy igen szép s talán e nem­ben páratlan szokását akarom tudatni. Ez az egyház iránt évenkint gyakorolni szokott újévi ajándékozás. Örömmel hallottam újév reggelén, midőn h. ref. lelké­szünk felolvasá ezen adományokat, melyekből az egyház javára a különböző céhekből 40 a. é. forint jött be. Az újonnan szerződött orgona-tőke nevelésére postamester Csiszér Mózses és neje 100 a. é. ttot adtak újévi aján­dékba. Ily tettek magukban hordják jutalmukat; mind­azáltal méltó, hogy a vallás, egyház és emberiség nevé­ben, az illetőknek a nyilvánosság terén köszönetet mondjunk. (Kol. Közi.) -— rJT JL MM «D Gyászhír. Turcsáaiyi Jánost a győri ev. gyrnnasium igaz­gató tanárát f. hó 17-kén ragadta ki a halál kedvesei köréből, élete 67-ik s hivatala 42-ik évében. Az elhunyt tetemei 19-kén takaríttattak el. Nyugodjanak békével hamvai.

Next

/
Thumbnails
Contents