Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-12-16 / 50. szám

2. Nyelvök legyen egyszerű és világos, az előadás élénk, vonzó és kellemes. 3. Legyenek tanulságosak, hogy ápolhassák az erkölcsiséget, — és 4. Oktatók, hogy terjeszthessék a hosznos ismereteket. Ezen elvekből kiindulva s ily igényekkel vettük kezeinkbe a fenntcimzett „Ifjúsági könyvtár" megjelent három kötetét is, s miután azokat figyelemmel átolvastuk, örömmel mondhatjuk, hogy azok mindazon igényeknek nagy mértékben megfelelnek. Az I. kötet, mint eime mondja, kezdők az az oly gyermekek számára való, kik az olvasásban már annyira haladtak, hogy folyékonyan olvasnak s az olvasottakat meg is értik. Tartalma teljesen azon kor igényeihez van alkalmazva, melynek számára irva van : mesék és elbeszélések célszerűen vegyitvék csinos, és könnyen folyó versecskékkel s csaknem mindenik színes képpel illustrálva. A nyelv és előadás oly egyszerű, tiszta, világos, és könnyüded, hogy az olvasni tudó gyermek mindenütt könnyen megértheti. Kár, hogy a szerző a mesealkotásban nem oly szerencsés és otthonos, mint annak előadásában.— Átalában pedig oly mü az egész, melyet bátran adhatunk bár mely gyermek kezébe s bizton hisszük, hogy gyönyör és hasznos tanulság nélkül egysem teendi le. A II. és III. kötet válogatott meséket és regéket tartalmaz Grimm hires gyűjteményéből fordítva. Lehet, hogy sok gyermek már egy részét részint hallás, részint más könyvekből olvasás után ismerendi e meséknek; de azért merjük hinni, hogy mindenik, ki e csinos gyűjteményt kezébe kaphatja, örömmel és mohó vágygyal fogja újra olvasni a bűbájos királykisasszonyok, tündérek, boszorkányok, törpék és óriások e csudás történeteit, melyeket részint elferdítve, minden esetre pongyolább nyelven rnár a dajkák vagy cselédek mosdatlan ajkairól is oly érdekeltséggel hallgatott.— A fordító dicséretére mondhatjuk, hogy nyelve oly szabatos, szép és tiszta, hogy a fordítást felismerni nem lehet. Csak egy kifejezését nem hagyjuk helybe: „érezvén (a király), hogy már nem sokára elpatkol az árnyékvilágból stb." nem gyermek-olvasókönyvébe való. Már azok belbecse is elég ok reá, hogy emiitett könyveket egész lelkiismerettel e lapok olvasóinak s különösön a szülök figyelmébe és pártolásába ajánljuk; biztosak lehetnek róla, hogy szebb és jobb ajándékot vagy jutalmat nem adhatnak jó gyermekeiknek, mint e könyveket, melyekben a szép a hasznossal, a mulattató a tanulságossal oly modorban egyesülnek, mely legalkalmasabb arra, hogy az által a gyermekeket az olvasásnak s igy a nemesebb időtöltésnek és élvezetnek megnyerhessük. De újra és szives bizalommal ajánljuk mi e könyveket a közönség pártfogásába még azért is, hogy ez által kedvet és lehetőséget szerezzünk a kiadóknak e hasznos és szép vállalat buzgó folytatására, mint a mely által irodalmunkban a legfontosabb, de egyszersmind a legszegényebb tér leend gazdagítva és betöltve. Végre pedig szives elismerésünket fejezzük ki a kiadóknak, azért is, mert a jelen köteteket oly díszesen, tiszta, szép nyomatással és aránylag olcsón állították ki; de különösen azért, hogy vállalatuk által irodalmunknak egyik legfontosabb, de szegényebb s rájok nézve is nem a legjövedelmezőbb ágát gyarapitni léptek föl. Adja Isten, hogy közelismeréssel kisért vállalatuk mind irodalmunknak, mind magoknak a kiadóknak kívánt hasznot hajtson! K. J. BELFÖLD. E. E. E. gyámintézeti mozzanatok I. Az a három E. E. E. annyit tesz, mint „evang. egyetemes egyházi," t. i. gyámintézet, s hogy sok helyet ne foglaljak vele, egyszer mindenkorra megmagyarázzuk s jövőre igy irjuk, E. gy.-intézet már csak azért is, mert mig meg nem erősödik s oly gyümölcsös fává nem fejlődik, melyről minden szűkölködő gyülekezetünk kebelébe évenkint legalább „egy" vidámító gyümölcs hulljon alá, ohajtanók, hogy az per excellentiám legyen a mi intézetünk, azaz „Egy" intézetünk, melynek ápolásában mindnyájan „egy"ek legyünk és ,,egye"süljünk. Az egy E. képviselje mind a hármat. II. A ki a régi „Prot. Egy. és Isk. Lap" 1845-ki folyamában a 4-dik számot, a 78-dik és következő lapokban megolvasni nem restelli, az meggyőződhetik a felöl, hogy egyházunk már ugyanazon évben, midőn 1843-ban Frankfurtban a Gusztáv-Adolf-egylet véglegesen megalakult,szinte hasonló E. gy.-intézetet óhajtott létesíteni. Nem lelt belőle semmi. Az alapszabályok kidolgoztattak, helyben hagyattak, szétküldettek, — de néhai Szirmay Ádám septemvir, mint elnök — kinek emlékezete legyen áldott — a legbuzgóbb, legbefolyásosabb igyezekezet mellett sem eszközölhette ki a kormányi engedélyt. III. Az ujabb feltámasztó kezdeményezés érdeme Pálfy Józsefet s a dunántuli egyházkerületet illeti, melynek megbízásából 1860. jul. 24-kén megalakult Pálfy József elnöklete, Karsay Sándor, Tóth János, Hrabowszky János Poszvék Keresztély, Király József P., Petrik J. Jakab kerületi bizottmányi tagságaik alatt s Thiering Károly jegyzősége mellett. Programmjukat magyar és német nyelven kihirdették s vallásos buzgalommal és kenettel teljes felszólításokat intéztek a hívekhez. Ezen programmot az egyetemre alkalmazva, magáévá tevé az 1860. oct. 10- 12-kén Pesten tartott egyetemes gyűlés. IV. Az imént említett egyetemes gyűlés 22-dik pontja szórói-szóra igy hangzik: „22 tanintézeteink s egyházaink még igen sok részben anyagi szükséggel küzdeni kényteleníttetvén és orvoslás után esdekelvén, ezeknek enyhítésére a kerületek határozata nyomán, Székács József superintendens ur által egy „egyetemes egyházi gyámintézet',