Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-11-25 / 47. szám

Székács József snperintendens ur irányában, ki f. évi oct. 24-kén kelt s e lapokban is közzé tett felszólításában a nagyérdemű közönséget a pozsonyi lyceum számára teendő adakozásokra felhívni kegyeskedett, söt a szükségelt 1000 ftnyi öszveget, annak be nem gyűlése esetére, saját zsebé­ből pótolni ajánlkozott (mely nagylelkű áldozatot a pozso­nyi egyház, mint magában értetődik, a főtiszt, úrtól termé­szetesen el nem fogadhatta); ugy más részről különös súlyt fektet abba, hogy a szóban lévő segély, ha bár egyesek adakozásaiból folyand is be az egyetemes pénztárba, a po­zsonyi főiskolának „az egyetem firmája alatt" szolgáltas­sák ki, mert ez által egyfelől az iskola azon „jogi" állását s egyetemes jellemét látja biztositva lenni, melynek paizsa alatt az az utolsó időben az ellene intézett támadásokat győzelmesen kiállotta, másfelöl ebben ösztönt találand, hogy ezentúl is az eddigihez hasonló hűséggel és buzga­lommal ne csak egyes egyházkerület, hanem az összes evang. egyház érdekeinek szolgáljon. Geduly Lajos pozsonyi ev. leik. Biztos kutfó után jelenthetjük, hogy az egy­ház gyászvitéze, Kuzmány Itároly állomását és ezzel együtt hazánkat is elhagyta. Erre csak azt mondjuk: debuisset pridem; akkor sok nem történt volna, mi nemegy becsületes protestáns embert megbotránkoztatott. ——o-sO^— — KÜLFÖLD. Paris. Egy magyar keresztelő. Keresztelés ment végbe october 11-dikén Paris egyik templomában kivé­teles s érdekes körülmények közt. A lelkész, a csecsemő és családja, valamint az egész környezet mind magyar volt, ugyszinte a szertartás is magyar nyelven tartatott. A szer­tartás, melylyel a keresztelés véghez vitetett, némi különb­séggel hasonlitott a mienkhez. Tudjuk, hogy Magyar- és Erdélyországban igen számos virágzó protestáns gyüleke­zet létezik három különböző elnevezés alatt, mint refor­máltak, lutheránosok, unitáriusok. A hivataloskodó lelkész Szász Domokos kolozsvári reformált lelkész volt. Kolozs­vár hatalmas város, hol a mi egyházunk négy lelkipásztor­ral és két templommal bír. A jelenlevők mind magyar ruhát viseltek, a lelkész is csak addig tette le, mig hivatalosko­dott. A család eleinte azt hitte, hogy a keresztelés csak saját lakásán történhetik meg, de nincs semmi oka, hogy a magyar reformáltak, mint az angolok s németek, ne ré­szesülhessenek egyházunk vendégszeretetében, mely bol­dognak tartja magát ha őket befogadhatja és nekik szol­gálhat e roppant fővárosban, hová a világ minden részéből annyi idegen csoportosul össze. Le Lien. "JL" jí9L JtrL C A. Buzgó kérelem. Az egyházi lapokban már közölve volt, hogy az ágostai evangyelmiak részérül megalakult egy egyetemes egyházi gyámintézet. Ennek programmja pél­dányai a föesperes urak által fognak a Bányaikerületben, minden egyházhoz a legközelebbi napokban szét küldetni. Mivel azonban a közlekedés egy némely helyen nehezítve van s e jelen évből már csak egy hónap van hátra: igen örvendetes tapasztalás volna az egyetemes ev. egyháznál; ha a nt. lelkész urak be sem várva a programm és felhívás példányait, az ügy szentségétől buzditatva, azonnal meg­hirdetnék hiveik körében az adakozások gyűjtését. Az alúl­irt szinte igy cselekedett. Tudniillik személyesen meglá­togatván Farmos leánygyülekezetében 200 lélekből álló hí­veit, azoktól, dacára annak, hogy az egyházi gyámoldára is ez év folytán 60 uj forintot gyűjtött egyházában, 11 zsák csöves kukoricát szedett össze. Mocskonyi József. a középponti ev, egyházi gyámintézet egyik tagja. Gyászhír. A korunkban oly ritka tiszta vallásos lelkek soraiban ismét érzékeny hézagot okozott a kérlelhetlen halál. Tek. Hollósi Somogyi Károly, a vértesaljai esperesség világi ülnökének forrón szeretett neje, Mészöly Eszter asszony f. hó 14-dikén rövid szenvedés után jobb létre szenderült. Mint buzgó protestánshölgy, mint derék anya és mint lel­kes honleány kiérdemelte, hogy neve áldással említtessék. Béke hamvaira. Még egy szó a Gusztáv-Adolf-egyletről. Nógrád, nov. 5.-kén. Megsokalta már ön, nt. szerk. ur! a német Gusztáv-Adolf-egyletröl lapja számára bekül­dött felszólalásokat s mellőzendőknek véli azokat; cseveg­jünk hát azon egyletről, ha önnek ugy tetszik, egy keveset négy szem közt és csevegjünk annálinkább, mert nem tud­nék egyhamar nevezni ügyet, melyről rövid idö alatt oly rögtön megváltozott volna köztünk a közvélemény, mint leg­közelebb épen az emiitett egyletről. Ön, lapja sept. 16-ki számában, szokott őszinteségé­vel bevallotta, hogy „szeme majd kiég, látván, hogy a nagy Magyarország fiai idegen földre mennek kéregetni s rimán­kodva állják körül az idegen kegyelem asztalát, hogy Lá­zárokként csipdessék az arról lehulló irgalommorzsalékot." Ezt megközelítőleg nyilatkozott ön az octob. 21-ki szá­mában. A derék Ivánka Imre az oct. 7-ki számban a szóban forgó egyletre vonatkozólag többi közt mondja: „Jóte­vőnktől, meghitt barátunktól egyszeri megsértést, gyöngéd

Next

/
Thumbnails
Contents