Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-11-11 / 45. szám

a hazai kármentesítő intézetnél, mely a mellett, hogy csekély biztosítási díjat vesz, egyházainknak nevezetes kedvezményeket nyújt. 3. Azon egyházak szükségein pedig, melyeket gyámolitására méltóknak itélend, alaposan kíván segíteni, azaz, a segélyezést mindaddig folytatandja, mig oly állapotba nem helyezteti, hogy a további segélyezést nélkülözhessék. 4. Ez okból igyekezni fog egyházaink s tanintézeteink anyagi állásával, s a hol uj egyházak vagy iskolák felállítása szükségeltetik, a szükség valódiságával megismerkedni, s e részben igénybe veendi a főtiszt. Superintendens és az Esperes urak segítségét. 5. Minthogy pedig ezen gyámintézet főkép saját egyházainkat s tanintézeteinket segélyezendi ugyan, a nélkül azonban, hogy más szűkölködő evang. egyházakat s tanintézeket mellőzne, söt ezeket is, felekezetkülönbség nélkül ereje szerint gyámolítani kívánja : a testvér-felekezet egyházi elöljáróit is felkérendi, hogy gyámolításra szorult egyházaikat vele megismertetni s azokat oda utasítani szíveskedjenek, hogy okadatolt kérvényeikkel ezen központi bizottmányhoz járuljanak. 6. Ha templomok, iskolák s más egyházi épületek felállítása végett vétetik ezen gyámintézet segélyezése valamely gyülekezet által igénybe, a központi bizottmány ki fogja tudni, mekkora öszveg kívántatik annak felállításához s mennyit képes abból maga az illető gyülekezet előállítani ? — s a hijányzót igyekezni fog előteremteni, mindaddig folytatván a segélyezést, mig a megkívántató öszveg kikerül: az illető gyülekezettől azonban pontosan számot kérend a befolyt segélypénzek hovafordításáról. 7. A hol lelkészi és tanítói állomások javítása szük:szükségeltetik, ki fogja a központi bizottmány tndni, mennyit képes maga az illető egyház lelkészének vagy tanítójának adni ? s mennyi kívántatik még azon fölül, hogy ezek hivatalukhoz illőleg tisztességesen megélhessenek? — s a hijányzót oly módon fogja pótolni igyekezni, hogy a részére befolyandó segélypénzeket az illető Esperesség utján kezéhez szolgáltatja ugyan, de azon kikötéssel, hogy azok azonnal tökésíttessenek, s mint állandó alaptöke kezeltessenek. A rendes kezelésről pedig, ugy nem külörnben a kamatoknak az illető lelkész- vagy tanitó részére leendő pontos kiszolgáltasásáról magának az illető Esperesség utján koronkint tudomást szerzend. 8. Azon fog lenni ezen központi bizottmány, hogy mind a négy egyházkerületben alakuljanak egyházkerületi gyámintézeti bizottmányok, melyek öt működésében gyámolitsák s melyekkel a segélygyüjtés s annak mimódoni kiosztása tekintetében folytonos érintkezésben lehessen. Ezen egyházkerületi bizottmányok pedig gondoskodni fognak, hogy illető egyházkerületeik esperesi megyéiben s népesebb egyházaiban szintén alakuljanak megyei gyámintézeti bizottmányok, melyekkel viszont ök lehessenek hasonló összeköttetésben. 9. Az egyházkerületi bizottmányok kimutatják a központi bizottmánynak azon egyházakat s tanintézeteket, melyeket illető egyházkerületök jóváhagyásával gyámolíttatni kívánnak, okadatolva tüntetvén ki azok szükségeit; a központi bizottmány pedig felszólításokat fog koronkint kibocsátani az általa kitűzött egyházak s tanintézetek segélyezésére. 10. A segélygyüjtés tekintetében egyedül a keresztyén szeretetet s buzgóságot, minden, bárminemű kényszer kívánja ezen központi bizottmány igénybe venni. S ez okból a lelkész urakat felkérendi, hogy ezen ker. szeretetet s buzgóságot minden módon ápolják híveik közt. Ajánlja névszerint: a) hogy a reformatio ünnepét évenkint megüljék híveikkel s ez alkalommal őket serkentsék, hogy az apostol szavai szerint, a szentek szükségeire adakozók legyenek; b) ezen kivül még egy vasárnapon vagy ünnepen, a mikor legcélszerűbbnek itélendik, elörebocsátott kihirdetés után, egy gyámintézeti szentbeszédet tartsanak, melyben a híveket egyházunk anyagi szükségeire figyelmeztessék s azok enyhítésére hathatósan buzdítsák : c) továbbá a keresztelési, esketési, s hasonló alkalmakat szinte használják fel arra, hogy a híveket az adakozásra serkentsék; d) ezenkívül is igyekezzenek főkép a tehetösbeket s ezek közt az olyanokat, kiket Isten az anyagiakkal kiváltképen megáldott, egyházunk részére megnyerni s annak gyámolitására buzdítani; e) a hol a körülmények megengedik, rendeltessék el a házankinti segélygyüjtés, s ez alkalommal ne sajnálják a lelkész és tanitó urak vagy más egyes buzgó tagok a fáradságot, híveiket házaiknál megkeresni s tőlük a szeretet adományait, akár készpénzben, akár termesztményekben, s bármely csekély mennyiségben elfogadni. A hol pedig célszerűbbnek találtatik a hívek buzgóságára hagyni, hogy azok maguk vigyék el s tegyék le a kijelelt férfiak kezéhez adományaikat, intézkedjék az egyház e szerint. f) Minden templomban tétessék ki egy külön persely, mely az „evang. egyetemes gyámintézet'''' felírását viselje, hogy abba az isteni tisztelet alkalmával adakozhassanak, kiket e végre a Szentlélek ösztönözni fog. g) Rendeltessenek minden egyházban buzgó férfiak, kik a híveket a segélygyüjtésre serkentsék s a befolyt segélypénzeket összegyűjtsék. 11. Az esperességek, söt egyes népesebb gyülekekezetek is beküldik az általuk gyűjtött segélypénzeket az illető egyházkerületi bizottmányhoz; de szabadságukban áll azon két harmadrészéről maguknak is intézkedni, kijelölvén az egyházakat s tanintézeteket, melyeket segélyezni kívánnak; egy harmadrészt azonban a központi bizottmány szabad rendelkezése alá bocsátanak. — Azon esetben, ha valamely gyülekezet, vagy esperesség maga személyesen kívánná a segélyezendő egyháznak átadni a számára gyűjtött segélyt, erről jelentést tesz az egyházkerületi bizottmánynál, tudatván vele az átadott öszveg mennyiségét. 12. Az egyházkerületi bizottmányok a náluk befolyt segélypénzeket lelkismeretesen csak a kitűzött célokra forditandják s évenkint jelentést tesznek a központi bizottmánynál, kinek mennyit osztottak légyen ki ? — a szabad