Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-10-28 / 43. szám

értésbe teendi és javaslataikat elém terjesztendi. Ezen bi­zottmány magyar királyi udvari kancelláriám utján fölter­jesztéseit be fogja mutatni, fentartván magamnak azon kérdéseknek, melyek a közelebbi országgyűlésre kívántató ideiglenes választó törvényre nézve megoldandók, köze­lebbi kijelölését, különösen pedig a sz. kir. városok az előtti országgyűlési állásuknak elismert elégtelenségét figyelembe véve, ismételt királyi előterjesztések és 1843-ik és 1844-ki országgyűlési határozat értelmében teend a közelebbi országgyűlésre vonatkozva javaslatokot. Bécs, oct. 1860. Ferencz József 8. k. Kedves báró Vay! Midőn mai nap közzétett elhatározásaim értelmében Magyarországom alkotmányos intézményeit és az ezen or­szágot számos törvények, hitlevelek, és biztosítékok alapján illető közigazgatást és igazságszolgáltatást ismét helyreállí­tani rendelném, és egyszersmind az 1741-ki 11. törv. cikk értelmében a magyar ügyeknek minisztériumomban magya­rok általi kezeléséről és képviseletéről gondoskodnám, megbízom Önt, miszerint az országbírói és tárnoki állo­másoknak betöltése iránt kijelöléseit nekem haladéktalanul terjeszsze fel. Mindaddig, mig Magyarország számára helytartó fog kineveztetni, a tárnok a helytartó tanács elnökletét vise­lendi, és a politikai közigazgatás vezetését átveendi. Az ország beligazgatását illetőleg a k. helytartó ta­nács az 1723-ik 97. 98, 101 és 102 törv.-cikk értelmében az 1843 /4 -ki 5. törv.-cikk által az orzság lakosai minden osztályaira kiterjesztett hivatalképesség figyelembe vételével ismét helyreállittatik, és annak szervezésére nézve az 1791. 17-ik törv.-cikk értelmében, az illető javaslatok nékem lehető sietséggel felterjesztendök. Bécs, oct. 20. 1860. Ferencz József s. k. Kedves báró Vay ! Minekutánna szándékom Magyaroszágom összes tör­vénykezési ügyét ismét ezen ország határai közé visszahe­lyezni, — ennélfogva országbirám nékem több alkalmas egyéniségeket fog kijelelni a királyi Curia tagjaiul, kik elnöklete alatt más alkalmas egyéniségek közbejöttével min­denek előtt a magyar igazságszolgáltatásnak szervezése felett tanácskozandván, ebbeli javallataikat magyar kir. kancelláriám utján haladéktalanul Elém terjesztendik, mire nézve önként értetődik, miszerint a birtok biztossá­gának és a magányjogi viszonyok állandóságának érdeké­ben a polgári és büntetőjognak minden határozmányai, és intézkedései mindaddig teljes hátályban maradnak, mig azok iránt a netaláni változások törvényhozás utján meg fognak állapíttatni. Bécs, oct. 20. 1860, Ferencz József s. k. Kedves báró Vay ! Miután az ősi megyei rendszernek helyre állítása szükséges következése azon mai nap közzétett elhatározá­saimnak, melyek szerint Magyarországom alkotmányos intézvényei ismét életbe léptetendök — és már f. é. april 19-kén kibocsájtott kéziratom által is létesíttetni igértettett, ennélfogva a vármegyék elöbbeni határi visszaállíttatnak. Ön nékem haladéktalanul a Főispányok kinevezése iránti előterjesztéseit megteendi. A vármegyék végleges szervezése és rendezése a legközelebbi országgyűléssel leendő tárgyalásra fentar­tatik. Addig a Főispányok a közigazgatási tárgyak intézé­sére a megye lakosaiból bizottmányi és megyei tisztikart alakitandnak. Ezen megyei bizottmány összeállításának módja, és a tagok számai iránt, mely tekintetben a megyei lakosság különbféle osztályai és elemei kellőleg figyelemben tar­tandók — nem különben a közigazgatási tárgyak kezelé­sének és a tisztikar alakításának módja iránt ön a várme­gyék különböző viszonyainak szemmel tartása mellett, egy utasítási javaslatot fog előterjeszteni, mely a végleges törvény alkotásáig az eljárás zsinórmértékéül fog szol­gálni. Bécs, oct. 20. 1860. Ferencz József s. k. Kedves báró Vay ! A mai nap kelt elhatározásaim folytán a magyarnyel­vet minden közigazgatási hatóságoknál és törvényszékek­nél Magyarországomban mint hivatalos és ügykezelési nyelvet, mind a belső szolgálatban, mind a kölcsönös érint­kezésben ismét helyre állítván, — rendelem egyszersmind, hogy a városi és falusi községek, egyházi és tanodai ügyek­ben a hivatalos nyelv használatát szabadon választhassák ; hogy továbbá mindenkinek szabadságban álljon a megyei, városi és községi gyülekezetekben az országban divatozó bármely nyelvet használhatni, és bármelyiken beadványo­kat és folyamodásokat a hatóságokhoz intézhetni, a me­lyekre a végzés ugyanazon nyelven kiadandó, hogy végre a törvénykezési és politikai közigazgatási tisztviselők min­dennemű rendeleteket és meghagyásokat, melyek közvet­lenül a községekhez utasitvák, azon nyelven szerkezze­nek, a mely azon község ügyeinek hivatalos nyelve leend. A pesti egyetemnéli közoktatására nézve elvileg kije­lentvén, hogy az 1848-ik év előtti tényleges állapot kiin­dulási pontul szolgáljon, miután a magasb tudományos oktatásnak átalános érdekei mélyebben beható megfontolás és méltánylást igényelnek a magyarországi bibornok prí­másnak és az illető tanári testületnek meghallgatása után, a magyar királyi helytartó tanács ezen tárgynak végleges elintézésére nézve Nékem indokolt javaslatot tenni, azalatt is pedig intézkedni fog, hogy a pesti egyetemnéli előadá­sok az általam megállapított elvnek lehető alkalmazásával minél előbb megnyitassanak. A közép-tanodáknáli közok­tatási nyelvre nézve királyi helytartó tanácsom az illető egyháznagyokat és politikai hatóságokat, valamint szinte ezen oktatási-intézetek tanitói testületét azon kérdés fölött fogja meghallgatni, váljon és minemű módosítások mutat-

Next

/
Thumbnails
Contents