Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-10-28 / 43. szám

Uralkodói tisztemet teljesitem, midőn e szerint*országaim és népeim visszaemlékezéseit, jogérzetét és jogigényeit, a birodalom tényleges szükségeivel kiegyenlítve, összekapcsolom és az általam adományozott, vagy ismét felélesztett szerkezetek jótékony kifejtését és megszilárdítását, teljes bizodalommal népeim megérett belátásának és hazafiúi Inizgóságának adom át, áldásos felvirágzásukat a Mindenható kegyelmétől és oltalmától reménylem, kinek kezében nyugszik a fejedelmek és népek sorsa, és a ki atyáskodó gondoskodásom mély és lelkiismeretes komolyságától áldását megtagadni nem fogja. Bécs, october 20. 1860. Ferencz József. CSÁSZÁRI DIPLOMA A MONARCHIA BEL ÁLLAMJOGI VISZONYAINAK RENDEZÉSÉRE. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF Isten kegyelméből Ausztria császára, Magyar- és Csehország királya, Lombard és Velence, Halics, Lodoméria és Illyria királya, Ausztria Főhercege, stb. stb. stb. ezennel tudtul adjuk mindeneknek, a kiket illet: Miután a Mi dicső emlékezetű elődeink, bölcs gondolkodással törekedtek vala a Mi Felséges Házunkban az örökösödésnek egy bizoyos rendjét megalapítani, ennek folytán a boldog emlékezetű VI. Károly császár 0 cs. k. Felsége által 1713. april 19-ik napján s véglegesen változhatlanul megszabott örökösödési rend, azon állami és fejedelmi ház alaptörvényben találta végszabályozását, mely a Mi különböző országainkban ezek törvényes országrendjei által elfogadtatva fönnáll, és mint Pragmatica Sanctio ismeretes. Az i<>-y meghatározott örökösödési rend meg nem ingatható jog alapján, az osztrák birodalom, alkotó részeinek az egyes fönnemlitett országok és tartományok jogai- és szabadságaival összhangzásba hozott oszthatlansága s elválaszthatlanságára állítva, azóta az állam- s népjogi szerződések folytán öregbedve és megszilárdulva, az ellene törő veszélyeket és megtámadtatásokat, támogatva és emeltetve népeinek hűsége és vitézsége által, győzelmesen leküzdötte. Uralkodói Házunk ugy mint alattvalóink érdekében, fejedelmi köteleségünknek tartjuk,az osztrák birodalom hatalmi állását föntartani és biztonságának a világos és minden kétértelműséget kizárólag megállapított jogállapotokban és egy akaratú közremunkálásban fekvő biztosítékokat magadni. Ezen biztosítékokat csupán oly állami szerkezetek és jogállapotok szerezhetik meg teljes mértékben, melyek a mi különböző országaink és tartományaink történelmi jogtudatának, létező különféleségeinek, és oszthatlan s elválaszthatlanul szilárd kapcsolatuk kívánalmainak egyaránt megfelelők. Megfontolva, hogy birodalmunkban a közös szerves államintézmények és az egyakaratu közrehatás elemei alattvalóinknak törvény előtti egyenlősége, a mindnyájoknak biztosított szabad vallásgyakorlat, születés és osztálykülönbségtöl független hivatalképesség mindenkit egyenlőn illető közös katonáskodási és adózási kötelezettség, az uri szolgálatok és robotok megszűnése és a közbenső vámvonal eltörlése által öregbedtek s megszilárdultak, tekintve továbbá azt, hogy az állami hatalomeszközöknek az európai szárazföld minden országaiban helytfoglaló öszpontositása folytán a legmagasb államföladatok összefoglalt kezelése birodalmunkban is ennek biztonsága s egyes alkotó részeinek jóléte céljából, elutasithatlan szükséggé fejlődött — azon céllal, hogy az országaink és tartományaink közt korábbi időkben fennállott különbségeket kiegyenlítsük, ás alattvalóinknak célirányosan szabályzott részvételét a törvényhozásban s igazgatásban megalapítsuk, a Pragmatica Sanctio alapján és teljhatatalmunk erejével, állandó és vissza nem vonható állami alaptörvényül, tulajdon Magunk, valamint az uralkodásban törvényes utódaink zsinórmértékéül, a következőket határoztuk és rendeltük : I. Azon jog, törvényeket hozni, változtatni, és megszüntetni, Általunk és utódaink által ezentúl csupán a törvényesen egybegyűlt országgyűlések és illetőleg a birodalmi tanács közrehatásával fog gyakoroltatni, mely utóbbihoz az országgyűlések Általunk meghatározott számú tagokat küldendnek. II. Mindazon tárgyai a törvényhozásnak, melyek az országaink és tartományaink mindnyájával közös jogok, kötelességek- és érdekekre vonatkoznak, nevezetesen a törvényalkotás, az érc-, pénz-, és hitelügy, vám és kereskedelmi ügyek; továbbá a jegybankügy elvei felett, a törvényhozás, a posta, távírda és vasutügy alapelveit illetőleg nemkülönben a katonáskodási kötelezettségnek módját, mivoltát és rendjét illető törvényes intézkedések ezentúl a birodalmi tanácsban és ennek közbejöttével fognak tárgyaltatni, és ennek közrehatásával alkotmányosan elvégeztetni, — valamint ujabb adók és illetékek tételeinek fölebbemelése, nevezetesen a só árának nagyobbitása, valamint ujabb államkölcsönök fölvétele, 1860. julius 17-ik napján kelt elhatározásunk értelmében, nemkülönben a meglevő adósságok átváltoztatása, és az állami ingatlan vagyon eladása, átváltoztatása vagy terhelése csupán a birodalmi tanács beleegyezésével rendeltethetik el; végre pedig az állami kiadások költségvetésének vizsgálata és a következő évre való megállapítása , valamint az állami számvízsgálati kimutatás, és évi pénzügyi kezelés végeredményének vizsgálata a birodalmi tanács közremunkálása mellett történendő. III. A törvényhozás minden egyéb tárgyai, melyek az elöbbeni pontokban nem foglalvák, az illető országgyűléseken és azok által, és pedig a magyar koronához tartozandó országokban és tartományokban az előbbi alkotmányok értelmében; többi országaink- és tartományainkban pedig a tartományi rendtartások szerint és értelmében alkotmányszerüleg intézendök el.: