Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-10-21 / 42. szám

füvekkel, a cs. kir. pátens szerint rendeződött s Kuzmányi Károly tanárban külön superintendenst is választott, egyhá­zunk roppant többsége pedig, vagyis 527 egyház 770,731 lélekkel, autonomiánk alaptörvénye, a tettleg ugyan fölfüg­gesztett, de elvileg a septemberi pátensben megerősített 1790-ki 26-ik törvénycikkhez tántorithatlanul ragaszkodott. Felséged atyáskodó kegyelme elvégre véget vetett az ezen Isten és Fejedelein iránti kötelességeink éles össze­ütközéséből eredett bajainknak és szenvedéseinknek folyó évi május 15-kén keit legfelsőbb kézirata által, s kitörő örömmel fogadá autonom maradt egyházunk Felséged igaz­ságszeretetének ezen fényes tanújelét; mert a pátensszerü egyházi községek ezen cs. kir. pátensre, mi pedig a régi autonom jogállapotra utasitatván, ezen fejedelmi szó által az 1790-ki alaptörvényünknek 1850-ik évben történt fölfüg­gesztését legkegyelmesebben megszüntetve, s ősi presby­teriális egyházalkotmányunk élvezetét annál is inkább biz­tosítva láttuk számunkra, mivel Felséged tökéletes viszonos­ság szellemében mind azt, hogy mi ősi jogaink gyakorla­tában ne háborgattassunk, mind azt, hogy a pátensszerü egy­házak uj szerkezetük használatában ne akadályoztassanak, megparancsolni méltóztatott. Azonban mély fájdalommal kell bevallanunk, hogy cs. k. Felséged szent fejdelmi szava cs. k. kormányhatóságai és hi­vatalnokai részéről mindeddig teljes értékbennemcsakbe nem váltatott,hanem a gyakorlati kivitelben tettleg megmásittatott, — hogy Felséged atyai szive, és a magyarhoni autonom protestáns egyház közötti áldástalan ellenmüködése fölis­merhető, mely a fejedelmi szándokot meghiúsítani, uj vi­szályok magvát hinteni, a pátensszerü egyházak lelkészei­vel szövetkezve, sőt azokat hatalma pajzsával födözve, egy­házkerületeink integritását s egyházi hatóságaink és hiva­talnokaink törvényes hatáskörét uj és uj támadásoknak és há­borgattatásoknak kitenni s igy bennünket, kik a pátensszerü községeket legkevesbhé sem nyugtalanítjuk s elvök szerinti életműködésükben nem gátoljuk, szünet nélkül bántani és ingerleni szomorú hivatásának ismeri. Ugyanis, mig a dunáninneni és bányakerületi két su­perintendentiákból még ina is kiszakasztott 28 egyháznak vezetői ezen egyházaknak lehetlenné teszik, az autonom evangelikus anyaszentegyházhozi hüségök kijelentését s ab­beli törekvésükben Felséged minden fokú hatóságai hathatós gyámolitásának örvendenek: addig dunáninneni autonom superintendentiánknak, melynek 66 egyháza a legtisztább meggyőződésből ragaszkodik régi törvényes létéhez és szerkezetéhez, folyó évi julius 12-ikén Pozsonyban Felsé­ged engedőiméből összeült kerületi gyűlése törvényes ha­tározatai helytartóságilag érvényteleneknek nyilváníttatnak. Mig Kuzmányi Károly tanár az úgynevezett pozsonyi pátensszerü superintendentiának főpásztora hivatalában tüstént erősíttetett meg a kormány részéről, mindamellett, hogy az öt megválasztó gyűlés szabályszerű tagjai túlnyo­mó többségének jelen nem léte miatt még a mult évi sep­tember 2-kai ministeri rendelet 67 és 72-dik §§-ai, tehát saját házi törvénye szerint, sem volt jogosítva e választásra: addig Felségednek ugyazazon hatóságai a mi autonom négy régi egyházkerületeink által törvényesen megválasztott uj vagy hivataluknak folytatására felhivatott régi főpásztora­inkat, ámbár a választó gyűlések jegyzökönyvei az 1790-dik alaptörvény és százados gyakorlat értelmében legfel­sőbb tudomás végett régen fölterjesztettek, egyházunk ügyeiben készakarva mellőzik, mindamellett, hogy az 1790-ki 26-dik törvénycikk szerint egyházi ügyekben felsőbb rendeleteket csak ezen szabadon választott egyházi főnö­keink utján fogadhatunk el. Mig amott Kuzmányi Károly tanár cs. kir. hatóságok nagyon tevékeny befolyása mellett autonom egyházközsé­geinket nyomtatott körleveleivel zavarja és nyugtalanítja, mig Felségednek rendőrhatóságai nyugton eltűrik, hogy a mult évi september 1-jéri kelt cs. kir. pátens a földnép nyelvén ezen földnépnek oly vezélyes modorban ajánltassék mint az ide •/. eredetiben mellékelt folyó évben Beszterce­bányán Macholda Fülöp betűivel szláv nyelven megjelent és hazánk felföldén sok ezer példányban a nép közé szórt anonym röpiratban a legféktelenebb lázító hangon történt: addig ugyanezen rendőrhatóságok intézkedései folytán tör­vényesen választott főpásztorainknak saját autonom esperes­ségeihez és egyházihoz intézett pásztori levelei sajtó alatt lefoglaltatnak s igy egyházi életünknek egyik igen lénye­ges működése s a hivek vallásos építése nagy keservünkre erőszakosan gátoltatik. Mig mi híven a keresztyéni türelem elvéhez s Felsé­gednek f. évi május 15-ki kéziratában kifejezett fejedelmi intéséhez az autonom anyaszentegyháztól még maiglan is elszakadt testvéreket sem egyenkint sem egyetemben leg­kisebb részben sem bántottuk, sőt e részben bár meg va­gyunk győződve, hogy ők az anyaegyház kebelére való visszatérésben csak egyes lelkészek és az evangelikus egy­házon álló tényezők által akadályoztatnak — arra szorít­koztunk, hogy nékiek testvéri kezet nyujtsunk a közeledés­re : addig az ő előljárójok és vele együtt Felségednek val­lásügyi minisztériuma is dunáninneni superintendentiánk tökéletes nullifikátiója mellett annak 130,000 lélekkel bíró 66 egyházától megtagadják a szabad vallásgyakorlatból folyó azon jogot, miszerint mint ilyenek községileg, espere­sileg és kerületileg jogérvényesen összegyűlhessenek, ta­nácskozhassanak, választhassanak és végezhessenek. Igy — hogy csak pár esetet említsünk — a Nyitra­megyei rniavai járás cs. k. szolgabirája f. évi september l-jén kelt rendeletében a dunáninneni törvényes super­intendentiánknak nem csak lételét tagadja, hanem annyira megy, hogy 1832-dik évben törvényesen megválasztott tisztében becsülettel megőszült s ugy kerületének szere­tetét és bizalmát mint egyetemes egyházunk köztiszteletét mai napig is biró és legújabban hivatalának folytatására fölhivatott dunáninneni superintendensünket Sztromszky Sámuel és autonom közjogunk szerint rendesen megválasz­tott nyitramegyei esperesünket hivatalaiktól letetteknek nyilvánítja, helyettük a Felséged folyó évi május 15-ki leg­felsőbb kézleirata előtti nem autonom hivatalnokokat és ezeknek intézkedéseit jelenti ki egyedül törvényesek­nek, — a legfelsőbb májusi kézleiratnak azon világos ren-

Next

/
Thumbnails
Contents