Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-10-21 / 42. szám

zett jövedelem oly csekély, miszerint az által szükségeink nagyon kis része födöztethetnék. E szerint a bányakerületi 308,000 lélektó'lnem jöne be több 15,590 ftnál, mi ugyanazon arányt véve föl az összes magyarországi protestánsokra nézve, körülbelül 150;

000 ftot ad, ennél inkább kevesebf bet, mint többet. Es ez nem elég, nem, azért, mert nekünk nemcsak roszul díjazott lelkészeket és tanítókat kell gyámolitanunk, de szükséges a szegény egyházakat templomaik, paplakaik és iskoláik építésében segítenünk, főiskolákat fonta r tanunk, ki kell terjeszkednünk a gyakorlati keresztyénségre: szegények és árvák házait építeni , elaggott lelkészeket és tanítókat ellátni, özvegy-árva-intézeteket támogatni, szegény tanulók növeléséről gondoskodni stb. ugy, hogy tulajdonkép nálunk ne legyen nyomorult és szegény. Mind ez a fönebbi összegből ki nem telik, s arra legalább is kétannyi kívántatik. E szerint vagy ineg kellene a tervbe helyezett számokat kétszerezni, vagy pedig csak félrendszabályt vennénk gyakorlatba, mi soha célhoz nem vezet. Az adóalapul vett összegek megkettőztetése pedig a kisebb birtokosokat tetemesen sújtaná, mert akkor 2

/4

telekre már 2 ft. 56 kr., egészre 5 ft. 12 kr. esnék, csak négy tagot véve is egy családra. Hátha még a család 7 — 8 tagból áll! Es még egy nehézséget utoljára hagytam, talán a legnagyobbat. — Őszintén nyilatkozom, mert egyházam üdve, nem egyik, másik hitrokonom kedvezése, vagy ellenszenve lebeg előttem. Egyházunknak s illetőleg egyházi hivatalnokainknak még a tettleges birtokot sem könnyű kikutatni; mert azt csak nem kívánhatjuk töltik, és nem is volna a legegyháziasabb eljárás, hogy telekkönyvi kivonatokat, végrendeleteket, örökösödési-, hagyatéki stb. pöröket vizsgáljanak, s a §§-ok tömkelegébe tévegjenek. A volt úrbéri ingatlan vagyon eddig is meglehetősen tudva volt, nemcsak, de a helybeli egyházi szükségekre meg is volt adóztatva. Nem igy a volt nemesi ingatlanságok, melyeknek tulajdonosai közül ma is igénylik némelyek maguknak azon kiváltságot, hogy legalább az egyházi téren szűzvállasok legyenek. Itt tehát tettleges vagyon kítuclása is sok nehézséggel jár. Ezek a főbb okok, melyek szerintem Ivánka ur tervét elfogadhatatlanná teszik. Es miután az övét, mint hiszem, lerontottam, nekem ujat kellene fölállítanom. Meg is kisértem ezt, s bátorkodom azt hitfeleimnek a legjobb szándékkal ajánlani. Annyi bizonyos, hogy ez legkönnyebb a világon. Az országos adó alapja is a birtok és jövedelem, mi is ezt akarjuk azzá tenni; amott megadjuk a császárnak a mi a császáré, itt Istennek a mi Istené; ott földi országunkra, itt a mennyeire adózunk. Fogadjuk el tehát az országos adó kulcsát, ugy, hogy minden adó forint után az egyházi közpénztárba ne adjunk többet 1 krnál. Lássuk, megfelel-e ezen terv a kívánatnak? A terv gyakorlati kivitele nagyon könnyű, mert mindenkinek adókövenyvecskéje azonnal útba igazit bennünket. Itt tehát nincs semmi nehézség. A kulcs lehető „igazságos;'4

mert ha talán lehet is benne hiányokat felfödözni, annyi bizonyos, hogy annál a hatalmunkban álló eszközökkel, tökéletesebb adókulcsot nem vagyunk képesek készíteni; a netalán létező hiányokat pedig a m. kormány is tigyekezni fog eloszlatni, s az egészet tökéletesíteni. Az ez uton bejövendő összeg „födözné" is meglehetősen a szükségeket. Plener pénzügymínisteriumi vezető ur ő excja ugyanis a birodalmi tanács sept. 18-diki gyűlésében kiszámította, hogy a birodalomban egy fejre egy krajcár hián 10 ft. adó esik. Ha ez áll, az egész birodalomra, bizonyosan áll általában Magyarországra nézve is, mely nem szegényebb a birodalom többi koronaországainál, s azt sem mondhatni, hogy kevesebb adóval volna terhelve. E szerint, ismét legközelebb a bányakerületből kiindulva, ennek — mint I. I. ur mondja — 308,000, vagy — mint az előttem fekvő íjévtár mutatja — 318,609 lelke országos adóba fizet 3,080,000 s illetőleg 3,186,690 forintot ugyanannyi krajcár hián. Ha minden adó forint után egy krajcárt az egyházi közpénztárba fizetünk, ez uton a bányakerület részéről 30—31,000 forint jö be, mi körülbelül kétannyi, mint a menynyit I. ur terve szerint remélhetünk. Végre e terv nyomán nem is kell attól tartanunk, hogy valamely birtok, vagy jövedelem elkerüli figyelmünket, mert arról a ra. kormány saját érdekében gondoskodik, hogy semmi birtok és jövedelem megadóztatás nélkül ne maradjon. Ha pedig e tervet is kiterjesztjük a magyar-