Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-10-14 / 41. szám

erejűnek és azonnal minden tanintézetekbe behozandónak mondja ki. Végre b. Prónay A. elnök ur azon örvendetes hírrel oszlatta fel ez úttal a gyűlést, miszerint annak folyama alatt egész csendességben 400 osztrák forint gyűjtetett egy, az algymnasiumi osztályok számára nyilvános pályázat utján írandó magyar nyelvtanra. Azonban miután az egyetemes gyűlés minden teendőit el nem végezte, a gyűlést esti hat órakor az ágostai evangyelikusok iskolai épületében folytatni fogja. Protestáns ügy. Turóc-Sz. Mártonból értesítik a Pester Lloydot, hogy e hó végén a 14 coordinált községből álló pozsonyi superintendentia Kuzmány tanár urnák supeperintendensi beigtatása után superintendentialis convent cime alatt tanácskozmányt tartván, a többi közt elhatároztatott: 1) miután a „szláv" ifjak képzéséről a magyarországi evang. tanintézetekben egyáltalában nincs gondoskodva, vagy Modorban, vagy Szent Márton, N. Szombat, Selmec, vagy Beszterceibányán egy gymnasinm, képezde és lelkész seminarium állíttassák; 2) miután csupán a coordinált pozsonyi superintendentia tekinthető jogosan létezőnek, a magyarországi evang. egyház többi kerüleletei pedig gr. Zay mint állítólagos felügyelő ur elnöklete alatt Pesten jogtalanul föconventet szándékoznak tartani, a magas hatóságok indokolt megkeresvény által kéressenek föl, hogy a Kuzmány ur által törvénytelennek nyilvánított föconventrei összejövetel tiltassék meg stb. —O-— Felvilágosítás Édes Vincének a „Prot. Egyh. és Isk. Lap'-' 38. számában a palkonyai gyűlést rajzoló némely soraira. Legcélszerűbb volna — mint már gyakran jegyeztetett meg — ha az egyes e.-megyék tárgyalásai, határozatai, az illető jegyzői, vagy más avatott toll által bocsáttatnának közönség elé: igy szerencsésebben választatnának meg a tárgyak, melyek világra valók, és a tárgyak, melyek noli me tangere természetűek. — Ilyen utóbbi természetű tárgyat tesz közzé É. V. az elejtett folyamodványu segédlelkész ügyében. — Bizony azt kár volt világ elé hozni, jobb lett volna annak árnyékban maradni; a gyönge növény napfényen igen könnyen meghervad! — De miután már közönség" elé adatott, és pedig ugy, mikép abban a valót meglátni nem egy könnyen lehet: engedtessék meg nekem, kinek ez ügy sajátom, hogy a homályos közléshez, némi felvilágosítással szolgáljak, hogy a nyájas olvasó tisztán lásson, és ugy Ítéljen. Alsó-Borsod tavaszi gyűlése előtt 1856-ban öten tettünk bekebelezési vizsgát; kápláni szolgálatra, én els& alkalmaztathatám. — De atyám megkérte az e.-megyei széket, hogy ne alkalmazzon, kül egyetemekre szándékozik küldeni, mi közhelyesléssel fogadtatott. — Alkalmazás nélkül mentem hát el a gyűlés helyéről, harmadmagammal. — Egyik egy, másik más foglalkozásra. — Én mentem oda, honnét jöttem, a sárospataki főiskolába, hogy az egyházkerületi küldöttség által reám ruházott hivatalt, — melylyel a dicsőült Somosi János elhunytával megürült tanszékben az ó szövetségi szent könyvek értelmezése bízatott rám, melyből még 8 hét volt hátra, bevégezzem.—Hogy Némethonban a leckéket biztosabb sikerrel hallgathassam, Patakról a német nyelvbei magam begyakorlása végett Szepességre utaztam, s itt 10 hó alatt előkészülvén, külföldre indultam, és ott két évet töltöttem. — 1859. év nyár utóján hazámba érkezvén, az e.-megyei széken, hol már bekebeleztetve valék, alkalmazást kértem, bizonyítványaimat előmutatva, de a melyek fel sem olvastattak a helyett emelkedtek szónoklatok, teljes objectivismusi szellemben, melyek folytán illető helyemről alá soroltattam. Más segédtársamra is kimondatott már ugyanazon a gyűlésen, egy negyed órával elébb, az alásorolási Ítélet; én hát tűrtem bajomat, mert — ha nem gaudium — legalább solatium est miseris socios habuisse malorum. — Egy év leforgása után, magánál esperes urunknál esett értésemre, miszerint alásorolt segédtársam illető helyén van, s Ítélete jegyzőkönyvbe sem vitetett; ugyan ö tőle esett értésemre az is, hogy más segédtársam, ki nevelőségben két évet szolgált magánháznál, rendes helyén alkalmaztatott, nagy helyesen. Ezeknek megértése indított arra, hogy folyamodványt írjak az e.megyei székhez, melyben kértem, hogy miután a tractus tudtával távoztam alkalmazás nélkül; és miután nincs törvény, mely távozásomat ellenezte volna : ennélfogva bánjék ugy velem a megyei szék, mint bánt eddig minden bekebelezettekkel. Ezen folyamodványt adtam a palkonyai gyűlésre, ennek történetét irja meg É. V., de nem hiven. — Ugyanis irja : „Világosságra derült, hogy folyamodó a bekebelezés után egy ével Patakon töltött," azaz : töltöttem két hónapot. April utolsó hetében történt bekebelezési vizsgám, julius első hetén Patakot elhagytam. Hogy Patakon voltam, és pedig a mondott minőségben, azt nem bánom és nem szégyenlem, de a rám rótt időmennyiséget mégis elutasítom, mert ez az, a mi büntettetik bennem. Azonban én nem is foghatom meg, miért tartatik vétkesebb dolognak, Patakon theologusokat tanítani, mint magánháznál urfiakat nevelni ? Irja továbbá : hogy „Szepességen is egy évet töltött," azaz: tiz hónapot; és igy Patakon és a Szepességen, összesen egy évet. — Irja még, hogy azon segédlelkész, kinek példájára hivatkoztam folyamodványomban, esperesi engedély mellett ajánlkozott nevelőül." — Azon időben mostani esperesünk még nem is fungált: egyébiránt a mi tilos, arra engedély nem adható: ami nem tilos, arra nem szükség. E mellett én is a megyei szék tudtával engedtem helyet alkalmazásra egy jeles ifjúnak. „De ám magas házhoz rendeltetett nevelőül." Ez aztán bazirozás! Az ilyen motiva-