Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-02-03 / 5. szám

Tischendorf, „én azt minden kétségkívül a negyedik század első felébe teszem." Azon előszámlált erősségek után, melyek felhozatnak annak bebizonyítására, hogy a Sinai-féle bibliakézirat csakugyan a negyedik század első felében keletkezett, így folytatja Tischendorf: „nem kell megfeledkezni arról, hogy oly sok ok egyesül a régibb korra nézve, a nélkül, hogy azoknak valamely későbbkorú származást illető egyetlenegy alap ellene szólna. A szövegítészeti jelentőségre vonatkozólag következőleg fejezi ki magát: hogy egy a világ előtt ismeretes kézirat, még a Vaticánban található sem tarthat igényt hasonló fontosságra az apostoloktól írott szent szövegnek megállapítása tekintetéből, és hogy ezen vélemény minden legrégibb figyelembe vehető egyházi atyák auctoritása által szilárdul meg van alapítva. Utoljára igénybe veszi a legnagyobb bizalmat a Sinai-féle kézirat kiadásának célirányos elkészítése érdekéből, miután ő már tíz-ezer bibliai documentumokat magokban foglaló folians kötetet adott ki a keresztyén világ legnagyobb részvéte mellett, s azon bizalmat fejezi ki, hogy az eredeti kézirat nemcsak évszázadok múlva fog fényleni, mint valamely keresztyén nemzeti kincs a keleti székvárosban, hanem annak első kiadásai, míg csak a keresztyén tudományosság fenáll, mint a császári bőkezűség becses monumentoma, a leghálásabb köszönettel fogadtatnak. A „Schwarz-alapítvány" ügyében. A „Prot. egyh. s isk. lap" legközelebb múlt 1859-dik évi 3-ik számában, a 86. s 87-ik lapon közölve volt egy fölhívás hitrokoninkhoz, az esperesi evang. község által az itteni evang. főtanoda részére létesített Schwarz-alapüvány ügyében. Az alapítvány közhasznú, iskolai célja az érintett fölhívásban tüzetesen volt előadva, t. i. egy buzgó és hitteljes, nagyérdemű lelkész és főesperes szellemét örökítni közöttünk az által, hogy felkaroljuk az egyház veteményes kertjeinek — az iskoláknak •— ügyét, s jelesül az eperjesi collegiumnak, melynek néhai Schwarz esperes oly érdemdús pártfogója volt, korszerű istápolására egy Convict nyitását vegyük eszközlésbe, mely szegény sorsú ifjaknak célszerű ellátás által tanulmányaik folytatását lehetségesítse. — A ki tudja, mily költséges mainapság a közviszonyoknál fogva a magasb iskoláinkbani tanulás, s mennyi jeles tehetség vész el e miatt az egyháznak, parlagon hevervén a szükséges mívelődési eszközök hiányában, —- az kétségbe nem vonandja az ilyetén alapítvány cél- és korszerűségét. Ugy vélem immár, hogy illő is, kötelesség is, miszeriut, a szóban forgó Schwarz-alapítvány állásáról, közérdekű céljánál fogva, időről-időre számot adjunk a t. közönségnek, miután a fenérintett ebbeli felhívás nem maradt eddigelé is eredmény nélkül. Szerencsém van Segédszerkesztők: l>r. Székács J. és Török P. azt a t. szerkesztőség engedelmével az évfordulat alkalmából ezennel a következő kimutatásban megtenni: 1858-ban, még a nyomtatott aláírási ívek kibocsátása s szétküldése előtt bejött összesen 239 ft. 85 kr. — A lefolyt 1859 dik évben bejött kegyes adományokban 367 ft. 63 kr., s emlékbeszédekért néhai nagyt. Schwarz M. esperes felett 4 ft. 50 kr. S így az alapítvány állása az 1860-ik év elején 611 ft. 98 kr. a. é. Kétsékiviil e számokból is látui való, hogy a fentisztelt apostoli férfiú emléke távol körökben is a hitsorsosok rokonszenvével találkozik; sőt akadtak az ügynek kegyes pártolói róm. katholikus testvéreink között is, kik részint tanintézetünk méltánylásából, részint a boldogult Schwarz iránti személyes tiszteletből önként hozzájárultak adományaikkal, örvendetes bizonyságául keresztyén nemes indulatuknak, s a köznevelés és oktatás előmozdítása iránti érdekeltségöknek. Vegyék a tisztelt adakozók hálás elismerésünk s köszönetünk nyilvánítását, s azon buzgó óhajtásunkat, hogy áldja meg őket egyenként és összesen a jóságos Isten! Eperjes, jan. 2. 1860. Sztehlo János, evang lelkész. Brassó városában (Erdélyben) az ág. hitv. Magyarmegyében a lelkészi hivatal megürült. Az illető lelkész szabad szállás és mintegy 840 új f'tból álló jövedelem mellett közvetlenül alá van rendelve a brassai ág. hitvallású főpapnak, s egyszersmind köteles elvállalni a német főtanoda különböző osztályaiban a magyar nyelv tanítását hetenkénti 8 órákban. —• A magyar- és német nyelvben tökéletesen jártas, és e hivatal elvállalására kész egyének figyelmeztetnek, miszerint a folyamodványnyal együtt az elvégzett theologia tanulmányokról szóló egyetemi bizonyítványaik, valamint az eddigi alkalmaztatásokra vonatkozó okmányok folyó év február 12-keig az alólírt ág. hitv. Presbyteriumnak kektildendök. Brassó, dec. 30. 1859. Az ág.hitv. Presbyterium. (1-2) _ A besztercebányai ág. ev. egyháznál leánytanítónak, — ki egyszersmind a tőt gyülekezetnek kántora és orgonása, hivatala megürült. Ez állomáshoz egy körül belül 500 a. é. forintnyi évi jövedelem van köttetve. Pályázókban megkivántatik a magyar, német és tót nyelvnek tudása. -A pályázati határidő tart f. é. február végéig, meddig a kellő bizonyítványokkal ellátott folyamodványok, „az egyházi elöljáróságnak" címezve bérmentesen beküldendők. Kelt Besztercebányán, 1860-ik évi január 13-kán. (2—3) Az egyházi presbyterium. Felelős szerkesztő s kiadó: Dr Ballagj Mor. Pest, 18G0. Nyomatott Wodiancr F.-nél, Erzsébettér (Ujtér) 9>. sz.