Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-09-30 / 39. szám

tőlünk függő intézeteknek felhasználására számítván. E javaslat ellen csupán azon egyetlen, némi sulylyal birni látszó ellenvetés tehető, nem gyenge-e még a hat gymnasialis évet végzett, s rendesen életének 17-dik évében levő növendék arra, hogy neki philisophiai szellem- s irányban adassanak elő a tudományok, s arra, hogy vele, mint a philosophiai iskola növendékével bánjunk. Ámde ez ellenvetést illetőleg teljesen megnyugtathat bennünket saját multunk tapasztalása, s azon Anglia példája, melynek fiai rendesen 5—6 évi gymnasialis tanulmány után mennek egyetembe. Adjuk hozzá, hogy nem mindegyik tantárgyban egyenlő erős a philosophiai elem, s hogy azért köztük célszerű sorozás tehető, s jegyezzük meg, miként maguk az eddigelé tartatni szokott, s jövőre is tartandó időszaki vizsgák is eléggé tanúsítják, miként nincsen szó arról, hogy az állítandó philosophiai tanszak növendékeit egyáltalában akadémiai bánásmódban részesítsük. Első pillanatra ugy látszik, mintha az általunk kitűzött cél középtanodáinknak kilenc osztályuakká tételével is elérhető lenne, mihelyt azoknak hat alsó osztálya képezne egy cyclust, a felső hárma mást. Azonban nyilván van, hogy középtanoda, melynek felső osztályaiban az egyes tudományok bölcsészi szellemben adatnának, s melyben maga a rendszeres bölcsészet is taníttatnék, tul menne magán. Ép azért e felső osztályok tőle elvágandók. Ezt kivánja azon körülmény is, mely szerint az Önállóvá teendő philosophiai tanfolyamban igen jól elférnek a leendő tanárok képzése végett állítandó tanszékek is, ellenben a középtanoda felsőbb osztályaiban nem. Pedig e tanszékeknek mellesleg egyebek is jó hasznát vehetnék, nemzeti tudományosságunknak nagy hasznával. Ennnyit az elkülönítés érdemében. — Vessünkmostegy tekintetet azon körülményre, hogy ez elkülönítés a hatodik év végével történvén, jövőre megszűnnék már a négy alsó osztály is egy kis egészet képezni, mint képez jelenleg. Már fölebb kifejtettük, hogy a négy éves cyclusnak viszonylag önállóvá tétele helytelen, mivel a reáliákból elég ismeretanyagot nem nyújtván, valami továbbira kellő előkészítőül szolgálni nem képes. Adjuk most hozzá, hogy a benne megkezdett nyelvtanítás még azokat nem vezeti valami érdemes eredményekre, kik az egész tanpályát végig futni nem tudván, vagy nem akarván, a negyedik iskolából, mint az első cyclust bezáróból kilépnek. Ilyek például azok, a kik iparos-, kereskedelmi-, vagy gazdászati pályára menendők, de ilyenek lehetnek leendő népiskolai tanítóink is. Ezek a praeparandiákba bevégzett tizenhat évvel vétetvén fel, ha a 8 osztályú gymnasiumok alsó felét végezve, kilépnek, rendszerint jkénytelenek két egész évet várakozással tölteni, nem keveset felejtvén addig a tanultakból, ha pedig tovább tanulnak, lígy olyan tanfolyamot kezdenek meg, melyet tizenhat éves korukra csak félig végezhetnek. Mily másként lenne mindez, ha tudós iskoláink alsó cyclusa két évvel megbővittetnék! jNem hallgathatunk itt el egy furcsa, de gyakran hallható ellenvetést. Ez abban áll, hogy a négy alsó osztályból »;ry viszonylag önálló kört kell képeznünk, mert a negyedik év végeztével sokan ki szoktak lépni. Itt az okozat nyilván okká van téve. Hisz e tanév végeztével ép azért szoknak többen kilépni, mivel az alsó kör itt záródik. Mihelyt az ellenkező eset következik be, azonnal megszűnnek többen lépni ki ez osztályból, mint bármely másikból. Már pedig minden osztálylyal csak még sem lehet egy viszonylagosan egész kört zárni, csupán azért, mivel belőle néhányan kiléphetnek. Nem kevésbbé tarthatlan azon okoskodás is, melyet némelyek a jelenbeni négy alsó, s a hajdani, hasonlóan négy grammaticai osztályok közti analógiából merítenek. Utóbbiak nem képeztek egy viszonylagos egészet, s ép azért szó sem volt arról, hogy bennök a reáliák tanítása egyszer teljesen bevégeztetett volna. De ép azért nem is lehet mondani, hogy a kilépők száma nagyobb lett volna a negyedik osztály végén, mint bárhol másutt. A mondottak értelmében az ide mellékelt ,,táblázat" szerint vélnök elrendezendönek azon tanfolyamot, melyet a szakpályára lépés előtt mindenkinek, különbség nélkül megfutni kellene. Meg vagyunk győződve, hogy ilykép sem a tudomány, sem az egyház, sem a nemzetiség ügye rövidséget szenvedni nem fogna. Az első nem, mert az ismeretanyagnak űgy gyűjtéséről,mint tudománynyá feldolgozásáról gondoskodva lenne, a második nem, mert, hogy egyebet ne említsünk, növendékeink a szent könyvvel kellőn megismerkednének, nem az utóbbi, miután szép nyelvünk és irodalmunk alapos megismertetéséről épűgy gondoskodva lenne, mint arról, hogy növendékeink hazánk történetével kellőn megismerkedjenek. E célból az elemiiskola, a középtanoda s bölcsészi tanfolyam egyiránt hazánk históriájának előadásával záródnék, mit hát mindegyik körben akkor hallgatna a növendék, mikor azt legtöbb érettséggel, s így a süker legnagyobb valószínűségével fogná tehetni. Az óraszámokat illetőleg megjegyezzük, hogy azok csak tájékozás végett tétettek föl, a végleges megállapítást minden iskolának magánál lehetvén csak tenni, kellő tekintettel űgy a vidék elemiiskoláinak állására, mint az illető tanároknak egyéniségére. Ugyanaz áll a sokat vitatott szak-és osztályrendszert illetőleg is, melyek mindegyike mellett és ellen hozhatók fel okok. Tekintve a tanerőket, űgy véljük, hogyha a vallástanítás kisebb iskolákban a gyülekezet lelkészi hivatala, nagyobbakban tán a theologiai kar által, vagy bármely más uton elláttatnék — a rendes tanulmányok előadására a hat gymnasialis osztályban legalább 7, a felsőbb háromban pedig legalább 6 tanár kívántatnék. Ezekben aránylag azért több, mert a mélyebbre hatni tartozó előadásokrai előkészülés a tanárnak több idejét s erőfeszítését igényeli. Ideiglenes , vagy állandó legyen-e az igazgató, ismét oly kérdés, mi igen sok vitatást engedne, mi űgy véljük, hogy azon időnként újra választás lenne legelőnyösebb, mely az újbóli megválasztatást ki nem zárná. E választást mindig a tanárikar tehetné, de az illető felsőbbség jóváhagyása mellett. Többen. Pest, 1860. Nyomatott Engel ég Mandettonál, (Egyetem utca) 2. sz. Mai lapunkhoz két melléklet van csatolva: az egyik az „Academia könyve Ormódi Bertalantól. A másik vEgy protestáns gymnasium terve.1

1