Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-09-25 / 38. szám

Hézser Endre urnák, páratlan kitartó buzgósága, és az egyház fögondnokának turgonyi Sovány Péter urnák fáradhatlan áldozatkészsége. Kár volna mellőzni a palkonyai egyháznak szivevendég szeretetét s Ízletes magyar asztalát. Jól eset látni, hogy a magyar, ki nemzeti diszet öltönyét újra felvevé, elhagyva a francia Ízléssel készített eledelek keverékeit, itt is visszatért az ínynek kedves és a természetet dúsan kielégítő magyar asztalhoz. Közli Édes Vince. A fehér-komáromi ágosl. hitv. egyházmegye közgyűlése Szákon, aug. 9. 1860 A közel mult eseményei által leszoríttatva levén egyházmegyénk a nyilvános működés azon teréről, hol jelentékenyebb bajait orvosolni, rendezést váró ügyeit véglegesen elintézni alkalma lehetett volna ; mélyen érezve, hogy az egyházmegyék szilárd alaprendszere, s a teljes szervezet, mely minden körülmények közt legbiztosabb alap, e tudattól vezéreltetve bár jun. hó 19-kén Bokodon tartott egyházmegyei gyűlés lehetőségig intézkedett az időközben fölmerült bajok orvoslását eszközölni, mégis maradtak fön elintézésre váró ügyek, melyek halasztást nem szenvedhetvén, ismét uj gyűlés tartását vették igénybe. A gyűlés Szákon aug. 9-kén tartatott nagytiszt. Szabados Pál esperes és Csapó Pál felügyelő urak ikerelnökletük alatt. Azon közmondás, ,,a példa hat," tán sehol sem igazolta oly fényesen magát, mint e gyűlésünkön. Világi tekintélyesebb urainkat ritkán volt szerencsénk gyűléseinken láthatni , kettős lelkiörömünkre volt látni most a szép számmal megjelent világi urakban, a buzgó ügyszeretetet, a tetterőt, s a szilárd akaratot. Valóban pár hó óta, mintha sziveink forróbban dobognának az egyház üdveért; mintha mindenkit egy önkénytelen lelkesiilet a szent ügy apostolává avatna, egy közlelkesülés szelleme hatja át kebeleinket. A gyűlést újonnan választolt közkedvességü felügyelőnk Csapó Pál ur székfoglaló beszéddel nyitotta meg, férfias határozottsággal, buzgó áthatott kebellel ajánlá fel vallása-, egyházmegyéje érdekében mind azt, mit egy protestáns kebel vallása üdviért adhat. Következett a mult gyűlésen consistorialis tanácsnokoknak megválasztott egyházi s világi tagok ünnepélyes felesketése, mely esküformulában szükségesnek találtatott beigtatni azon záradék, melyet a dunántuli ág. egyházkerület legközelebbi Kőszegen tartott gyűlésében felállít, de csak a lelkészekre terjeszt ki: hogy minden egyházmegyei hivatalnok találjon s birjon alappal, mire nem várt körül*"') Tévedésből elkésett. De fölkérjük a jeles tollú levelezőt, szerencséltessen bennünket minél gyakrabban tudósításaival. Szerk. mények közt támaszkodhassék, az eskübe befoglaltatott a linci és bécsi törvényes jogalapnak szilárd megtartása minden körülmények között, minden megtámadás ellenében. A gyűlés teljesen képviselt, s az egyházmegye egészben szervezett levén beléletünk fontosabb részleteibe tértünk át. S miután egyes gyülekezetek kebelében azon szomorú tapasztalást kényteleníttettünk látni, hogy a visszaélések megszüntetésére nem elég biztosíték az eddig fenálló intézkedés, látva, hogy legtöbb visszaélés és hiba onnan származott, mert a tévedő, vagy vétkező nem volt kénytelen nyilvánosság elé bocsátni eljárásait: ezért felügyelőnk egy mély adatossággal készített programmot nyújtott át a gyűlésnek, melyben minden hivatalnok ellenőrködve levén a fölötte álló által, a fokozatosan felvitt felelősség által eszközöltetik a botrányoktóli félelem, s a megtörténtek orvoslása, büntetése. Igy jövőre egyházmegyénkben minden gyülekezeti gondnokok tartoznak évi számadásaikat a gyűlés elé benyújtani. Az iskolák állásáról a helybeli lelkész ellenjegyzése mellett, minden tanitó évi kimutatást adni köteles. Minden lelkész a gyülekezet szellemi s anyagi viszonyairól, fontosabb hivatalos eljárásairól jelentést teend a gyűlés előtt. Az egyházmegyei elnökség számolni fog, a megyei közgyűlésnek, az egyházmegye állásáról pedig a kerületi közgyűlésen tesz minden évben jelentést, s eljárásairól számot. Jelen gyűlésünk főtárgya a hiványok átvizsgálása levén; miután eddig a hiványok másolatai az esperességi levéltárból hiányzottak, mely oka lőn több tévedéseknek ; ezért minden lelkész és tanitó hiványa átvizsgáltatott, s hitelesített másolata a levéltárba letétetett. Felolvastatott a száki gyülekezet magyarajku híveinek azon folyamodása, hogy miután a kevés számra leolvadt tótajku hívek is magyar nyelvet teljesen értik s beszélik : a tót istenitisztelet tartása, mi eddig minden vasárnapon volt, kisebb körre szoríttassák. A folyamodás, mint nemzeti haladási törekvés, s mint egyházilag is kívánatos, örömmel pártoltatott, a tót istenitisztelet minden második vasárnap határoztatott. Adja Isten, hogy száki testvéreink, tótajku híveink átlássák s értsék, hogy Magyarországban magyar nyelven is lehet imádni buzgón a magyarok Istenét. Határoztatott: miután az anyagyülekezetektöl távoí eső filiák sok helyütt teljes elhagyatottságban voltak s vannak; jövőre minden lelkész a körébe tartozó íiliákat meglátogatja, s a mennyire lehet, eszközölje, hogy az így elszórt hívek lelki szükségei kielégítessenek, s a gyermekek iskoláztassanak. Kérdés emeltetett: mit tegyen a lelkész a megátalkodott bűnössel, ki a dorgáló lelkiatyai intést sem nem követi, sem arra meg nem jelen, s büntetetlen folytatja bűnös életét, melyet sokszor a polgári hatóság nem néz annak? mit tegyen a lelkész, kinek erkölcsi hatásán kivül nincs tere, alkalma ? Több oly ügyek, melyek polgárilag elnézetnek, de egyházilag a büntetésre méltó bűnök sorában tartoznak, azon határozatra birta az egyházmegyét, hogy körében felállítsa és érvényre emelje az öskoru egyházfegyelmet, a 38