Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)
1860-02-03 / 5. szám
egyszer álmos szemeinket, s állatnánk tudós embereket a scholákba, mert találnánk, ha az irigység meg nem enne bennünköt. — így osztán nem mü hordanók a gyönyüréséges gréei tallérokat idegen országba ki, hanem más hozná be minekünk, s a mü népünk gazdagodnék belőle. — Gondold meg magyar nemzetnek javát kivánó ember, ilyen pénzzel szűkös országból semmi-e három esztendő alatt, legalább tizenötezer tallérral kimenni, a melyekben aztán soha a mü népünk talán csak egyszer sem lát? Ennyi kel pedig az ott lakó magyar deákokra legalább el. Három esztendő alatt! Oh úr isten szánj meg már bennünköt is." (Encyclopaedia 267. lap.) Y. füzetben : Eqicpa&a-tö]: „Péter apostol római püspöksége." A körmön font dolgozatban sok erő , s az álnév alatt eszmékben főtt koponyájú férfi rejtőzik. A kérdés egyébiránt vélekedésünk szerint is elavult, — s a tudomány terén is keveset nyom a latban. Ha nem csalódunk, egy ismerős társunkat van szerencsénk üdvözölni. Ezt követi „Martyr P." életrajzának folytatása. Látszik ezekből, mennyi változatosság, érdek, egyszersmind tudományos érték van az értekezésekben. •— Ugyanezt mondhatjuk pedig a tárca közleményekről is. Vannak köztük igen becses „okmányok, adatok" egyházunk múltjából, alkotmányos életéből Révész Imre, Hegedűs Zászló, Makiári Pap Lajos-tói közölve ; — könyvismertetések Pálkövi A., Baló Bénjámin-tói; „Népiskolaválasztmányi" működésekről szóló tudósítások; a „zene" érdekében tett felszólalások, „igazgatói" tudósítások; sőt a4-ik szállítmányban értekezés-szerű cikkek is mint Erdélyi-töl: „A magyar mint bölcsészeti nyelv ügyében," s Lévai József-tői: „Külön hitűek az orosz egyház kebelében" — s végül; „protest. világ krónika." — Ajánljuk azért, ismételve ajánljuk e becses füzeteket, az egyház és nevelés, a tudomány és irodalom barátinak figyelmébe és pártfogásába. E harmadik évfolyam ára 2 ft. 50 kr. A negyedik évfolyam (január — decemb. 1860.) postán 6 ft., a nélkül 5 ft. P. — — BELFÖLD. Deézs (Erdély). Városunk vég-magyar város Erdély éjszaki részén, a Szamos fal partján. A körülbelöl fekvő falvak régebben ugyan mind magyarok voltak ; de részint a Rákóczi forradalom alatt a labancoktól kiirtattak, részint a hűbéri rendszer következtében a földes urak által, az oláhok, mint engedelmesebb és szolgálatra idomithatóbb faj által felvegyíttetve, az oláh nemzetbe által olvadtak, s ma már a környék nagyobb részében több helyekeu csak puszta templomromok állanak fen, vagy egyházak lelkészszel ugyan, de nyáj nélkül. Deézs tehát, mint a magyarság végőrszeme, egyedül képviseli nemzetünket mintegy 5,000-nyi lélek számban. Van nagyszerű szép református temploma, a forradalom előtt egy algymnasiuma, de a mely már csakis három osztályú elemi tanodára olvadt, egy kisded-óvodája és egy leány-iskolája a kántor vezetése alatt. Mindezek ősi alapítványon nyugszanak, a nép sem papjának, sem a tanítóknak semmit sem fizet. Nemzeti és vallásos kötelességünkben állott tehát, hogy iskolánkat szilárdabb alapra fektessük , s ez által fajunkat az elenyészéstől, helyben és vidéken biztosítsuk. Minek következtében elhatároztuk, hogy a piac nyugoti részén , templomunk alatt egy jövedelmező épületet emeljünk, melyből elemi iskolánkat egy alreáliskolává egészítsük ki. Es ezen épület költségének hordozására szólítsuk fel helybeli hitsorsosainkat, s a város más vallású lakosait is, úgy a vidéket, s később a két testvérhazát. Az épület mérnöki számítás szerint mintegy 30,000 pforintba kerül, és közép számítással 2,000 pftnyi jövedelmet hajtana, mely összeg, majd 3 év múlva a casino-épület is az iskola birtokába jutván, elégséges lenne a jelenben létező iskolai pénz-alappal együtt egy virágzó alreáliskola előállítására. A gyűjtést múlt évben városunkban meg is kezdtük, és 10,000 pftnyi összeg 10 évi részleges fizetésekben be is gyűlt, most a vidék birtokos uraihoz fordulunk, hasonló ajánlatokért, s a két haza lelkes honfiait és leányait is felszólítandjuk a nemzetiség megvédése érdekében az adakozásra, Ez Ugy bővebb megértésére közlöm a bizottmány következő jelentését a január 15 én tartott egyházi közgyűlésben : Tekintetes egyházi tanács és közgyűlés! Szinte egy éve, hogy az egyházi közgyűlés elhatározá, miszerint a felsőbb rendeletek következtében lerontatni kellett mészárszékek és fabódék helyére — az 1855-dik év február 2-kán és 1858-ik év január 10-kén egyházitanácsi végzések folytán készült—s a mlgs egyházi főtanács által is megvizsgált s helyben hagyott mérnöki terv szerint közadakozás útján egy jövedelmező épület emeltessék, mely alapja legyen elemi iskolánk al-realiskolává való kiegészítésének. Az egyházi közgyűlést ezen határozatában, a tagjai kötelesség érzetébe és a haza minden hü fiai, ezen ügyben nemcsak helyi de az egész haza s nemzet érdekét felfogni képes lelkesedésébe helyezett bizalom — vezérelte; miért is midőn a kitűzött cél elérésére az alólirt bizottmányt utasításokkal ellátva felbatalmazá belátása szerint, mindent megtenni, — egyszersmind kötelességévé tette azt is, hogy időszakonként a tek. egyházitanács — és közgyűlésnek az ügy állásáról kimerítő jelentéseket tegyen, a nemzetet pedig hírlapok utján értesítse. Ezen határozat értelmében a bizottmány igyekezett hivatását betölteni s valamint a tiszt, egyházitanácsban többször történt jegyzőkönyvei felolvastatása — úgy a „kolozsvári közlöny az 1859-ik évi 13, 20, 23, 65 és 113 számjaiban megjelent felszólalások és értesítések által a történteket köztudomásra hozni. — Most azonban az év elején érkezettnek látja az időt, midőn az egyházi közgyűlés irányában is kötelességét teljesítnie kell, miért is midőn ezennel jegyzökönyveit, a felajáulások könyvét és a múlt év végével berekesztett számadások könyvét felolvasás és megvizsgálás vé-