Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-02-03 / 5. szám

egyszer álmos szemeinket, s állatnánk tudós embereket a scholákba, mert találnánk, ha az irigység meg nem enne bennünköt. — így osztán nem mü hordanók a gyönyüréséges gréei tallérokat idegen országba ki, ha­nem más hozná be minekünk, s a mü népünk gazdagod­nék belőle. — Gondold meg magyar nemzetnek javát kivánó ember, ilyen pénzzel szűkös országból semmi-e három esztendő alatt, legalább tizenötezer tallérral ki­menni, a melyekben aztán soha a mü népünk talán csak egyszer sem lát? Ennyi kel pedig az ott lakó magyar deákokra legalább el. Három esztendő alatt! Oh úr is­ten szánj meg már bennünköt is." (Encyclopaedia 267. lap.) Y. füzetben : Eqicpa&a-tö]: „Péter apostol római püspöksége." A körmön font dolgozatban sok erő , s az álnév alatt esz­mékben főtt koponyájú férfi rejtőzik. A kérdés egyéb­iránt vélekedésünk szerint is elavult, — s a tudomány terén is keveset nyom a latban. Ha nem csalódunk, egy ismerős társunkat van sze­rencsénk üdvözölni. Ezt követi „Martyr P." életrajzának folytatása. Látszik ezekből, mennyi változatosság, érdek, egyszer­smind tudományos érték van az értekezésekben. •— Ugyanezt mondhatjuk pedig a tárca közleményekről is. Vannak köztük igen becses „okmányok, adatok" egy­házunk múltjából, alkotmányos életéből Révész Imre, Hegedűs Zászló, Makiári Pap Lajos-tói közölve ; — könyv­ismertetések Pálkövi A., Baló Bénjámin-tói; „Népiskola­választmányi" működésekről szóló tudósítások; a „zene" érdekében tett felszólalások, „igazgatói" tudósítások; sőt a4-ik szállítmányban értekezés-szerű cikkek is mint Erdélyi-töl: „A magyar mint bölcsészeti nyelv ügyében," s Lévai József-tői: „Külön hitűek az orosz egyház kebe­lében" — s végül; „protest. világ krónika." — Ajánljuk azért, ismételve ajánljuk e becses füze­teket, az egyház és nevelés, a tudomány és irodalom barátinak figyelmébe és pártfogásába. E harmadik év­folyam ára 2 ft. 50 kr. A negyedik évfolyam (január — decemb. 1860.) postán 6 ft., a nélkül 5 ft. P. — — BELFÖLD. Deézs (Erdély). Városunk vég-magyar város Erdély éjszaki részén, a Szamos fal partján. A körül­belöl fekvő falvak régebben ugyan mind magyarok voltak ; de részint a Rákóczi forradalom alatt a laban­coktól kiirtattak, részint a hűbéri rendszer következté­ben a földes urak által, az oláhok, mint engedelmesebb és szolgálatra idomithatóbb faj által felvegyíttetve, az oláh nemzetbe által olvadtak, s ma már a környék nagyobb részében több helyekeu csak puszta templom­romok állanak fen, vagy egyházak lelkészszel ugyan, de nyáj nélkül. Deézs tehát, mint a magyarság vég­őrszeme, egyedül képviseli nemzetünket mintegy 5,000-nyi lélek számban. Van nagyszerű szép református temploma, a forradalom előtt egy algymnasiuma, de a mely már csakis három osztályú elemi tanodára olvadt, egy kisded-óvodája és egy leány-iskolája a kántor ve­zetése alatt. Mindezek ősi alapítványon nyugszanak, a nép sem papjának, sem a tanítóknak semmit sem fizet. Nemzeti és vallásos kötelességünkben állott tehát, hogy iskolánkat szilárdabb alapra fektessük , s ez által fajunkat az elenyészéstől, helyben és vidéken biztosít­suk. Minek következtében elhatároztuk, hogy a piac nyugoti részén , templomunk alatt egy jövedelmező épületet emeljünk, melyből elemi iskolánkat egy alreális­kolává egészítsük ki. Es ezen épület költségének hordo­zására szólítsuk fel helybeli hitsorsosainkat, s a város más vallású lakosait is, úgy a vidéket, s később a két testvérhazát. Az épület mérnöki számítás szerint mint­egy 30,000 pforintba kerül, és közép számítással 2,000 pftnyi jövedelmet hajtana, mely összeg, majd 3 év múlva a casino-épület is az iskola birtokába jutván, elégséges lenne a jelenben létező iskolai pénz-alappal együtt egy virágzó alreáliskola előállítására. A gyűjtést múlt évben városunkban meg is kezdtük, és 10,000 pftnyi összeg 10 évi részleges fizetésekben be is gyűlt, most a vidék birtokos uraihoz fordulunk, hasonló aján­latokért, s a két haza lelkes honfiait és leányait is fel­szólítandjuk a nemzetiség megvédése érdekében az adako­zásra, Ez Ugy bővebb megértésére közlöm a bizottmány következő jelentését a január 15 én tartott egyházi közgyűlésben : Tekintetes egyházi tanács és közgyűlés! Szinte egy éve, hogy az egyházi közgyűlés elhatározá, misze­rint a felsőbb rendeletek következtében lerontatni kel­lett mészárszékek és fabódék helyére — az 1855-dik év február 2-kán és 1858-ik év január 10-kén egyházitaná­csi végzések folytán készült—s a mlgs egyházi főtanács által is megvizsgált s helyben hagyott mérnöki terv szerint közadakozás útján egy jövedelmező épület emel­tessék, mely alapja legyen elemi iskolánk al-realiskolává való kiegészítésének. Az egyházi közgyűlést ezen határozatában, a tag­jai kötelesség érzetébe és a haza minden hü fiai, ezen ügyben nemcsak helyi de az egész haza s nemzet érde­két felfogni képes lelkesedésébe helyezett bizalom — vezérelte; miért is midőn a kitűzött cél elérésére az alól­irt bizottmányt utasításokkal ellátva felbatalmazá be­látása szerint, mindent megtenni, — egyszersmind kö­telességévé tette azt is, hogy időszakonként a tek. egyházitanács — és közgyűlésnek az ügy állásáról ki­merítő jelentéseket tegyen, a nemzetet pedig hírlapok utján értesítse. Ezen határozat értelmében a bizottmány igyeke­zett hivatását betölteni s valamint a tiszt, egyházita­nácsban többször történt jegyzőkönyvei felolvastatása — úgy a „kolozsvári közlöny az 1859-ik évi 13, 20, 23, 65 és 113 számjaiban megjelent felszólalások és értesí­tések által a történteket köztudomásra hozni. — Most azonban az év elején érkezettnek látja az időt, midőn az egyházi közgyűlés irányában is kötelességét telje­sítnie kell, miért is midőn ezennel jegyzökönyveit, a felajáulások könyvét és a múlt év végével berekesztett számadások könyvét felolvasás és megvizsgálás vé-

Next

/
Thumbnails
Contents