Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-08-26 / 34. szám

formák ismerése; a mondat részeinek külsőleg megkülönböztetni tudása. 2-or. A földrajzban: az égtájak ismerése, Schweiz földrajzából a lényegesek s némi ismeretség a Schweizon kívüli földrajzzal. 3-or. A számvetésben: jártasság a számvetés négy fajában, a közönséges törtszámokkali legegyszerűbb munkálatok értése; a gyakorlati életből vett könnyebb fajta feloldatok megfejtése; az alaktan ismerése. Ki az elsőnél fölebbi osztályba akar felvétetni: annak jártasnak kell lenni mindazon tantárgyakban, melyek a megelőző osztályokban taníttatnak. A felgyinnasiumi első, vagyis V-ik osztályba felvétetni óhajtóban e következő ismeretek kívántatnak meg: 1-ör. A német nyelvben: az összetett mondat szófüzésének ismerése, fogalmazás, melynek elkészítésére 2—3 óra adatik. 2-or. A latin nyelvben: az alaktan és szófüzés tökéletes ismerése; valamely könnyebb írónak, mint Corn. Nepos, Caesar rögtön fordítni tudása; a hexameter ismerése ; fordítás Írásban németből latinra nyelvtani hiba nélkül. 3-or. A görög nyelvben : az alaktan tökéletes ismerése, mind az atticai, mind a jóniai tájbeszéd szerint; fordítás valamely kötinyü történelmi iróból; helyesírás. 4-er. A francia nyelvben: az alaktannak s a legfontosabb szófüzési szabályoknak tökéletes ismerése; valamely könnyű francia írónak rögtön fordítni tudása, némi készség a németből franciára fordításban; némi gyakorlottság a franciául beszélésben. 5-ör. A mathesisböl: a) A betüszámvetésböl. A betüszámvetés négy első mütétele; a hatványok és gyökök tana, az elsőfokú egyenletek egy és több ismeretlennel; egyszerűbb másodfokú egyenletek egy ismeretlennel, b) A geometriából: a síkmértan legfontosabb tételei. Az V-nél fölebbi osztályba bevétetni akarónak a megelőző osztályok minden tantárgyaiban jártasnak kell lenni. Minden oly növendék, kinek szülei nem Zürichben laknak, s ezért valamely idegen háznál kénytelen szállást és élelmezést venni, ily hely választása vagy választatásánál köteles az igazgató jóváhagyását megnyerni, még pedig a szállás és élelmezés iránti egyesség végleges megállapítlatása előtt. Továbbá a nem Zürichben lakó szülök kötelesek gyermekeikre nézve, a mennyiben ezt az igazgató kivánandja — valamely Zürichben lakó lisztes erkölcsű mivelt férfiút maguk helyett helyettesül kijelölni, kihez az iskola a növendék ügyeiben fordulhasson. Az így kijelölt egyén írásban tartozik kijelenteni, hogy a növendékrőli gondoskodást elvállalja. Az 1857—8-ik iskolai évben szegényebb tanulók gyámolítására 1520 franknyi állami ösztöndíj osztatott ki. Nevezetesen : a felgymnasiumban , kettőnek 240 frankjával 480 frank; egynek 200 frank; kettőnek 180 frankjával 360 frank; háromnak 120 frankjával 360 frank; az algymnasiumban pedig kettőnek 60 frankjával 120 frank. A helvt

hitv. debreceni gymnásiumi tanárkar néhány tagja. KÖNYVISMERTETÉS. Tanirodalmunkban mozgalom észrevehető minden szakban ; így különösen a reáliakban is: jelenleg egy uj tankönyvecske jelent meg, melynek címe: „Népszerű gyakorlati mértan." Szerzője Nagy Soma hit. mérnök és losonci gymn. tanár; kiadója a fáradhatlan és lelkes vállalkozó Osterlamm Károly kiadókönyvárus. A tanirodalmunkban hézagot pótló könyvecskét üdvözöljük előre is, s őszintén bevalljuk: hogy az igen nélkülözhetlen tankönyv. Ujabb tanrendszerünkbe be van véve Mocnik nézleti mértana, mit — ha elfogulatlanul Ítélünk — jónak találunk az algymnasialis osztályokban : de legyem szabad azt is bevallani, hogy Mocnik nézlettana, ügy a mint szerkesztve van, „szárazsága miatt" nem eléggé vonzó tanulmány az első és második algymn. osztálya növendékek, előtt! S ép ebben rejlik az ok : hogy némely — különben jeles — tanárok nem kellően méltányolják a nézlettant, s elmellözendönek vélik az I. és II—dik algymn. osztályokban. A nézlettan szerkezetében levő hiányt pótolandja, ezen ismertetés alatt álló tankönyvecske: mert szerző, hogy tiszta fogalmat szerezzen növendékei lelkében, a pontok-, vonalok- s lapokról, ki megy velők a mezőre, s ellátván, őket a szükséges szerekkel, megmutatja künt a természetben : „mi az a természeti, vagy anyagi pont, mikép származik a vonal, és a vonal által hogyan származik a lap?" s ha már a lapról, területről tiszta fogalommal bir a növendék; megmutatja neki, mikép kell a lapot kikarózni, hogy azt fel lehessen mérni, aztán hogyan kell kiszámítani a tér vagy lap tartalmát négyszög ölek- vagy lábakban; s végül hogyan lehessen arról kisebbített mértékben térképet is készíteni: szóval, a növendék így vezettetvén az elemiiskola negyedik osztályában, akkor a gymn. osztályokban Mocnik nézleti mértana könnyen érthetővé válik, és sok tekintetben épen nélkülözhetővé is ! E tankönyv irodalmunkban üdvözlött jelenség, anynyival is inkább, mivel eddig e tantárgy — gyakorlati mértan — nem adatott elő az algymn. osztályokban, melyre pedig igen nagy szükség van : miután tudjuk, hogy sok növendék végezvén az algymn. négy osztályát, kilép az életbe, s nagy hézagot talál ismerete körében, mely ezután e tankönyv segélyével elkerülhetendövé váland. Ez okból igen kívánatos volna : „hahogy a két Magyarország minden képezdéjébe, algymn. és elemiiskok negyedik osztályába vezér- és tankönyvül fölvétetnék az! Rajta hát lelkes tanár urak — minden vallásbeli különbség nélkül — vegyék fel a jövő iskolai évben tankönyvül a valóban célszerű, és jutányos könyvecskét! Ára 60 kr. o. é., el van látva 5 táblával, és a kiállítás csinos. —— —— £ PAPA \ ^wMkytíííi V