Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-08-26 / 34. szám

szült olvasókönyvön kivül olv'aslatik az Odysseia 9-ik könyve s az Írásbeli gyakorlatok folynak. Az V-ik osztályban a szófüzéstanból a fontósabbak ; továbbá Xenophon anabasisából, Homerus Odisseiajából, Herodotus történelméből néhány könyv olvasása. A Vl-ik osztályban Plató Socrates apologiája, Lysiás néhány beszéde s Homer Iliásából három vagy négy könyv. A VlI-ik osztályban Demosthenes Olynthosi beszédje s első Philippicája; Plató Protagorasa ; Sophokles Philoktetese. Ezek mellett az írásbeli gyakorlatok a felgymnasium osztályaiban is folynak. 5., „Hébernyelv." Taníttatik a felgymnasium mind a három osztályában az V-lk osztályban három, a Yl-ikban két, a VH-ikben ismét három órán hetenként. Az V-ik osztályban a nyelvtan elemei és olvasás; a Vl-ikban a nyelvtan ismétlése s prózai darabok magyarázata; aVII-ikben prózai és költői darabok magyárazata, később a bibliából a Birák könyve. Ezeken kívül a Vl-ik és VlI-ik osztályban élőszóval és írásbeli gyakorlatok. 6., „Francia nyelv." Megkezdetik az algymnásium Ill-ik osztályában hét, s l'olytattaíik a IV-ik osztályban hat, a többi osztályokban pedig három-három órán hetenként. A III—ik osztályban alaktan mondat-alkotással s az egyszerűbb szófüzési szabályokkal összekötve, később fordítás németből franciára, s megfordítva és beszédbeH gyakorlatok. A IV-ik osztályban rendszeres ismétlése a nyelv és szófűzéstanrtak; történelmi darabok olvasása beszédbeni gyakorlatokkal összekötve; apróbb fogalmazások készítésében! kísérletek. Az V-ik osztályban a nyelvtan ismétlése és bevégzése; fordítás franciából németre és megfordítva büszédbeli gyakorlatokkal és fogalmazások. A Vl-ik osztályban a 17-ik század irodalmához tartozó darabok olvasása s a francia irodalom története a 18 századig; fordítási gyakorlatok németből franciára Írásban és élőszóval, s fogalmazások. A VlI-ik osztályban fordítások, beszédbeli gyakorlatok, s fogalmazások mint a Vl-ik osztályban. Ezen kivül a 18-ik századi francia irodalom története. 7., „Történelem." Az algymnasium mindenik osztályában három-három órán, a felgymnasiumban az V-ík osztályban két, aVI-ikban négy, a VH-ikben öt órán hetenként. Ezen időből a Schweizi szövetség történeteire (hazai történelem) mint külön tantárgyra csak a VlI-ik osztályban fordíttatik hetenként két óra; a többi osztályokban egyetemes történelem taníttatik. Nevezetesen az I-ső osztályban Előázsia népeié és Görögországé a chaeroneai ütközetig; a H-ik osztályban a görögök történetei bevégezve, s a rómaiakéi a köztársaság megszűntéig; a III—ík osztályban a rómaiak és a középkor történetei Nagykárolyig; a IV-ik osztályban a középkor és a reformatio történetei; az V-ik osztályban görög és római történelem amaz röviden, emez bővebben ; a Vl-ik osztályban a középkor történetei röviden s az ujabb koré 1700-ig bővebben, a VlI-ik osztályban három órán egyetemes történelem folytatva a jelenkorig, s két órán a Schweizi szövetség történelme. 8., „MathesisA' Az első osztályban öt, a II—IV-ig bézarólag három-három, az V—VII ig négy-négy órán hetenként. Az í-sö osztályban három órán a számtan elemei, közönséges és tizedes törtek, szerek és egyenszerek, egyszerű és összetett hármasszabály; két órán pedig gyakorlati számvetés: a mindennapi életből vett feladatok élőszóval, és irásbani megfejtése. A II—ik osztályban láncszabály és vegyszabály, másod gyökvonás; a geometria megkezdetik (planimetria). A III—ik osztályban a belüszámvetés négy faja ; elsöfokű egy és több ismeretlenü egyenletek; a. geometria folytatása; a IV-ik osztályban gyökmennyikkeli mütételek , másodfokú egyenletek; a geometria bevégezve. — Az V-dik osztályban a számtanból a hat számtani müvelet a logarithmusokat is befoglalva; a két elsőbb fokú egyenletek, sorzatok, progressiók, lánctörtek -r a geometriából a háromszögrőli tan, a háromszügmértan (trigonometria) is befoglalva. — A Vl-dik osztályban egybevetéstan; kéttagi törvény; hatványjeli és szorszámi sorzatok; felsőbb számi egyenletek. A geometriából a négy-és sokszög, kör, laponi fejlesztő térlan. A VII. osztályban tömegmértan, térbeni fejlesztő tértan. A téli félévben a csillagászat elemei három órán s a tiszta mathesis ismétlése egy órán. 9., „Földrajz." Mint külön tantárgy csak az algym-r nasium I-ső osztályában négy órán hetenkint. Altalános bevezetés a földrajzba, a föld öt része területi viszonyaik, természetes részeik, főbb hegyeik és folyamvidékeik szerint. Európa részletes földrajza. 10. „Természettan." a) „Természetrajz." Csak a felgymnasiumban V-dik és Vl-ik osztályban, amabban három, emebben két órán hetenként. Az V-ik osztályban az első három évnegyedben növénytan, az utolsóban az emberi és állati test alkotása s legfontosabb élettüneményei. A Vl-ik osztályban az első fél évben az állatország átnézete, a másodikban ásvány- és földtan. b) „Physica." Csak a felgymnasium Vl-ik és VlI-ik osztályaiban, amabban három, embben két órán hetenként. A Vl-ik osztályban a szilárd cseppfolyó-és légnemű testek nyugvási és mozgási törvényei; nehézkedés- és összelartási erők; hang- és hőtan. A VlI-ik osztályban az előbbeniek folytatva; s a világosság, magnetismus és electricitás. 11. „Bölcselet." Csupán a felgymnasium VII-dik osztályában. Bölcseleti elötan tüzetes kifejtésével az alaki gondolkodástannak. 12. „Éneklés." Az algymnasium mindegyik osztályában két-két órán, a felgymnasium osztályaiban pedig közösen egy órán hetenként. Az algymnasium osztályaiban egy-egy óra az éneklés és zene elméletére, egy óra pedig mind a négy osztályban közös énekgyakorlatára fordíttatik. 13. „Testgyakorlat." Mindegyik osztálybaz két-két órán hetenként. 14. „Fegyvergyakorlat." Csupán nyáron. Az újoncok kétszer, a többiek egyszer hetenként. Ezek szerint a zürichi gymnasium egyes osztályaiban, ha fegyvergyakorlatokat, mint különben is szorosan a helyi viszonyokon alapuló s csak nyáron folyó foglalkozást kivesszük is, hetenként e következő tantárgyak s e következő számú órákon taníttatnak: