Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-08-19 / 33. szám

hiszem próba után mindenki belátandja, hogy : duplex lihelli dos est. Megyénkben a börtön felekezetünk részéről mondhatni, teljesen lelkészi gondviselés nélkül van. Drávánkon tul számosan laknak elszórva hitrokonaink, kik éhezik a lelki tápot. Körünk mindkét helyre küld időnként tagjai közül, hogy amoda a teljes szabadulás föltételeit, ezeknek lelki eledelt vigyenek. Ennyi mind az, mit jelenleg elmondani akartam azokból, miket eddig] megkezdtünk s miket Isten segélyével folytatni akarunk. Vizsgáljuk az élet szükségeit, s felfogásunk s tehetségünk szerint igyekszünk azon segíteni. Ez feladatunk. Nem igényeljük azt, hogy kezdeményezésünket hárki tökéletesnek tartsa, de hitünk mondja, hogyha tökéletlen is a mit teszünk, másoknak legalább tökéletesbbre szolgáland lépcsőül. Hogy testületi szervezetünket sem ismertetheti a 36. §. következőkből látható. Van elnökünk, de nem titkos szavazat utján, nem is egy évre választatott, hanem az és addig, a kit és a meddig a tagok többsége irányadójául s központosílójául ismer el. Van könyvtárnokunk, ismét nem választva, hanem a ki e szolgálatra önként ajánlkozott. Kezd. könyvtárunk lenni, miben azonban körünk — ismét nem a §§. szerint — csak azon magyar, s egyes tehetösbek, csak azon idegen nyelvű theologiai müveket hozatják meg, miknek tanulmányozására s ismertetésére valamelyik tag előre ajánlkozott. Pénztárunk alapja nem 5 ft. tagsági díj, hanem amaz elv: a kinek több adatott, több is kívántatik tőle. Közli egy körtag. ISKOLAÜGY. Sziget, 1860. aug. 6. Iskoláinkban az évi szigorlatok julius 20 án megkezdetvén, azon hó 26-án bevégeztettek, míg julius 22-én az elemi osztályokban és 28-án a a gymnásiumi öt osztályban nyilvános vizsgák tartattak, 29 én egy nagyszerű zárünnepély fejezvén be az egyévi pályafutást. Haladást, kor és célszerű haladást láttunk, tapasztaltunk a nevelés és oktatás minden rétegeiben • nevelő és növendék, tanár és tanonc közti szép egyetértés világos jeleivel találkoztunk mindenütt, és ezen lélekemelő képét az iskolai életnek a tanodában fenn és alant dú-an tenyéző hazafiság, — magyar nemzetiség nemesen föllángoló érzelmei övedzék körül. A zárünnepélyen szavalatok, karénekek, jelesb művek felolvasása válták fel egymást, fűszerezvén a gyermekek örömeit a könyvek és készpénzben kiosztott számos jutalmak is. — A legjobb költeményre kitűzött Balogh Péter-féle egy arany jutalmat Géresy Imre és Jószef testvérek közt kellett megosztani, — mert az „egy atya keserve egyetlen gyermek halála felett" tárgyról irtt két jeles lyrai mű egymással teljes párhuzamban áll. A Vámosy-íéle egy arany jutalmat Gönci Kálmán nyerte el „Árpád fejedelem életrajzával." Számos jutalommal árasztatott el iskolánk minden tekintetben legdrágább gyöngye, a nagy reményekre jogosító György Ödön. Szilágyi István ernyedetlen buzgalmu igazgató tanár szokott classicitással szerkesztett beszédében megismertette a szép számú közönséget az iskola állapotával; hogy a 47 növendék 63-ra szaporodott ; hogy a tápintézetbe fölvettek száma is növekedett, s az ezen intézet fölött hunyni nem tudó szemmel őrködő Nánássy Lajos találand abban is módot, hogy a kissé szűk helyiség tágítása által e jótékony intézet jövőre minél terjedelmesebb alapra fektettessék. Örömmel értettük meg beszédéből, hogy pártfogó jóltevőink nem fogytak, hanem szaporodtak, kik között a két nemes nő b. Radák Istvánné 1000 frtos, Palóci Horváth Mária 500 frtos adományaikkal, — gróf Rédey János 10,000 frtos alapítványával, — a Teleki grófok, gróf Mikó Imre, Bethlenek, Bánfyak szebbnél-szebb, nagyobbnál-nagyobb ajándékaikkal tündöklenek, — és itt a lelkes szónokkal kell felkiáltanunk „ismét meg ismét „Erdély" fiai, kik mellettünk állanak. Szent föld! Öh minő sziveknek kell a te hantaid alatt nyugodni, hogy azok hamvaiból ily ivadékok támadnak ? Földedben kicsiny magzatokban nagy! egyetlen nekünk a kerek földön. . . . Lehetsz te „testvére" másnak, szent a testvéri kapocs is, isten alkotá azt is: „de nekünk édes anyánk vagy..." Bizonnyal egyike legfőbb dicsekvéseiknek, ha rólad szólhatunk, s ha hirdetjük: „ime e tanodát Erdély fiai alapították, s ök buzgólkodnak, ők sietnek megtartani is." A zárünnepélyt ősi magyar szokás szerint lakoma követte, melyet egyesek a tanárikar tiszteletére rendeztek, Es emeltettek poharak az oktatás autonómiájáért, a tiszteletreméltó lelkes tanárikarért, stb. Miért mondjam, hogy a hazáért, nemzetiségért, testvéries egyetértésért is V — Van-e ember, ki az ezekrőli megfeledkezést rólunk föltehetné ? Az estét a h. h. es r. cath. gymnasiumbeli muzeumok javára P. Szathmári Károly tanár által rendezett szini előadás fejezd be, „A közös ház" és „A hűség próbája" adatván s levén a tiszta jövedelem 122 ft. 25 kr^ A tűz által károsult egyház és iskola javára mult évben műkedvelők által rendezett 4 szini előadás folytatásául, mely előadások 655 ft. 5 kr. tiszta hasznot adtak a két testületnek, — ez évben is két darab került színre 328 ft. 48% kr. tiszta jövedelemmel. Hiba volna elhallgatnunk, hogy ezen t. c. műkedvelők jelentékeny része nem protestáns. Fogadják ez uton is szíves köszönetünket! Ez alkalommal jelenthetjük, hogy a gymnásiumi 6-ik osztály a jövő évre megnyílik, miután az eddigi s 5173 ft. évi rendes kiadást az előleges fölszámítás nyomán bizton reménylett, 5500 ft. bevétel íédezendvén, a 326 ft. pénztári maradék, s a künn levő nagy mennyiségű kamatok a 6-ik osztály költségéit s azon összegeket, melyekkel a tanárok fizetése jobbíttatott, bizonyosan fedezni fogják, főleg, ha a pártfogók részvéte meg nem szünend, mit feltennünk nem is lehet. Az elemi tanítók évi díja 100 frttal, a gymnasiális tanároké 50 frt. szállás bérrel javíttatott, — a vallástanár fizetése 240 frtról 300 frtra, a segédtanáré 300 frról 350 frtra emeltetett, — s a most rendszeresített tanári állomásra 500 frttal pályázat nyittatott. — Íme rövid vázlata az egy éves múltnak. Es mi hisszük, reményijük, hogy ez ujon nyilt Olympia nem lesz többé elhagyatott, — hogy évről évre mindig fel fog bennünket keresni az érdekletesség nemes részvété, s mi mindannyiszor megszoríthatjuk a kezeket, melyek áldólag kiterjedve fejünk felett, Isten gondviselésének viselendik közöttünk magasztos munkálkodását." !! — Várady Gábor.