Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-08-12 / 32. szám

német és latin nyelvészet, Orosz István természetrajz előadója. A külföldi Gymnasiumok rövid ismertetése. (Folytatás). III. gymnásiumi rendszer Belgiumban. Azon tanintézetek, melyek a mi gymnasiumainknak megfelelnek, Belgiumban kétfélék, vagy a kormánytól függök vagy községiek, magánosaktól például szerzetektől fentartottak. Ez utóbbiak fenmaradása főkép az egyháziaknak tulaj donitható, kik itt is mint Franciaországban, és másutt a szabadtanitás elvét saját céljaikra használják fel, s főkép a katholicismusnak nem találván ez ügynek a szabadelvű ministerium iskolai intézkedéseit eléggé kedvezőknek, saját intézeteiben kárpótlást szerezni. A kormánytól függő intézetek kétfélék. 1.) Felsőbb középiskolák (kir. athenaeumok). 2.) Alsóbb középiskolák (az előbbi felsőbb népiskolák s úgynevezett ipar- es keresked. iskolák helyében, sajátlag, polgári, közép vagy reáliskolák.) Ez utóbbiak összeköttetésben lehetnek az Athenaeumokkal. Convictust ezen intézetek nem tarthatnak ; de a községi elöljárók, gyakran magánemberek által létesíttetnek tápintézeteket, melyek az athenaeumnak , vagy középiskola (sajátlagos) elöljáróságának sok tekintetben alattok állanak. A vidékek és községek néhol tartanak gymnasiumokat, melyek nem épen oly lábon állanak mint a királyi tanintézetek. Emezek ismét három félék: 1. oly intézetek, melyek az államtól segélyeztetnek. 2. községi vagy tartományi intézetek. 3. olyak, a melyek egyes községtől némi pénzsegélyt, vagy némi javadalmat nyernek. Ha valamely község gymnasiumot kiván állítani, szándékának a tartományi hatóságtól vagy fölebbvitelképen a királytól kell megerősíttetni. Sem tartományok, sem községek át nem ruházhatják a gymnásium irányában bírt jogaikat, melyeket netalán a törvényektől nyertek. Mert az egyháziak kezdtek volt ily átruházás által némely tanintézeteket hatalmukba keríteni. Egy, kivált a doorniki athenaeum illető eset, heves és huzamos vitákra szolgált alkalmul. A középiskolai oktatás (mind kétfélét ideértvén) benfoglalja a vallási oktatást is. A külömböző hitfelekezetbeli lelkészek felszólittatnak, hogy ezen oktatást teljesítsék, söt jogában áll a ministerium mellett létező „tanjavitási tanácsnak" (conseil du perfectionement) a vallási oktatás körüli észrevételeit előterjeszteni. Minden tartományi fővárosban, ezenkívül Doornikban létezik egy athenaeum, összesen tiz. E tiz athenaeumnak 1854-diki statistikája röviden e kimutatásból látható : Athenaeum. Antwerpen: Tanár 19. Melléktanár 4. Tanfelügyelő 2. Növendék 279. Az athen osztálya. 2. Brüssel: T. 28. Mt. 4. Tf. 5. Növ. 487. Az ath. oszt. 1. Brügge: T. 16. Mt. 4. Tf. 2. Növ. 141. Az ath. oszt. 3, Gent: T. 21. Mt. 4. Tf. 2. Növ. 256. Az ath. oszt. 2. Mons: T. 21. Mt. 4. Tf. 2. Növ. 248. Az ath. oszt. 3. Doornik: T. 17. Mt. 4. Tf. 2. Növ. 154. Az ath. oszt. 3. Lüitich : T. 20. Mt. 4. Tf. 3. Növ. 447. Az ath. oszt. 2. Hasselt : T. 14. Mt. 4. Tf. 1. Növ. 183. Az ath. oszt. 4. Arlon : T. 16. Mt. 4. Tf. 2. Növ. 145. Az ath. oszt. 4. Namur: T. 18. Mt. 4. Tf. 2. Növ. 190. Az ath oszt. 3. Összesen : T. 190. Mt. 40. Tf. 23. Növ. 2530. Az ath. oszt. 27 E 2530-ból humaniórák tanulója 1120. A királyi athenaeiunokbeli oktatás két ágra oszlik humanisticai és reál oktatásra. Az elsőhöz tartoznak. 1. Vallás. 2. A rhetorica és poésis szabályai. A görögnyelv, a latinnyelv alapos tanulmánya, mint szinte a francia, flamandi, és német nyelvé, azon tartományokra nézve, melyekben ezen nyelveket nem beszélik. 3. Elemi mennyiségtan. Arithmetika, algebra, a második fokú egyenletekig bezárólag. Geometria, Stereometria, és Trigonometria plana. A természettan alapfogalmai. 4. Az egyetemes és belgiumi történet fontosb tényei. O és uj geographia, főkép Belgium földrajza. A haza alkotmányi és közigazgatási állapotának esmerete. 5. Ujabb nyelvek, fiain, német, francia mint fentebb emliténk s az angol. 6. Rajz és szépirászat,éneklés(hangzene)és gymnastica. Ez a humanisticai szakosztály hét classissal (osztály) bir, melyeknek nevei következők: 1. előkészítő a humán szakosztályhoz, 2. hatodik latin; 3. ötödik latin, 4. negyedik latin, 5., harmadik latin; 6 másod, latin vagy poesís osztálya, 7., első latin rhetoricai osztály. A humaniórák tanítására megszabott idő tesz hetenként 24 órát, az előkészítőben az éneklés és gymnastica óráit ide nem értve, -25-27-t a 6-dik és 5-dik latinosztályban 27-t a 4-dik és 3-dik latinban; 28-t a poetica 27-t a rhetori osztályban. A felsőbb hat osztálybeli óraszámból a vallásra esik hetenként 12 óra; a latinra 59, a görögre 15; a franciára 22, a fiamra 8 —10, a németre vagy ángolra 6, Flandriában 10, a valloni provinciákban a történet és földrajzra 15; a mathematikára 20, a pliysicára 3. Látni való, jegyzi meg,,LeRoy" lüttichitanár,ki után csaknem szóhüséggel adjuk ezeket (Encyklopedie des gesammten Erziehungswesens), látni való, hogy a görögnyelvi oktatás igen korlátozva, mondhatnók feláldozva van, annyival inkább, mert az 1859-diki törvény, mely a felsőbb iskolai oktatásról kiadatott, a jogi pályához szükséges „pliilos. és irodalmi candidatura" (akadémiai rangfokozat) vizsgálati tárgyai közül a görögnyelvet kitörölte. Az érettségivizsgálat, vagy mint itt nevezik „az egyetemi növendékek" (élévé universitaire) vizsgálata, mely 1855-ig fenállott, a magánintézetek iránti kedvezésbői ekkor eltörültetett. Az atheaeumokhoz kapcsolt reáloktatás hasonlóul két osztályra terjed két szakaszban. Az alsó szakasz az elö-készítön kivül magában foglal három évet (iparosztály); a felső ismét három évre terjed, háromféle nevezet alá soroztatván a három év, t. i. „kereskedői, ipari" és „tudományos" név alá. Mind ezekről részletes kimutatást adni nem tartozik feladatunkhoz. Néhol a humán cs reáloktatás