Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-07-22 / 29. szám

emberiség benső anyanyelvén tolmácsolják azon osvágyakat melyek milliókban csak homályos sejtelemként élnek s a melyek csak oly kiváló egyes nagy szellemek fellépésével nyernek kifejezést, mint Berszenyi „ki az emberiség ősvágyainak legavatottab tolmácsa volt közöttünk" a ki midőn saját keble szerelmét, vagy gyűlöletét, szíve örömét vagy fájdalmát zengé, egy nemzet érzeményeinek adott életet a magáéban. Berzsenyi nagyságát képezi, a görög és római irodalom szellemének egyesítése e nemzet költői irányával; nagyságát befejezi azon csudálatos nyelv, mely a lélek ősvágyait oly élethün adja elő, hogy önkénytelen igy kell felkiáltanunk: áldott legyen az urnák szent neve, ki népét időről időre ily férfiakkal látja el, végre a mi Berszenyi nagyságát megszenteli, az azon csudás pünkösíi hatás, melyet az egy egész nemzetre gyakorolt. S mi méltán elismerhetjük, sőt el is kell ismernünk Somogy lelkes fiainak és leányainak érdemét, kik elsők voltak azon tett kivitelében, hogy annak ki nemzetét sírjából feltámasztotta s uj életet lehelt hazájába, emléke ne csak önmüvei, hanem a kegyelet és hála müve által is örökittessék. Érdeme Somogynak továbbá az, hogy a lélek, mely ezen emléknek léteit adott, arra ösztönezte e megye jelesbjeit, miszerint ne hagyják ki többi testvéreiket e dicsőségből, hanem legyen e megyének öröme az egész országnak öröme, legyen e megyének hódolata az egész országnak hódolata, legyen e megyének ünnepe az egész országnak ünnepe. S a mi ezen jelt emelő lelket a szentlélekkel oly közel rokonságba hozza, az hogy midőn Somogy a vele egyesült hazával leborul Berzsenyi hamvainál, ezt a „nagy Isten nevében, egyháziasan s vallásosan cselekszi, belátván hogy Isten nélkül nem tehetünk semmit." S most feleljünk mondja a szerző még egy, az utolsó kérdésre is, hogy Berzsenyinek, ősvágyaink lelkesült tolmácsának, a kegyeletes lélek mi végett állította ide e követ ?" Azért, hogy állj on az ,,állhatatlan időben ; álljon mint ,,em— lékjel," jelelvén a vándornak, kinek hamvai nyugosznak lábai alatt; álljon mint „tanuja el," tanuja a nemzeti hálának ; álljon mint intője!, mely intsen a fentlevök, az égiek keresésére, melyek maradók, enyészetet nem ismerők; álljon mint „reményjel," mely mondja hogy azon nemzet, mely kiváltságos korában megbírta védeni a keresztyén Európát a barbár Ázsia ellen, most hol a jogközösség erőssé, összetartóvá, bátrabbá tevék, bizonnyal képes lesz megvédeni önmagát; s végre álljon ugy mint „buzgó, imádságunk jele," melynél ajkaink imára nyíljanak a haza, az emberiség szent ügyeért. Ez rövid vázlata azon egyházi beszédnek, melyet ft. Székács József a niklai temetőben Berzsenyi sírja felelt elmondott, mely oly tartós viszhangra talált az ünnepélyen megjeleni tisztelgő nagyszámú közönség keblében, mely egy nemzet érzelmét fejezte ki azon férfiú hamvai felett, ki mig élt e hazának élt; és ezen beszédnek, keresztyén szempontból legnagyobb becse az, hogy semmi nagyot, magasztost nem mond ugy, hogy azt végeredményére Istenhez ne vinné vissza, a mi pedig fökelléke minden egyházi beszédnek. Mi pedig szeretett hitfeleim az úrban, adjunk hálát a mindenhatónak, a ki támaszt köztünk oly férfiakat, kik az emberiségnek vezérfáklyái, a hazának méltó örömei és büszkeségei, szent vallásunknak bátor bajnokai s üdvözöljük a jeles hitszónokot. Ssikszári Gusztáv. Protestáns uj zsinati törvények. A legközelebbi zsinatra megvitaiatási mintául készítette Blázy Lajos. Pest, 1860. Kiadja Osterlamm Károly. Nt. szerkesztő ur! A sajtó alól most kikerült „Prot. uj zsinati törvények" cimü ujabb munkámról, illetőleg annak elve s tartalmáról: váljon a zsinati gyűlés rende, az egyes papi s hivatalnokok utasítása; a tisztújítás stb. bent foglaltatik-e ? továbbá, felhasználtam-e a pátenst, s régibb zsinati törvényeket? stb. folyvást érkezvén hozzám tudakozódások nemcsak az ágostai, hanem helvét atyánkfiai részéről is : legcélszerűbbnek véltem, ha egyszer-mindenkorra, s mindenkinek a szívesen olvasott Prot. egyh. s isk. Lap utján megfelelek, munkám tartalmának közlésével. Azért is bátor vagyok felkérni a t. szerkesztő urat, lenne szíves c soraimat becses lapjába a legközelebbi alkalommal fölvenni. Fentcímzett munkámat a prot. szabadelviiség, de a magyar prot. egyház igényeihez, s korszellemhezL

'alkalmaztatva, — ám azért más nemzetiségek sértése nélkül, — dolgoztam ki, mind a két prot. felekezet használatára; továbbá felhasználtam űgy a pátens, mint régi zsinati törvényekből mind azt, mi a jelenkor igényével megegyez, hasznos és szükséges; végre kiterjeszkedtem nemcsak a gyűlések s tisztújítás, hanem a hivatalnokok, egyes papok s követek utasításira, egyház- és iskolára, zsinat és itélöszékre, szóval mindenre, mi a jelen közegyházat igénybe veszi, nem csupán okoskodással, hanem kész törvények formulázásával, azon célból; hogy ezen munka, ha ennél jobb, vagy más nem létezend, az egyes egyházaknak, mintegy megvitalási mintául kézbesíttessék, s ezt törölve, bővítve, javítva, alólról a legfelsőbb helyre, a zsinatra juttassák szinte közelvi mintául. Tartalma következő: „Első rész." Egyházi törvények. „Első fejezet." A gyűlésekről (conventus). EIsö szakasz : Helybeli egyházi gyűléseket (conventus localis) illető törvények. I. A nagy közgyűlésről. II. Az egyháztanács, presbyterium. Második szakasz: Az egyházmegyei vagy esperességi gyűlést, t. i. conv. senioralis. Harmadik szak.: Az egyházkerületi vagy püspöki gyűlést i. t. c. superintendentialis. — Negyedik szak.: Az egyetemes gyűlést i. t. c. generális. — Ötödik szak.: A zsinatról, Synodus, mint törvényhozó gyűlésről. A legközelebbi zsinat teendői s előkészület. „Második fejezet." Az egyházi itélöszékeket (consistoria) illető törvények. — Első szakasz: Az egyházmegyei, vagyis első folyamodásu székről. Forum, vei consist. Seniorale. — Második szak.: Az egyházkerületi vagyis feljebbviteli székről. F. vei c. Superintendentiale. — Harmadik szak.; Az egyetemes, vagyis felvizsgálati szék: F. v. c. generale. — Negyedik szak.: Az egyházi fegyről. — Ötödik szak.: A házassági ügyről. „Harmadik fejezet." Egyes hivatalokat s ezek tiszt-