Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-07-08 / 27. szám

ügyeink rendezésének nagy munkájához; ezek köKött ismét első helyre teendők a tudományos képzés, erkölcsi nevelés és a vallásos jótékonyság tényezííi mint a protestíantismus egyedüli örökbecsű mozgatói. Akárhogy gondolkodjunk a tudomány becséről és annak az: életre való befolyásáról, annyi bizonyos, hogy a protestantizmus valaminthogy 1létrejövetelét jobbára a tudományos vizsgálódás elutasíthatlan hatalmának köszöni, úgy fenállása és virágzása a tudomány, meg pedig mindenütt a nemzetileg fejlett tudomány virágzásától függ. A nemzeti öntudat Europaszerte leghatalmasabb impulsusait a protestáns tudománytól vette; de különösen nemzetünk élete folyamában alig van egy-egy tünemény, mely, bár kivülről jőve, mégis a nemzetélet hullámzásait hívebben tükrözné, mint a protestantizmus. A nemzet geniusa és a protestantismus szelleme közt valami különös rokonságnak kell létezni, hogy a ref. vallást a magyarsággal annyira azonosítjuk, miszerint azt közönségesen magyar vallásnak nevezik. De vallásunk e sajátsága sokkal előnyösebb volt ekkorig a nemzeti ügyre, mint egyházi tudományosságunk ügyére nézve. Egyházunk múltjának kincsei feldolgozatlanul hevernek, biblia fordításunk alapos revisiot igényel, theologiai szakirodalmunk oly primitív állapotban van, mely a protestáns statusra nézve pirító. Ezek mind oly dolgok, melyeken gyökeresen segíteni fenállásunk érdeke és vallásunk becsülete parancsolja. Egyházi életünk újjászületése kétség kivül módosításokat teend szükségessé , módosításokat a tanban, módosításokat a liturgiában, módosításokat a két testvér egyház közti viszonyban. De Ímindez áldáshozó csak akkor lesz, ha öntudatos nemzeti szellem kifolyása, a magyar életviszonyok szükséges históriai fejleménye lesz; erre nézve pedig önálló magyar egyházi tudomány általánosabbá tétele kívántatik, mert községet kielégítő törvénynyé csak az válhatik, mi a többség akarata. Azonban hogyan követelhettünk volna a tömegtől prot. eszmélő fejlettséget, holott az a vezetőkben is nagyon sok helyt hiányzott, már pedig az írás szavai szerint; ha a só megízetlenül, mivel sózattatik meg? Mit szóljak azon nagyszámú egyházak állapotáról, melyek máról holnapra tengenek s a közös anyától, az egyetemes zsinattól várják szabadulásukat s ha az nem siet segíteni, vagy vissza vonja gyámolító karjait, meglehet megszűnnek a protestáns egyháztest kiegészítő részei lenni? Hát árvaintézeteink, közmiveltséget, vallásos szellemet terjesztő egyleteink hol vannak ? Ezek mind oly dolgok, melyekről elvalahára gondoskodni mulliatlan szükség. De hogy mindazokat létesíthessük, hogy szellemünkben rendezett tudományos intézeteink, hamisítlan egyházi életünkből folyó jótékony intézetek, egyletek és társulatok létre jöhessenek közöttünk, tetemes anyagi erőre van szükségünk. Gondoskodnunk kell tehát utak és módokról, melyeken a keresztyéni szabad szeretet munkásságát liitsorsosink kebelében felkölthessük ésV ébren tarthassuk; azonban nyilatkozzék az bár önkéntes adakozás vagy birtokaránylagos ö nmegadóztatásban; mindenesetremulhatlanul szükséges, hogy ez alap ne ingatag, hanem szilárd és határozott legyen, mert az általunk felállítandó tudományos és jótékony intézetek csak akkor számíthatnak életre valóságra s tartósságra, ha létük nem az irgalom évről évre változó kegyadományin, hanem a keresztyéni hitbuzgóság szülte kötelesség érzeten, változatlan adószerű alapon nyugosznak. Szóval gondoskodjék a zsinat egy „leözös egyházi pénzalap" miként előteremtése és fentartásáról. Ezeket látjuk mi a leendő zsinati törvényhozás lényeges feladatainak s ezekre tartjuk szükségesnek értelmesbjeink figyelmét felhíni, hogy,ha. velünk egyet értenek, amakérdéseket, mielőtt köztanácskozás alákeriilnéneklapunkutjánmegvitatnák, hogy a majdani képviselők a hivek véleményét, a hívek az értelmesbek nézeteitmegértvén,a törvényhozás téjékozva, a közönség előkészítve legyen. A mik közönségesen zsinati tárgyaknak tartattak, a különböző gyűlések, consistoriumok mikénti rendezése, az egyes hivatalok jogkörének kiszabása, a papok jogai és kötelességeinek meghatározása sat., mind oly dolgok, melyek már is eléggé megvitatva s tisztába hozva vannak, hogy azokon minél hamarább keresztül essünk. E tárgyakra nézve elégséges lesz a már létező canonok szigorú átvizsgálása, kijavítása és kiegészítése. Azonban itt is a fősúlyt arra fektessük, mi