Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-06-29 / 26. szám

működnek, rendes lelkészül választhatása. Különösen hangzik tán, s ime mégis úgy van, mert: Ki ismeri az emberi természet gyarlóságait, fogja tudni, mert hisz példák özönei ápolják, hogy a helyben levő helyettes vagy segédlelkészszeh ismeretség, a velei — ha csak türhetlen természetű nem—.bizodalmas viszony, az álszemérem jelenlevő ellenében kedvezőtlen véleményt sőt tettleges eljárást tanúsítani, az emberi természetnek ama tulajdonsága, hogy beleszokik s nyugszik a csak kissé is tűrhető létező viszonyba; a gyakran saját egyéni érdekünkben is restelkedés, illető b. v. s. lelkész részéről a fiatalság varázsa, helyzeténél fogva alkalmazkodási könynyüsége sat. Jézus amaz elvének „nem azért jöttem, hogy békességet bocsássak-e földre, hanem hogy fegyvert* részökröli kevéssé alkalmazása: mind olyan okok s körülmények, melyek még müveit gyülekezetet is megkötnek tiszta meggyőződésök szerinti választásokban ; úgy annyira, hogy igen ritka kivétellel mindég helybeliek által töltetnének be a gyülekezetek oly bizonyossággal, hogy önző szempontból, legkevésbé sem gondolkodhatnék csak kissé is ügyes fiatal rendes lelkész, — a minta h. v. s. lelkészek helybeli gyülekezetek általi választatások törvényuyé lenne — valamely üresedésbe jövö úgynevezett zsiros ekklézsiába;

azonnal h. v. s. majd minden bizonynyal helyben maradandó rendes lelkészül menni. E törvény tehát a helyett hogy megnyitná, inkább bezárja a versenytért, mi által a rendes lelkészek elüttetnének minden érdemök szerinti s bizonyosan magára az egyházi életre üdvöt hozandó emelkedhetéstöl, maradván kiki, majd minden esetben ott, hova először belépett, mi igen sok jónak átplántálását, széthintését akadályozná meg, sok nemes ösztönt bénítna meg. Vagy emberfeletti amaz erőt kívánjuk, hogy mindezek 8 bármi hasonlók leverő hatással ne legyenek reájok. Ne feledjük el, hogy rosz törvények rosz polgárokat teremtenek! Kell hogy a törvény útját vágja annak, hogy ember fölebb kisértessék, mint tán elszenvedhetné. Nem netáni viszszaélhetés szempontjábóli jogcsorbitás lenne ez: csak a minden józan törvényhozásnál szükséges amaz előrelátás intézkedése, hogy a viszsza-. éléseknek utja emberi lehetőség szerint jó eleve, — míg t. i. még nem késő.-—- bevágassék: könnyebb s eszélyesebb levén a bajt megelőzni, mint későbben helyrehozni, vagy „a bevégzett tények" kényszer logikáján megnyugodni. Hamis tétel az, hogy káplánját rendes lelkészül nem választhatván a gyülekezet, kedvencétől örökre, a 8. lelkész viszont úgynevezett szerencséjétől mindenkorra esnék. el, mert ha méltó a s. lelkész s a gyülekezet kevés,sé, avagy megfordítva ugy is természet elleni, tehát tartósságot nem igérő a viszony; ha pedig mindkettő méltó, azaz jeles sa ragaszkodás benső helyes alapokon nyugvó azaz valódi, vagy megtalálják egymást az életben, mert „erős a szeretet" vagy mindketten megnyerik az élettől illetékes osztalékukat. Mi azon jáljítmányt illeti)

4

hpgy.hol káplánkodott, ott ismerik, s méltányolhatják legjobban az illetőt, s így méltatlanság történik, ha onnét elűttetvén, az ismeretlenség miatti hátrányoknak tétetik ki: állíttassék föl szabályúl, hogy minden évben más vidékbeli gyüleke zetben működtessenek a s. lelkészek ; de meg a valódi nagyság lefénylik Kárpátoktól Adriáig, s csak vakságot eszközlő mécs volna az, melynek fénye a ház ablakán sem világítana keresztül. Igaz ugyan, hogy lehetnek kiváló tehetségek és jellemek, kik megérdemelnék, hogy a legjobb gyülekezetben is megmaradhassanak rendes lelkészül bármily fiatal koruk dacára: de azért helyes-e majd cseh gyé mántok, köszörült üvegek által is igénybe vehető kivételeket tenni; mit ama valódi tehetségek, ha egyúttal jellemek is, bizonyosan nem is igényelnének, vagy ha igen, úgy mint amaz előfeltételt meghazudtolok, nem érdemelnének. Ha szerény egyházias jellemű, nem pedig úgynevezett világra termett egyéneket akar nevelni s nyerni az egyház, úgy kell gondoskodnia arról is, hogy 10—15 évig ne káplánkodjanak ifjai az úgynevezett világra termettek, vagy mindig vízszínen úszók, tehát tán épen üresek pár év alatti lelkészségre emelkedhetésök mellett; mi végtelen sok rosznak, magának a korteskedésnek is segítné forrását betemetni, míg a másik rendszer az oly szükséges testvériséget Kain és Ábel közti viszonyban szivárogtatnák. Már pedig oda kell törnie az egyháznak, hogy olyan fiai növeltessenek, kik a „neked adom" féle csábigéreteire a világnak így tudjanak szólani: „távoz tőlem sátán!" ahelyett, hogy helyzeteik kényszerűsége által ellenkezőre csábíttassanak; oda kell működnie, hogy tudjanak fiai utolsók lenni, ama nagy helennel irigység nélkül örülni, hogy jelesebb fia is van a társalomnak. Mindjárt nem lesz azon egyesekre nézve, kik jelen viszonyok közt már az intézetben számítanak, apjuk, bátyjuk, ipuk, sógoruk, patro nusaik utján N. N. vagy X. X. gyülekezet apostoli kö- vetségére, mely miatt még képzésöbet elhanyagolják, más oldalról gyakran nem is hivatás, hanem „zsiros" ekklézsiák által csábíttatnak pályaválasztásra, terhelő, az elüttetés rémképe: mihelyt a theologiai intézetek oda növelik kibocsátandó ifjaikat, hogy bennök a világ szerelme helyett az egyházias szellem, jellem, nem saját, hanem Krisztus test? építésének, nem ön, hanem az anyaszentegyház üdve, dicsősége eszközlésének öntudatos égő vágya fejlődjék ki, hogy mind tudjanak, mind akarjanak az anyaszentegyháznak nem urai s bölcsei, hanem szolgái vagy Martensem szerint „Jézus bolondjai" lenni. üe meg azt gondolja cp. hogy nem vesztegettetik meg a szabad választás a káplánoknak helyben marad -hatásuk által; sőt inkább, mert ki helyezendi el őket 8 az administrátorokat ? Esperes, consistorium vagy az özvegyek választandják ? Állván az élet által igazolt fönebbi erősségeim arra nézve, bogy majd minden esetben helybeliek választatnának rendes lelkészekül; p. káplánok és administrátorokat elhelyező esperes consistorium vagy özvegyek kezei közé helyeztetnék tényleg a lelkészválasztás.