Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-06-08 / 23. szám

Egy példány ára csak 1 ft. 20 kr. lész oszt. ér tékii pénzben. A tiszta jövedelem egyharmadát a Szatmárvárosi éa a Németiben fölállítandó kisdedóvodának ajánlom és adom. Kelt Szatmárt május 23 án 1860. Kovács Márton, nyomdatulajdonos és kiadó. Gyászhír. Resö Ensel Sándor volt kir. táblai Ügyvéd, dunamelléki helvét hitvallású egyházkerület, egyideigleni algondnoka, később mindvégig tanácsosa, mult hó 29-én reggeli 7 órakor, hathéti betegeskedés után élte 73-ik évében családjának karjai és fohászai között örökre elaludt; az úrban elhunytat 9 árvái, egy kis unoka, számos rokonai, barátai és tisztelői mély megindulással gyászolják. Benne egy hü és lelkes hazafi, vallásának, egyházának buzgó tagja, védnöke, családjának szeretetteljes feje hunyt el. E férfiú nevezetesebb időszakaszait, szép élte folyamát kellene adnunk, hogy méltón rajzoltassék a veszteség, mely a hazát, a protestáns egyházat, és különösen családját érték. Hazafiságának jeleit adta mint „ügyvéd," midőn számtalan perekben a korona ellen is mert allegálni, mint „biró," midőn több törvényszékeken az igazságot egész tisztaságában mondotta ki. Ki nem emlékszik egy cselekvényére, melyért két ellenpárt ismerte el, hogy „ö a középúton" haladt. 1847. october hó 16-án, midőn Pestmegye közgyűlése István cs. kir. főherceget helytartónak beiktatta, Ö az alkotmányát szerető férfiú, két párt zajgása ellenére egyedül emelt szót, hogy országunk törvénye szerint helytartó csak az lehet, ki egyszersmind az ország nádora. Protestáns egyházhozi ragaszkodása kitűnt, midőn az autonómiáról volt szó; ott küzdött a legutóbbi időben is, a nélkül, hogy politikai kérdésbe avatkozott, és jelszavul tette: „Audiatur et altéra pars" elismerte, hogy a protestáns ügy képviselete és igazgatása tárgyában magunkat újból kell rendeznünk, de ezt autonómiánk szerint ohajtotta létesíthetni, melynek méltósága abból áll: „hogy az egyház maga szerzi törvényeit, és a mit szerzett, maga alkalmazza magára," — ezen autonomia fentartásáért a 73 éves férfiú, kész volt személyét, családja jövöjét, vagyonát kockáztatni. Ki nem tudja, hogy az 1859. sept. pátens el nem fogadásáért mint egyházi tanácsos ő is vizsgálat alatt állott, és mert a mellett küzdött, hogy a „protestánsok a magok cselekvése szerinti törvényt ismerjék el miudvégig, autonómiának," nyugodtan fogadta el a közcsendháboritás címét! Családjának, hogy szeretetteljes feje volt, mutatja azon körülmény, hogy 18 gyermekei voltak, és ezekből 9 gyermeket nevelt fel, kik lemondva a világ öröméről, mindvégig a jó apa körül maradtak ! A kegyelem nem oldotta volt még meg a protestáns ügy kérdését, midőn ő a sok idézéseket zokon véve, beteg ágyba esett. 0 meghalt, de lelke él! Béke hamvaiuak ! Adakozások. Mármaros Sziget. Közbejött körülményeknél fogva május 6-án ülték meg a protestánsok a reformá tusok ideiglenes templomában a nagy reformátor Me lanchthon Fülöp háromszázados halála napját kettős szónoklattal. Szónokoltak t. Szarka József helybeli rendes lelkipásztor, és t. Szilágyi István gymn. igazgató. Ez alkalommal két persely vala kitéve, egyik Melaneh thon Fülöp ércszobra felállítása; másik a Gusztáv-Adolf-egylet tőkéje gyarapításának gyámolitásához. Az elsőbe gyűlt 8 ft., a másodikba 5 ft. 40 kr. osztr. értékben. Összesen 13 ft. 40 kr. Mit is ezennel van szerencsém t. szerkesztő úrhoz mindkét célrai kézbesíttetés végett letenni. Szarka József ref. lelkipásztor. Dr. Hamary Dániel úr az 1858-ban az egyházi domestikára ajánlott 2 ft. 20 krt, melyet 1859-ben a tatai ref. egyház alaptőkéjéhez csatolt, 1860. a pesti protestáns árvaház tőkéje gyarapítására küldte be. Ugyan Varga Pál szegedi ref. lelkész úr a „Melanchthon ünnepén a szokásos perselybe begyült 3 ft. 58. krt. a magyarországi szegény egyházak felsegél ésére oly nagy gondot fordító „Gusztáv Adolf egylet" számára ajánlotta fel. Mindkét adakozót ezennel nyugtatjuk s adományukat illető helyre juüatandjuk. Szerk. Melachthon Fülöp szobrára beküldték adományaikat : Szontagh Ferencné 1 ftot., Szontagh Blanka 1 ftot., Veres Gyula 1 forintot., Szontagh István 50 krt., Szontagh Pál 2 ftot., Bakó István 50 krt., Veres Pálnő 3 ftot., Szontagh Ferenc 1 ftot, B. T. 1 ftot., Összesen : 11 ftot. Szerkesztőség. Nagytiszteletű Pálffy tanár úr Sopronból junius 2-dikáról a Melanchthon emlékére következő adakozásokat küldte be illető helyre juttatás végett: A soproni tanári kar 12 ft., Leitgeb János úr 2 ft. 20 kr. A ns, magasi-i gyülekezet 8 ft. A vönöcki gyűl. 2 ft. 36 kr. A ns. dömölki gyűl. 2 ft. 34 kr. A ns. kéri gyűl. 2 ft. A hőgyészi gyül. 5 ft. 72 kr. A magyar-gencsi fiók-egyház 3 ft. 7V2

kr. A soproni tanitó-képezde 1 ft. 51 kr. Ezenkívül a Luther-emlékre adakoztak : A hőgyészi gyül. 5 ft. 72 kr. A magyar-gencsi fiók egyház 3 ft. 7% kr. Összesen: 48 ft. oszt. ért. Segédszerkesztők : Dr. Székács J. és Török P. Felelős szerkesztő s kiadó : Dr Ballagi Mór. Past, 18(30. Nyomatott Wodianer F.-nél, Erzsébettér (Ujtér) 3. sz. Melléklet s OsterlamnGKároly könyvárus fölhívása*