Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-06-01 / 22. szám

De egyszersmind vagy 150 családapa aláírásával ellátott ugyanazon iratunkban azt is kijelentettük : miszerint lelkiismeret által kötelezve érezzük magunkat ünnepélyesen kinyilatkoztatni: hogy mi a sept. 2-iki ministeri rendeletet egyedül csak a mielőbb behivatni igért zsinat elé terjesztendő törvényjavaslatnak tudjuk tekiuteni és elfogadni, de továbbá azt is kinyilatkoztatni, miszerint jövőre minden kezdeményezést az egyházi törvényhozásban, mint amúgy is autonómiánkból önként folyó jogot, egyedül és kizárólag magunknak és az általunk törvényesen választott orgánumainknak kívánjuk föntartatni. Ennyiből állott a bikácsi jelentés s a tek. szolgabíró hivatal által csakugyan föllebbeztetett is. Esperességi gyülésünk azonban visszautasííá, jelentésünket a fölterjesztésre alkalmatlannak nyilatkoztatván és föltétlen nyilatkozásra híva fel bennünket. Újra gyűlést tartánk, még pedig a gyülekezet minden férfitagjainak jelenlétében, melyben határoztatott: Sajnáljuk, hogy közvetítői nyilatkozatunk illetőleg indítványunk viszhangra nem talált, de ha föltétlenül kell nyilatkoznunk, ez lön az összes gyülekezet végzése: „törvény szentesítette autonomiánkhoz ragaszkodik Bikács is ;" s ezt nemcsak a nagy tiszt, esperesi hivatalnak, de a lapok utján is közhirré tétetni óhajtá és határozá. Bikács-Tolna-megyében, áldozó-csütörtökön 1860. Rau Jakab, s. k. bikácsi evang. lelkész. A gömörmegyei ev. esperesség rendezett és nem rendezett egyházainak gyűlése A pátens szerint rendezett egyházak Tomasek Sámuel föesperes által f. é. május 3 kára valának megbíva Vizesrétre esperességi gyűlésre. Meghivatott a 40 egyház közül 19 egyház, a többiek teljes mellőzésével. A kitűzött napon megjelent 11 lelkész, egy pár kerületi jegyző s több tanitó, kik Tomasek föesperes elnöklete alatt és Koreska megyei főnök jelenlétében összeülvén, az esperességet megalakítottnak nyilatkoztatták ; Gallayt rátkói városjegyzöt, ideiglenes felügyelővé, egy kövi tanitót jegyzővé, egy röczei tanitót pénztárnokká, egy kerületi jegyzőt és röczei kereskedőt tanácsnokká választottak s mind annyi lelkészt hivatallal ruházták fel. A világi rendet a tanítók képviselék s azon édes reménynyel kecsegteték magukat, hogy majd a többi egyház is az ő szárnyaik alatt keresend menedéket, azonban aligha ellenkező nem történend, miről már tettek beszélnek. E gyűlés ellenében a nem rendezett egyházak Szent-Iványi Miklós felügyelő és Bartholomaeidesz János első alesperes urak által május 8-ra Csetnekre hivattak 'össze, úgy azonban, hogy a patentalis egyházak is hivatalosak valának. Május 7-kén sereglettek a küldöttek Csetnek felé, de a városba vivő utakat Koreska megyei fönök katonákkal raká meg, kiknek kötelességük volt mindenkit visszautasítani, kik a gyűlésre jövének. Sőt ezzel sem elégedett meg, hanem a városban kidoboltatá, hogy minden házi úr tüstént bejelentse 10-től 100 frtig. terjedő büntetés terhe alatt, vendégét, kik aztán a szolgabíró által hivatván, egy órai múlatás után távozásra szólíttattak fel. így alakulván a dolgok, a küldöttek másnap reggel Rozsnyón sereglettek össze, még pedig nem csak a közel, hanem a távolabbi vidékekről is oly számosan, mennyit különben nem igen vala szerencsénk más gyűléseken együtt szemlélni. Jelen volt az evangy. egyház dísze és értelmisége kivétel nélkül. A gyűlés reggeli 8 órakor a templomban vette ének- és imával kezdetét s tárgyai következők valának: Alesperes úr üdvözlete után beköszöntő beszédét tartá Szent-Iványi Miklós úr esperességünk uj felügyelője s szívből fakadt szavai szíveket nyervén, harsány éljenekkel iidvözöltetett. Beszédét azonban még nem végzé, midőn a helybeli főszolgabíró úr belépvén, a gyűlést a törvény nevében eloszlásra szólítá fel s az elnököket felelőssé tevé. Ennek dacára a gyűlés el nem oszlott, hanem a felelősség terhét az egész gyűlés magáévá tevén, az tovább folytattatott, így a tanácskozmány kezdetét vévén , felolvastatott egész terjedelmében a pesti központi ágost. hitvallású bizottmány programmja s az abban foglalt utasítások következtében az autonom egyházaknak esperességgé alakulása határozatilag kimondatott ; az esperességi hivatalok újbóli betöltése május végére beküldendő szavazatok által megrendeltetett ; a superintendens és kerületi felügyelőre szóló szavazás az egyházaknak kötelességül tétetett; uj dékánok választattak, Zsedényi és társaiért O Felségéhez intézendő folyamodvány szavaztatott meg s e fölött alakíttatott egy állandó választmány, mely akadályozás esetére az esperesség minden folyó ügyeit önállólag és érvényesen intézze és az egyházak és iskolák jóllétéről komolyan gondoskodjék. Az egész gyűlési tanácskozmányon oly higgadtság terjedt el, abban oly vallásos buzgóság és valódi prot. szellem mutatkozott, hogy a ki gyűléseinket politikai célok elérésével vádolja, az itt megszégyenülve érezheté magát s meggyőződhetett arról, hogy itt minket nem más, mint a Krisztus és anyaszentegyház Ugye gyűjtött egybe. A gyűlés imával rekesztetve be, a küldöttek a vendégszerető polgárok hajlékiba azon reménynyel oszoltak szét, bogy az isteni gondviselés mint eddig megóvá az enyészettől egyházunk hajóját úgy ezután is mindenható karja őrködend fölötte. A gyűlés napján délután megjelentek a kövi egyház küldöttei felügyelő úrnál és Írásban nyújtották be a rendezés elleni protestátiójokat, 900-an nyilatkozván a pátens ellen, 11-en mellette, egyszersmind küldöttségért esedezvén. Ez már eljárt kötelességében és a lelkész azon ígérete mellett, hogy az autonom egyházakhoz csatlakozik, azegyházzal, mely nem kevéssé volt felingerelve, kibékéltetett. Hasonló küldöttség várta Csetneken az alesperes urat a kiettei egyházból, kijelentvén, hogy ők a pátensről mitsem akarnak tudni, hanem az autonom egyházak tagjai kivannak lenni és maradni. Voltak ily szándékkal máj. 8-káu Csetneken a rhussói, derencsényi és budikfalusi egyházak küldöttei is, de ezek az alesperes úr Rozsnyóról hazamenetelét be nem várhatván, ügyök befejezése nélkül távoztak el. Ez eléggé bizonyítja