Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-05-25 / 21. szám

A télen elrepedt 19 mázsás nagy harangunk Pesten újra öntetvén, 22 mázsás uj alakban állott a torony előtt, környezve közelebbről az összes egyházi és városi elöljárók, — előkelő családok, — iskolás fi- és leány gyermekek, távolabb az összes nép nagy sokaságától; s a mint a csiga által lengővé tétetett mestere előizlelésül megkongatá harangot, a zugó hangra harsány „éljen" keletkezett. Ekkor pár kellemdús leányka, pár csinos ifjú segédkezése mellett virág- s szalagokkal ékített zöld koszorúval, kendőkkel, (mihez többen is járultak) felékesítette. Most a helybeli ifjúságból alakult dalárda elénekelvén egy éneket, az egyházi elnök bemutatá a közönségnek, s rövid beszédében értekezvén a harangok eredetéről s rendeltetésök céljáról,rövid fohászszal Istenhez, útjára eresztette ; a dalárda ismét megzendült s a harang még egyszer ide alant megkongattatván, az összes nép örömzaja közt fölszállott, húzatva emlékezet okáért, iskolás fi- és leány gyermekek által is ; végre bejutván rendeltetése helyére, a harsány „éljenek" után a dalárda elénekelte az „Isten ! áld meg a magyart." Ennyiből állott az ünnepély. Ezt követte délben a városházánál egy barátságos lakoma, mintegy 50 terítékre; s hogy ne gondolja valaki, mintha közköltségre ettünk ittunk volna, — mit talán a régibb iskola növendéki most is jobb szerettek volna tenni, — meg kell jegyeznem, hogy kiki maga fizette a maga terítékét s ez egy dicséretes vonása haladó korunknak. Másik, — még szebb —• az, hogy ritka ilyes vendégség eshetik meg a nélkül, hogy valami jótékony célra aláirások , adakozások ne történnének. így volt ez nálunk is. A sok szíves köszöntések után, melyek ilyenkor egymást szokták érni, felemlíttetvén e sorok irója által egy, az övéitől szeretve tisztelt „édes anya," kinek sok gyermekei levén, azoknak cél-, ok- és korszerű nevelésök végett sok tanitókat, oktatókat, szolgákat kell tartania, kiket azonban nincs módjában gazdagon díjazni, minélfogva azoknak családjok, özvegyeik, árváik gyakran siralmas állapotra jutnak ; elmondatott miként e bajon segítendő a Heves-Nagykunsági egyházvidék egy „papi s tanítói özvegy- s árva- gyámintézetet" alapított a mult évben, (mely részint az egyházvidék saját rendelkezése alatt álló pénzereje egy részének e célrai felajánlása, részint a kebelbeli lelkészek s tanitók 25, 50, 75, 100 frtos részvényei folytán, az egyházak s egyes jóltévők remélhető adakozásuk ide nem számíttatván, már is 6000-et meghaladó tőkét tud felmutatni); szónok ez intézet tőkéjének gyarapítására hívta fel a jelenlevőket s e felhivásnak szavai fogékony keblekre találván, azonnal 75 ít. o. é. Íratott alá s adatott azóta át alulirtnak s remélhető, hogy e buzgó adakozás a jelen nem volt híveknek, ha házaiknál megkerestetnek hasonló szép tettekre, ösztönül szolgáland. Adja Isten! Hadd álljanak itt azon lelkeseknek neveik, kik amaz „anya" iránti tiszteletből, annak szolgáin s azoknak özvegyein s árváin így segíteni lelkök nemesbb örömének tartják. Ezek azok: Jóltevők nevei egyszer mindenkorra: Kaszás István 2 ft. Várady Sámuel 5 ft. Illéssy Sándor 3 ft., ugyan ő jövőre évenként 2 ft. Polgár István 5 ft. Lipcsei Lajos 10 ft. Várady László 2 ft. Fekete Kálmán 2 ft. Kerek Ferenc 5 ft. AmbróJános 5 ft. Pólya Bálint 6 ft. Megy esi Bertalan 2 ft. Boleman Lipót 2 ft. Veres Lajos 1 ft. Marjalaki József 1 ft. Pólya Lajos 1 ft. Mihalovics József 5 ft. Balogh Sándor 2 ft. Csegei Lajos 1 ft. Nyitrai István 2 ft. Takács Pál 2 ft. Kun István 1 ft. Sz. Tóth Pál 1 ít. Lábos Ferenc 1 ft. Nickl Mihály 2 ft. Kis András 1 ft. Szabó Mózes 1 ft. Karsai Károly 1 ft. Tolnay 3 ft. összesen egyszer mindenkorra 75 ft., jövőre évenként 2 ft. uj pénzben. Ily ünnepély és lakoma tartaték april 7-kén Kisújszálláson. Lakomái pedig ha lesznek Kis-ujszállásnak, ha lesznek más egyházközségnek, legyenek azok jótét tekintetében ehhez hasonlók, vagy ezt is meghaladók. Győri Lajos, m. k. lelkész. Az ág. hitv. pestvárosi esperesség gyűlése. A pestvárosi ág. hitv. esperesség f. hó 21-dikén egyházmegyei gyűlést tartott, melyben Kulinyi Ferenc mint újonnan választott esperességi felügyelő foglalta el az elnöki széket. Jelen voltak valamennyi egyházának képviselői, kivéve a pesti tót egyházéi, melynek papja Podhrászky József\ mint tudva van, a septemberi pátenst elfogadta volt. Felolvastatván a maj. 15-ki határozatai, azok örvendetes tudomásul vétettek, ennek nyomán határozattá lőn, hogy a múltra fátyolt boríttatván, a pesti tót egyház levélben értesítendő, miszerint az esperesség a szent egyetértés kedveért a visszatérés útját számára mindég nyitva tartja. Az a kérdés támadt, mi történjék azon iratokkal, melyeket a magas kormány által kinevezett főtiszt, administrator úr az esperes úrhoz netán intézne ? Mire határozattá lett: miután a máj. 15-ki legmagasb kézirat értelmében, az esperességek kötelezvék, az egyházi autonómiát a superintendens választásáig egészen kezelni, az esperes mellé egy bizottmány rendeltetik, mely minden előforduló esetekben, az esperes úrral egyetértöleg fog határozni. — Az eddigi központi bizottmány elnökségének eddigi működéséért köszönet mondatik, s a közp. bizottság egyúttal felsólíttatik, hogy hatáskörében továbbra is megmaradjon, míg a superintendens megválasztásával az egész kerület tökéletesen szervezve nem lesz. B.Prónay^LZierísuperintendensi felügyelő ur továbbá felszólíttatik, hogy a superintendens választásra nézve az intézkedéseket mielőtt megtegye.