Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-03-16 / 11. szám

egynek kivételével, melynek szavazata, az elkésés, vagy eltévedés miatt, a kitűzött időre be nem érkezett — teljesen öszhangzó szavazata által, mely szavazatokban 139 ezer lélek óhajtása fejeztetik ki, a megürült s gonduoki állomásra nsgos Lónyay Menyhért úr választatott. Küldöttség fogja, ez általános örömöt gerjesztett választást, uj s. gondnokunknak tudomására juttatni. Hajnal Ábel helv, hitv. lelkipásztor. Debrecen, mart. 5. (Egyházi ügy). A Wanderei"^ nek irják: „F. hó 1-én és 2 kán itt a protestáns ügyeket illető zárt tanácskozások tartattak, melyekben a helybeli nevezetesebb protestánsokon kivül még több vidéki is részt vett, u. m. Degenfeld gróf, Tisza Kálmán, Csanády János és Sándor, Ujfalusy Miklós és Paksi M.y mely utóbbi csupán a f. évi január 11-én itten tartott superintendentialis gyűlésben neveztetett ki seniornak a bereg-ugocsai kerületben. Úgyszintén néhány erdélyi mágnás is jelen volt, hogy a tanácskozás eredményét földieikkel tudathassák. A f. évi jan. 11 kén tartott gyűlés azon határozata, hogy april 20-kán ismét superintendentialis gyűlés fog tartatni , mind ekkorig fentartátik. Báró Vay Miklós ő excellentiája még m. hó 29-kén utazott el Miskolcra, hol hir szerint szintén tanácskozások fognak tartatni a protestáns ügy érdekében." — Hasonló tanácskozás tartatott Tatán is minden esperességek részvétele mellett. Az ágost. hitv. eperjesi superintendentiában a derecsényi, murányi, hosszuréti s ujvásári egyházközségek, Remete és Szomolnok kir. bányavárosok, valamint a kislomnici egyházközség az 1859-ik sept. 1-ről kelt legfelsőbb nyiltparancs alapján már szervezték magukat. Más felől bécsi és hazai lapok azt jelentik, hogy az ágostai hitv. budai, pozsonyi , iglói egyházközségek martius 4-dikén tartott conventi gyűléseikben az 1859-ik sept. 1 én kelt császári pátens és ugyanazon hó 2-án kelt miniszteri rendeletnek maglikat, alárendelni majdnem egyhangúlag megtagadták. Az evang. árvákat ápoló egyesület Pesten m. hó 29-dikén tartá idei rendes közgyűlését,, melyre az egyletnek több mint száz tagja jelent meg. Az évi jelentésből, melyet Hornyánszky Gy'ózö alelnök ur olvasott, föl, értesültünk, miszerint az egylet a mult év végével 307 reudes és 244 rendkívüli, összesen 551 tagot számlált, kik közül hét nyolcadrész Budapesten lakik; a bevétel volt 4296 ft 96 kr. és egy darab öt frankos készpénzben, továbbá 160 pft. névértékű államkötelezvény és egy 15 ftról szóló takarékpénztári könyvecske; a kiadások tettek 1572 ít. 31 krt. Az egylet ápolása és ellátásában 10 árva részesül (8 fiú és 2 leány) , kik közül 3 helvét, a többi ágostai evangélikus, bárom pesti, kettő budai, és egy fóti, szabadszállási, győri, prágai és stadlói (Galíciából.) Mindezek Pesten egy lisztes családnál Fleiscber urnái (a nagy mező-utcában 47. sz. a.) vannak elhelyezve és az itteni reform, iskolába járnak. A bizottmány indítványozá, hogy a folyó évben, midőn az egylet 2798 fttal rendelkezik, az ellátandó gyermekek száma 10-ről 15 re emeltessék, és egyszersmind figyelembe ajánlja, vájjon nem volna-e már ideje s az egylet céljainak megfelelő, ha egy saját ház vételéről goudoskodnék. A tartalékalap a f. évben már alkalmasint eléri a három ezer ftot. Mint a jelentés szól, a budai magas helytartótanács a 19., 20., 22., 26. és 28. alapszabályi cikkelyeknek a tavalyi rendk. közgyűlés által elhatározott módosítását jóváhagyta, a 4. §. változtatására mindazáltal, a mi az egyletnek az egész birodalomra kiterjesztését illeti, hiteles okmányokkal kívánja az eddig tényleg kivívott siker kimutatását, valamint a körülmények részletes előterjesztését, mely után azon célzott szélesb hatáskörnek kedvező eredménye vára tik. . . A jelentés fölolvasása után a novemberi gyülésbeu már szőnyegre hozott, de akkor bárcsak csekély többséggel visszautasított indítvány ujíttassék meg a bizottmánynak 7 tagból 12-re szaporítását illetőleg: mindazáltal most is még hat szavazat (a szavazatképes tagok két harmada) hiányzott, az alapszabályszerű többséghez, s miután a bizottmánynak erre következett újra választásánál többen a megválasztottak közöl azért mondottak le, mivel egy 7 tagú bizottmányt elégtelennek tartanak, ennélfogva a bizottmány szaporítása, valamint más napirenden lévő kérdések eldöntésére, mikre nézve az időből kifogytak, f. hó 28-kán egy ujabb közgyűlés hivatik össze. Addig is a régi bizottmány működik. —-#§®3 — KÜLFÖLD. Poroszország. Jónás alap. A Gusztáv Adolf egy -let nov. 16-dikán Berlinben tartott gyűlésében elhatározta Jónás lelkész emlékét egy külön tőke alapítása által örökíteni, mely Jónás alapnak neveztetik. Jónás lelkész meghalt, mint mi is jelentettük 1859 sept. 19-kén rövid, de jól betöltött életpálya után. Dr. Jónás az igen tisztelt lelkész, — mint korunk német theologusainak nagy része újra felelevenítette Schleimachert, ő azok közül való volt, kik az orthodox reactió korában is híven megmaradtak annak zászlója alatt. A berlini választók bizalma őt küldte a képviselők hazába azon válasz tások alkalmával, melyek a Manteuffel minisztérium bukását követték. Ő volt a Gusztáv Adolf egylet egyik legtevékeuyebb alapítója s legbuzgóbb ápolója. Reményük, hogy össze lehet gyűjteni mintegy 5000 tallér külön alapot, melynek jövedelme a katholikus országokban élő lelkészek és tanítók felsegéllésére fordíttassék. Gyűlés folyama alatt két adakozó 1100 tallért alapított. Szóval a Gusztáv Adolf-egylet, teljes jólétben van s működése tere folyvást tágul. Az utolsó jelentésből az világlik ki, hogy 134,782 tallért osztott ki 494 kisebb vagy nagyobb szükségtől szorongatott gyülekezetek közt. 127 protestáns gyülekezet segély érti folyamodása olvastatott fel. -<»£fr|^»<K)

<> - —