Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-01-12 / 2. szám

Gyászhír. Pest, jan, 3. 1860, Temetőből jövök, egy korán hunyt ifjú gyászravatal ától. Koszorút kellene ráfüznöm az emlékezet örökzöld világából; de szívem lüktető dobogása megreszketteti kezemet; lelkem fájdalma könyűket csal szemembe, s a veszteség érzete zsibbasztólag hat egész valómra. Igen! mert ha korunkban oly ifjat vesztünk, kit mintaképül lehete állítani kortársai elé, kit tükör gyanánt használhattak még az érettek is, akkor nagyon méltó a mi fájdalmunk. Ha megmondom is, hogy Gyenise János pesti prot. theol. intézeti növendék volt, kit siratunk , nem ismeritek öt; de mi ismertük e páratlan tiszta erkölcsű, határozott jellemű, kitartó szorgalmú s tudományban agg ifjat, s azért nagy a mi bánatunk. Született Halason, egyszerű földmíves szüléktől, s ugyanott végezvén a gymnasiumi osztályt, ő íratta be magát legelőször az akkor keletkezett pesti prot. tlieol. intézetbe, s nemcsak kor szerint, hanem minden tekintetben legelső s legkitűnőbb növendéke volt ezen intézetnek. Benne egy Péter, Pál és János készült a prot. egyház számára, de a halál megirigyelte tőlünk, s a felviradt újév legelső hajnalán kioltá a magasan fellobogó életszövótneket. Az elhunyt gyászünnepélyén résztvett a pesti ev. ref. theologiai tanintézet énekkara s az elzengett karénekeken keresztül vonuló fájdalmas érzelem hűn tolmácsolá a,veszteséget, melyet az elköltözött barátainak, társainak okozott; ezután ntiszt. Filó Lajos helybeli theolog. tanár úr prófétai buzgóság- s lelkesedéstől ihletett nyelven adta elő azon igazságot, hogy a túlcsigázott emberi ész sem nyújthat vigaszt a halálban, hanem csak egyedül Krisztus evangyélioma, s hogy annak emléke, — ki bár a végzettől rövid életet nyert, de ha hitét megtartotta, a kört, melyben munkálkodott, betöltötte —• szeplőtelen tisztaságban maradand meg mindazoknál, kik az elhunytat akár rokoni, akár baráti köteléknél fogva magokénak mondták. A gyászünnepélyt bezárta Győri Vilmos pesti papnövendék a sírkertben elmondott lelkes szavaival. Csepegtessen a seregek ura gileadi balzsamot a veszteség miatt vérző testvér és barátok szívére, az elhunytnak emléke pedig legyen áldott örökké !! Folyó hó 23-dikán ragadta el a halál közülünk nt. Húzás Pál solti lelkész urat, s a solti egyházmegye alesperesét. Siratják megszomorodott özvegyén kiviil 5 leány és 3 fiú gyermekei. Szónokoltak fölötte Torclay István pataji és Csikay Imre dunavecsei lelkész urak. Nem hagyhatjuk említés nélkül a solti egyház kegyeletét, mely a boldogúlt fiát, még atyja életében lelkészeűl választotta, hogy az özvegy és árvák istápot találjanak a jó fiúban és testvérben. Nyugodjanak hamvai a jó családapának, buzgó lelkipásztornak és jeles hivatalnoknak! Könyvjelentés. A debreceni nyomdában Telegdynél következő munkák jelentek meg: „Egy szép imakönyv" reformátusok számára, Révész Bálint-tói. „Képes ábécés könyv" képekkel, színezve 1 ft 26 kr., színezetlen 84 kr. „Szépíráspéldányok," iskolai s magánhasználatra, magyar és német nyelven: ára 18 kr. Addig is, míg tüzetesen szólanánk rólok, ajánljuk olvasóink figyelmébe e hasznos irodalmi termékeket. Nyílt kérelem a magyar ref énekvezér s tanító urakhoz. A „Prot. Egyházi és Iskolai lap" 48. számában, egy egyszerű előfizetési felhívást intéztem énekvezéreinkhez és tanítóinkhoz, azon belső meggyőződésből indulva ki, miszerint egyházi éneklésmódunk tanítása körül, egy több éveken keresztül gyakorlatilag szerzett tanmodorban szerkesztett segéd kézi könyv minél elébbi kiadását kölcsönös vagy egyesített pénzerővel eszközöljem, s ez által az egyházi énektanításra nézve az illetőkkel egy újkorszakot kezdessek meg. Tehát a cél énekügyünk jövőjére nézve magasztos. Azonban a kitűzött határidő eltelvén, eddig hozzám 12 előfizető küldte meg az előfizetési díjt. E részvétlenségböl azt lehet következtetni, hogy képzőink s énekvezéreink vagy nem akarnak, vagy nem szeretnek tanulmányozni; vagy azon hiedelemben vannak , miszerint az előfizetői ár csekély, tehát a dolgozat jó nem lehet. Ez utóbbira nézve teljes megnyugtatásul legyen elég ez, az előfizetési ár két oknál fogva tétetett egy forintra; 1) hogy azt a legcsekélyebb jövedelemmel biró képzők is megszerezhessék; 2) hogy a munkáért épen semmit sem várva, egyedül csak a kiállítási költség —• mely a legutóbbi előszámítás szerint 1200 o. é. frtot tesz — legyen biztosan fedezve. Itt tehát az egyéni érdek legkevésbé sem lehet uralgó. Ugyan azért szíves bizalommal kérem fel a két magyar haza önzéstelen, az igyekezetet s munkásságot elismerő, s pártolni szerető nemes célok létesiilését előmozdítani törekvő lelkes ref. híveít, különösen azo kat, kiket énekügyünk legközelebbről érdekel, hogy az énekttgy érdekében, mely közös ügy, vegyék figyelembe e magán vállalatot, s győződjenek meg a felöl, hogy a mit korunkban s jelen viszonyok közt egyes erő a legjobb akarat mellett sem képes megtenni, azt a jobb érzelműek összliangzó akarata s buzgalma kiviheti. A dolgozat tartalmát több okoknál fogva nem említem fel, csupán annyit mondok, hogy az minden e részben eddig megjelent hason célú könyvekkel kiállja a versenyt. A mi pedig annak megjelenését illeti, mihelyt a tetemes kiállítási költség némi részben fedezve leend, sajtó alá bocsáttatik; ellenkező esetben, főleg s különösen, ha a csekély előfizetési összeg miatt vállalkozó kiadó nem akad, minden előfizetést saját költségemen fogok visszaküldeni az illetőkhöz, azon megnyugtató édes öntudattal, hogy nem ez az első és utolsó magán vállalat, mely a hideg elnézés s részvétlenség miatt bukást szenvedett. — Hogy tehát e vállalat sikerüljön, az előfizetési határidőt meghosszabitom április 1-ső napjáig, 1860.; a mikor az eredményt hirlap utján fogom közölni. Szentes, jan. 1. 1860, Ivánka Sámuel.