Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-03-16 / 11. szám

nítói- vagy tanáraiból, felügyelő- és vénekből áll. Eme­zek, t. i. a felügyelő és vének, eddig szokásos módon választatnak. A pártfogók uralmat az egyházak fölött? azoknak ápolói ugyan, de egyszersmind tagjai is levén, semmikép sem gyakorolhatnak, hanem azokat tanács­csal és tettel védeni és gyámolítani kötelesek. 5. Kanon. Némely egyházakhoz, melyeknek a val­lásgyakorlat minden ágában hivatalkodó saját lelkészeik vannak, mások csatolvák, melyek részint imaházzal és az istenitisztelet némely részeit elvégező iskolatanítóval vannak ellátva, részint vagy az egyiket vagy a másikat, vagy mind a kettőt nélkülözik: mind e két rendbeli leáuygyülekezetek az anyaegyház lelkészének szolgá­latával élvén , valamint emennek fentartásához a szer­ződésileg és az elöljárók által megállapított arány sze­rint járulni kötelesek : úgy az anyaegyhaz helybeli gyű­lésében aránylagos részök legyen. 6. Kanon. A helybeli gyűlésnek, mely mindig illő helyen üljön össze, kötelességei ezek: 1. Gondoskodás, hogy a nyilvános istenitisztelet helyesen s illően végeztessék s arra az egyháztagok járjanak. 2. Gondoskodás az iskolákról s azokra való fel­ügyelés, mely kivált oda is irányzandó, hogy azokba mind a kétnemű tanképes gyermekek járjanak a sze­gények pedig ingyen oktattassanak. 3. Gondoskodás a mindennemű szegények és ár­vák alamizsnáiról. 4. Gondoskodás a templomok-, épületek-, egyházi és iskolai telkek — s bármi néven nevezendő javak — és jövedelmekről, nem különben az egyház jogai-és kiváltságairól, melyeket a templomok, paplakok és is­kolák birnak, és azoknak helyes kezeléséről azon köte­lezettséggel, hogy rólok mind magok közt mind az egy­házmegyei consistoriumnak számot adjanak. 5. Mindaz, mi az egyházi fegyelemhez, a mennyi­ben ez nem terjed túl a helybeli gyűlés határain, tartozik. 6. A felsőbb consistoriumok parancsainak megtar­tása és végrehajtása s az azokkal való levelezés. 7. A lelkészek, iskolatanítók és kántorok fizetései­nek , legyenek ezek akár készpénzben akár termeszt­ményekben megállapítva, a szerződés szerint és kötele­zett minő- s mennyiségben behajtása: mikről úgy intéz­kedjék a gyűlés, hogy a hátralékok halomra ne szapo­rodjanak s midőn a hívek azokat fizetni egyáltalában nem akarnák a polgári hatóság hatalmához folyamod­jék : erre azonban előbb az egyházmegyei consistorium beleegyezését kérje ki s nyerje meg. 8. Joga az egyháznak lelkészeket, iskolatanítók-és kántorokat híni és elbocsátani, e jogot azonban a felső 3 ég tudtával eddig szokásos módon ügy gyako­rolja, hogy a nagyobb egyházakban, a hol ez szokás­ban volt, nem valamennyi családfő, hanem az egyház­nak csakis azon képviselői, kik azzal régi szokásnál fogva megbizvák, szavazzanak. 9. Az egyház peres ügyeit az egyház nevében an­nak felügyelője, úgy fel- mint alperesileg folytatja, fen­maradván a helybeli gyűlésnek, ha neki úgy tetszenék, azon hatalma, hogy helyette az egyházmegyei felügyelő perelhessen. 10. Bármely egyháznak akár már hozott, akár ezentúl hozandó végzéseiről ugyanazon egyház gyűlése köteles az egyházmegyei consistoriumot tudósítani. 11. A nyert kegyes alapítványokat minden egyház köteles az esperességi consistoriumnak esetről esetre bejelenteni. 12. A helyi egyház végzései- és tetteiről, a dolgok fontosságához képest azoknak szükséges előadásával is, pontos jegyzőkönyvek vezettessenek, az okmányok kellő rendben és gondosan őriztessenek s azoknak tel jes jegyzéke készen tartassék. 13. Mivel ezeken kivül az egyes egyházakban van nak még más különféle, a gyűlés vagy egyház egyes tagjaira bízott kötelességek, minő többi közt a kiadások és bevételek kezelése; s a különböző egyházaknak sa­ját temetőhelyeik vannak: szükséges, hogy azoknak gyűlése úgy a kezelőknek , mint a szolgálatban állók­nak, egyházfiak-és sírásóknak különös, az egyházme­gyei consistorium által átvizsgálandó és helybehagyandó, azok által pedig, a kiket illetendnek, pontosan megtar­tandó utasításokat adjon , melyekkel az egyház biztos­sága és java eszélyesen mozdíttassék elő. 14. A hivatalukban, mig egészségesek voltak, hí­ven eljárt lelkészek, ha hosszas betegségbe esnek vagy élemedett korukban kötelességeiknek mindenben meg nem felelhetnek, e miatt hivataluktól nyomban meg ne fosztassanak, hanem az egyházmegyei consistorium, de az egyházak beleegyeztével], adjon hozzájok a papi teendők elvégzésére képes helyetteseket, vagy kápláno­kat (ilyeket azonban maga a lelkész az egyháznak és egyházmegyei consistoriumnak engedélye nélkül hosz­szabb időre soha nem helyettesíthet), kiknek , ha más­ként nem szerződtek, a rendes jövedelem harmadát s az egész palástdíjt rendelendi az esperességi consistorium, melynek a barátságos szerződés bejelentendő és annak jegyzőkönyvébe beiktatandó. 15. Az egyház nevében panaszokat, vagy bárminő folyamodványokat a polgári hatóságnak vagy kormány­széknek az esperességi vagy egyházkerületi avagy leg­főbb consistorium előleges átnézése és beleegyezése nél­kül benyjútani (ha nem veszélyes a halasztás) nem szabad. Az egyházkerületi consistorium pedig a maga beleegye­zésével az országos kormányszékekhez fölterjesztendö folyamodványokat mindenkor jelentse be a legfőbb consistoriumnak. 16. Az egyszer megállapított s esperességi jegyző­könyvbe beiktatott lelkészi és iskolatanítói fizetést az egyházak meg ne változtassák az esperességi consisto­rium tudta és beleegyezése nélkül. Midőn pedig ilyesmi följelentetik a consistoriumnak, ez az ügyet igazságo­san döntse el minélelőbb. De a lelkész vagy iskolata­nító személye iránti jóakarat, vagy jótékonyságból adott javadalmak a rendes fizetésbe ne számíttassa­nak be. 7. Kanon. Az ág. vall. evangélikusoknak megen-

Next

/
Thumbnails
Contents